Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1881
10 — élt, kinek megöröködött szelleme átnyúlt hozzánk, — csekélységemre nagy befolyást gyakorol és én hálás kegyelettel is viseltetem azon nagy ember iránt, „kinek élete a nemzet életévé, miivé a nemzet történelmévé vált.“ — „A nagy emberek neve és emléke — mondja egy kitűnő iró — a nemzet elidegenithetlen hozománya; e szent örökségtől nem foszthatja meg azt az árvulás, elnyomatás, árulás, nem a rabszolgaság sem (Ezen idézet az ázsiai örményekre vonatkozik) és mihelyt a népélet üdülni kezd, ezen elhunyt hősök feltámadnak a honfiak emlékében s mint dicsőült szemlélők és itélőbirák csatlakoznak az élők mellé. A mely nemzet érzi, hogy ilyen dicső tanuk néznek reá figyelemmel, nem veszhet el végképen.“ Szongott Kristóf. II. Örmény közmondások. Az az ebül igazságos jószág szakadhatlan szállá változik, — szerdákból töredékeny gerenda lesz. * A holló saját fiát tartja legkedvesebb szám * Holló látta vetés nem zöldül ki. * A fivér mondá: nincs nővérem; a nővér mondát van fivérem. * yasnak. Szegény és büszke. He A szegénynek, ha van kenyere és sajtja, éjjel nincsen álma. He Nem lesz minden (Málxotned hitére) áttérőből úr. H!
