Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1880

— 1.1

Ázsia, Persia, Afganistán, Tiibet (is a Hymalaján keresztül kolet Indiáig. Helyenként több száz láb vastagságú mészkő rétegeket alkotnak, máshol ismét, pl. Tiibet nyugotti oldalán 16000 láb ten- gerfölötli magasságban jelennek meg. — Chiuán keresztül húzódva ki nyúlnak az indiai és csendes óceán szigeteire és Japán s a Philippini szigeteken még tetemes elterjedésnek örvendenek.

A nummulitek tehát egy szakadozott, de jókora szélességgel biró övben vonulnak végig az ó világon nyugatról keletre. Ez övnek szélessége 10 — 80, hossza 150 — 2000 mt’re tehető. — A Pyrének csoportjából kiemelkedő 10.000 láb magas Mont Perdu tömör fekete mészkőből áll Nummulites plamnlata (?) héjjakkal. Az Alpeselc égbe nyúló csúcsain ott hevernek a nummulitek milliói s reá nyomják a bélyeget a büszke havas fejére, melyből kitűnik ennek viszonylagos ifjúsága a törpe Jurával szemben. — A párizsi medencze durva mészkövét jobbára nummulitek alkotják (N. laevigata, N. planulata) s ha hogy elgondoljuk e mészkőből épült föl az egész Párizs . . . . láni fogjuk, hogy a csiga, mely a tengerfenekén ül egy világváros talpköve lett. . . . „das Grosse wird durch das Kleine erklärt.

íme, az eocaent méltán nevezhetni Numniulit formationak.

Hazánk, a Kárpátok területén szintén nagy elterjedésnek örvendenek e foraminiferák, igy különösen a Dunán túl és az erdélyi medencze ó harmadkori rétegeiben. Hozzánk legközelebb eső Kolozsvár vidéki cocán képletek Barton emeletének egy kitünően jellegzett csoportját képezik az u. n. Intermedia rétegek, melyek a N. intermedia és a N. molli nagy mennyisége által vannak jellemezve.

A nummuliteken kívül még igen számos ioraminiferákat találunk az eocaenben. Az operetdinák a kárpáti eoeän rétegekben egy szintájat — Horizont — képeznek a Lucasana rétegek fölött. A miliolideák egész csoportja vagy e korban lépik föl először, vagy itt éri el fejlődésének legmagasabb fokát. így a miliola, fabulnria, vertebralina, peneroplis, alveolina, loftusia orbifolites genusok. Az Alveolinák, a paleozoi fusulinákra emlékeztető foramioiferák s a párizsi medenezében, Karinthia, Istria, Dalmatiában, a lybiai pusztán az u. n. „Boréi is" vagy Alveolina mészkő hatalmas rétegeit képezik. — Igen jellemző alak az óriási Loftusia, Brady. melynek 5U—70 m. m. hosszú és 15—30 m. m. vastag alakjai gyakoriak Persia eocan mészköveiben. A Dactylopova reticula}at Defr. és a D. cylindrica, Lám. gyakori és jellemző alak a párizsi