Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1883

— 9

Báhágián (Gyergyó) örmény szó, jelentése: őr, felügyelő

Bájáczi — Bájáról való, Bájai; Bája helység Romániában, a határszélen közel Bukovinához. Az anyakönyvekben Bájáczi, később Báneö, Bánojián, 1. Bányai.

Báko. (Gyergyó) Báku város a caspi tó mellett; a város egyik része — virágai miatt — „rózsa paradicsom“-nak neveztetik. Hübner-Fehér-György, Lexicon, első darab 280 1.

Báltá, helység Oroszországban; most Balta.

Bányász. Márdirosz Báneász — Bányász Márton, II k. 187 1. 59 t.

Bárándsi (Erzs.) örmény szó, jelentése: kötélverő.

Erzsébetvároson Bárándsi, Meggyesi egy család.

Bárány, örményül kárimisz (néha igy is Kárémisz) jelentése : bárányhús, miből a bús kihagyásával lett Bárány.

Bárchodár. Hovszeph (József) Báchodárián szamosujvári örmény pap (dr. tlieol. 1 74 8.) ki később szépvizi (Csuk — Csik megye) plébános lett, egy róm. kát. gyermek megkereszte- lése alkalmával az anyakönyvbe igy irta be nevét: Bárekodár.

Bárlusz, Bárilusz, Párilusz, örmény köszöntés, jelentése: Jó reggelt! pári, (jó, szép, hasznos) és lujsz (világosság) örmény szavakból összetéve.

Bároncz. Bároncz remete emléke márt. 2 5-én.

Básánikát^ Basilika ?

Bátrin — betrán román szó, jelentése: öreg. Bátrin az örmény Dzerig (1. ezt) szónak román fordítása.

Beáta, Beatha (Gyergyó, Erzs.) Bij’átb arab szó, jelentése: egyház, frigy, vásárlás, örményül: jégéghéczhi, uclid, vádsárumén. Bozádsián 688 1.

Becás. Buczás helység Gácsországban (Galiczia.)

Bédo, Gyergyó-Szent-Miklósou: Bodó. Bodo szláv szó, jelentése: bátor bajnok, vitéz levente, merész hős, der kühne Held; régi német nyelvben: hírnök. Heyse 129 1.

Bedrosz, örmény név, magyarul: Péter; 1. Esztechno.

Szépvizen a Bedroszok most Fehér-ek (1. ezt.)

Begidsán. Beg=bej; bej török szó, jelentése: nemes, szabad, főnök; dsán török szó, jelentése: lélek, szellem, élet, személy; a begidsán összetett szó jelentése tehát nemes ember, főszemély. Bozádsián 431 és 677 1.