Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882

8 —

míg a gránit és dácit szövegében talán hasonlít némileg a disznófősajthoz vagy a mi nemzeti eledelünkhöz a dáláuzi- hoz. A homok-kő és dácit-tufa vízben képződött, üledékes vagy réteges kőzetek, a gránit és dácit megolvadt vulcáni anyagból merevült u. n. tömeges kőzetek. Azok neptuni ezek vulcáni vagy plutóni alkotásuak. Miután nehány ásvány és kőzet neveivel és tulajdonságaival imigy-amugy tisztában volnánk, folytassuk tovább a vizsgálódást főkép azon czélból, hogy kifürkésszük a szamosujvári járda kövek származását.

E hideg kövek, ezen szervetlen természeti testek eredetét fürkészendők messze-messze kell bepillantanunk a föld ős történetébe. E nagy könyvnek ugyszóllva legelső lapjait kell kibetüzni, hogy megismerjük ama rég elmúlt idők százezer évek ködös homályába burkolt korszakait.

A természetbúvárok vizsgálódásai oda vezetnek, hogy volt a föld fejlődési történetében egy szakasz, a mikor ez a mi bolygónk izzó állapotban, hévén folyó gömb alakjában futotta bé naprendszerünkben kiszabott pályáját, meleget sugározván ki mindenfelé maga körül a végtelen világ űrbe.

A lassú, de folytonos kisugárzás következtében a föld felülete kezdett kihűlni, megmerevedni. Előbb egy vékony, később mind vastagabb és vastagabb szilárd kéreg vette körül és zárta bé a benső még mindig izzón folyó magvat. A mint jéghártya képződik a vizek felületén, ép úgy keletkezett egy szilárd kőzetréteg a folyós föld felületén, csakhogy sokkal magasabb hőmérsék mellett. A földnek ezen első szilárd kérge teljes nyugalomban bizonyára sima egyenletes lett volna mint a tenger felszíne, emelkedések és mélyedések, hegyek és völgyek nem tették volna változatossá. A kéreg képződésének nyugalmát, egyformaságát azonban kezdettől fogva különböző okok zavarták meg. Ilyen ok volt különösen az égi testek, 'a nap és hold vonzó ereje. Ismerjük az égi testek földünkre való hatását ma is, tudjuk, hogy a csepp-folyós tenger apályát és dagályát a hold vonzó ereje okozza s így föltehetjük, hogy ez erő nagy