Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1879
12 — Utóda-, Szémpádnak uralkodása (892—914) zavarral kezdődött és nyomorúságosán végződött. Ábász, a király ellen pártot ütött, de sikertelenül. Habár ezután Szémpád kiter- jeszté az ország határait és az ellene felkelt Ásod felett fensőséget gyakorolt; de néhány nem győzelmes csata- és a Huszuf-tól királynak kinevezett Árdzruni Kákig merénylete után az ország a zavarok színhelye lett. Szémpád Huszuf főnöktől szorongattatván egy várba húzódott ... és önkéntes megadása után, a tett Ígéret ellenére, elfogatott, láncra veretett és végre megfojtatott. Szémpád kiállhatatlan szenvedéseket tűrt egy évig a börtönben. A bakok irgalmatlanul verték botokkal, testrészeit fadarabok közé szorították és még a szükséget^ ételt és italt is megtagadták tőle. Végre sokáig tartott szenvedés után, keszkenőt dugtak szájába, fejét nehéz terhek alá tették és nehányan reá ültek. Szémpád fia, II. Ásod Jérgáth (915—925) miután az arabokon boszút állott és magát királynak kinevezteté, a bi- zanti császárral (VI. Constantin) békét kötött. Habár sok merénylet történt és néhány országnagy fel is lázadt ellene (Száhág [Izsák], Kénuni Vászág és Czhélig Ámrám), — de Ásod ezeket mind elnyomá részint fejedelmi hatalmával, részint szépszerével, 15 évi uralkodása után 928-ban halt meg. Ábász (929—951) Ásod fivére, nagyszerű építkezésekkel ékítette az országot, egyházakat állított és tanodákat nyittatott; legyőzte az áphgázokat és főnökükkel béke-szerződésre lépett. A „könyörületes“ III. Ásod (952—977), ki áhitatossága- és könyörületességéről nevezetes, egy hatalmas hadsereggel meggyőzte az arabokat (Hámdun) és hogy Örmény- ország a jövőben az ellenség berohanásai ellen védve legyen, várakat és erődítéseket építtetett.
