Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1878

í. As Istenség létezése és a Monotheismus eredetisége. (Értekezés,) Opinionum cummenta delet dies, naturae judicia confirmat. Cicero. I. Mielőtt az emberiség egén a kinyilatkoztatás napja ragyogni kezdett, egy alapigazságot birt önbensejében az összes emberiség, a mely igazságot, mint a természet íté­letét, az idő mindent megemésztő ereje nem gyöngített, sőt inkább a bölcs szónok Cicero mondása szerint meg­erősített. Es ezen alapigazság nem más, mint az egy Isten létezésébeni hit. Van egy örök emlék, egy czáfolhatlanul megállapított tény, melyet minden népek bölcsőjüktől hoztak magukkal s megőrizték a családi tűzhely nyugalmában és békéjében éppen úgy, mint az évszázadok rohamos hullámcsapásai között; melynek nyomait, létezését mindenütt megtaláljuk, a hol élő nemzedékek laknak; ez a népek, közértelmű meg­egyezése Isten létének elismerésében. „En érzem, hogy van Isten, mond la Bruyeré, de hogy nincs azt nem érzem, ez nekem elég, s a világ minden okoskodása hasztalan; ebből tehát következtetem, hogy Isten létezik. E következtetés termé­szetemben van; ennek elemeit gyermekkoromban sokkal köny- nyebbszerrel kaptam, s azóta sokkal természetesebben föntar- tom, hogysem idősebb koromban hamisoknak gyanítsam, de vannak elmék, melyek ez elveket magukról lerázzák; azon­ban nagykérdés, valljon találtattnak-e mégis ilyenek; de ha találtadnak, úgy ez csak, azt bizonyítaná, hogy vannak ször­nyetegek.“

Next

/
Thumbnails
Contents