Örmény Katolikus Gimnázium, Szamosújvár, 1876

használni ... És a haszon, mely ezen körülményből a magyar államra háramlik nem kis-szerü.

Az á r v a-i n t é z e t — melynek 186 1 ben néhai Lukácsi Kristóf városi plébános kezdeményezése adott létet, — nemes céljait a műveltségre méltán igényt tartó városunk, mely a magasztos eszmék megvalósítása szükségelte költségek előállításához hozzájárulni mindig hazafias köteles- ségének tartott», jelentékeny öszveggel mozdította elő; ezen kiviil még a közvetlen közelségben lévő városi territóriumból is ajándékozott a mondott intézetnek tiz hold földet.

Ott, hol néhány évvel ezelőtt az ekével feltört hantok közé a földmivelő kukorica magot vetett— terül el séta térünk. Az eszme egynéhány városi polgár agyában villant meg, kik azonnal a létesítés eszközeiről kezdettek gondolkodni; a gondolatot nem sokára tett: a kiszemelt hely egyengetése követte. A munka mííszabályos része a fegyintézetből kikért (1864.) szászrégeni Hönig-re bízatott, ki a megbízásnak derekasan meg is felelt ágy, hogy az eredmény a várakozást tál szárnyalta. A sétatér felosztása következő: A körből a négy égtáj felé négy fő-és éjszakkelet, délkelet, délnyugat és éjszaknyugat felé négy redély- szélü keskenv át vezet. Az átak megmért távolságban kii- lönbíéle fákkal vannak beültetve, melyek annyira megizmosodtak és terepélyesekké lettek, hogy koronájuk sok helyütt összeér és mintegy boltivet képez. Az éltükön elég sünien elhelyezett, festett, vas-padok igen kényelmes üléssel kínálják az elfáradt járó-kelőket. A délnyugati negyedben levő igen csinos „árénát“, mely sétányunk szebb pontjainak egvike, nyári színkör gyanánt használják; itt szoktak, mint igen alkalmas és célszerű helyen a tavaszi- és nyári mulatságok is (majális) tartatni. A foútról ide, valamint innen ki a körzet-átra, kigyódzó át kalauzol. Kigyódzó út, mely sétányunkat nagyon változatossá teszi,' van a másik három „negyedben“ is. Sétán vünk legjártabb része az éjszak-nyugoti negyed, melyben a kristály-vizű és itt-ott csalit-segélyií tó pompázik. Ezen tó, — melynek kikötőjében egy csalunk és két „sandolin“ áll azok számára, kik