Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 10 —

A III. k. 277. 1. 90 tétel alatt ez áll: Melkhon Begidsán, a lap szélén ez: ájl gérbiv Fekete — Begidsán Melkhon, máskép Fekete; tehát a Begidsán család egyik ága Feketének (1. ezt) is neveztetett (18)4.) Thorosz, vor mágánuámp gocshi Begidsánkh — Thorosz. ki vezetéknévvel Begidsánnak neveztetik, I. k. 23. 1. 134. t ; a Begidsánok tehát Tho- rosz-ok (1. ezt) voltak.

Belcsug, örmény tájszó, jelentése: karika. Chácskojin tusz- dér Belcsuginé — Belcsug Kristóf leánya, I. k. 61. 1. 631 t.

Beltegár, Béltégár. Bélthág örmény szó, jelentése: fül- czimpa, — ár, árném örmény igének parancsoló mód egyes második személye: vedd el, fogd meg; beltegár tehát: fogd meg a fülczimpáját, 1. Erikor.

Bérgár, örmény szó, jelentése: városszolga; származott hérgém örmény igéből, (kötözöm, húzogatom.)

A Bérgár, Gyergyó-Szent-Miklóson most Polgár.

Bérká, magyarból kölcsönözött erdélyi örmény tájszó, jelent báránybőrt. Heyse szerint (120 1.) berca olasz szó (francziában bércbe — olvasd bers) és jelent hajókon használt kis ágyút. A magyar birka, apróbb, göndör szőrű, nemesített juh (v. ö. berke.) Magyai akad. szótár I. k. 663. 1.

Besenszki, Besánczi, magyarul Besáni. Besán helység a volt Moldovában.

Beteg (magyar szó); az anyakönyvekben igy is fordul elő: Beteág, Béteág, Bejteág, Bethág.

Bezávor. An'on Bézávor I. k. 17 7. 19 57. t.

Bidin. Chácsig Bidinián II. 545. 1. márt. 2 8.

Bihar. Bihár arab szó, jelentése: tengerek, egyes szám: Birár.

Bihul, erdélyi örmény tájszó, jelentése: bival, hellénül bubalosz, latinul bubulus, csehül buwol, németül Büffel, fran- cziául butié. Akad. szótár I. köt. 67 2 1.

Bivol helység a volt Moldova éjszaki szélén. Erzsébetvároson Bihul, Bihalovics, Chárib (1. ezt) egy család.

Biluska. Bialusovka — Bi(a)lus(ov)ka — helység Oroszországban (Podolia.)

Bisi, erdélvi örmény tájszó, jelentése: híg placsinta; Placsintár ?