Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1882

— 14

gött emelkedő, finom szemű tui'f rétegeket, vagy ki nem látta a fe’ső hídról, mikor a Szamos folyóból őszi alacsony viz-álláskor ki-ki üti réteg fejét a vulcáui hamuból lett szikla ? — Ormány és Deés vidékén általában durvább szemű tuffák vannak ilyen pl. az a hatalmas telep, melyen a deési sétatér nyugszik. Finom szemű tuffa jön elő azonban Esztény és Tőtör vidékén is, Az eszfényi tuffa különösen érdekes, mivel innen egy csinos kishalnak lenyomata került pár évvel ezelőtt napfényre, melyet az erdélyi múzeum gyűjteményében bár ki is megtekinthet. Ez a kis hal lenyomat egy emlék érme a régmúlt időknek, melyről le-lchet olvasni az illető vidék történetét. Az elmúlt nyáron magam is felkerestem Esztény vidékét néhány érdeklődő tanítványommal. Meglehetős szorgalommal kutatgattunk ott az igen finom szemű tuffa rétegeken; de eredmény nélkül.

Az elmondottakból ismerjük már kövezet köveink származását, történetét, csak még a gömbölyű kavicsok és a gyalui havasok gránit tömegei között levő viszony homályos előttünk. Hiszen a kavicsot a Szamos folyó medre szolgáltatja vagy azokból a kavicstelepekből kerülnek elő, melyek néhol a fekete termő föld alatt hevernek, mint pl. városunk környékén a Szt. Antal rétjén ? Hogy megismerjük ezen havasi faragatlan ficzkók egész életrajzát, —no meg, hogy azt a harmadkori tenger sós vizét is elpárologtassuk valami uton-módon kedves hazánk földjéről; hát vegyük föl ismét a már két Ízben is elejtett beszéd fonalát s vizsgáljuk tovább földünk fejlődés történetének egyes lapjait; azokat t. i. csupán, melyekben Erdélyről van szó.

Hol is hagytuk el ? — Igaz! — Az erdélyi beltenger elzáratott a vulkáni emelkedések és sülyedések következtében. Mi történik ezután?

Ily viszonyok között a beltenger sokkal több vizet veszitet a nap hevének kitett felületén az elpárolgás által, mint a mennyi volt a környező keskeny szárazföldekről beléje ömlő édes víztömeg. A kiadás nagyobb volt mint a bevétel s ez bukás szélére vitte a vén oczeánt.