Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)

1919-03-18 / 66. szám

felv-ban. Kedv. áré jegy nincs. ! * «■ tté- iciiiS 18 66 »nur S -7. A M <> V rendezett majdnem összes március 15-iki j iskolai ünnepélyeken vasárnap délután pe- j dig ünnepi beszédet mondott a független- lensígi Károlyi és a vele szövetséges Kis­gazdapárt által a ref. főgimnázium udvarán tartott szabadságünnepen. Ugrón Gábort a városban mindenütt, ahol megfordult, tüntető melegséggel fogad­ták és szeretettel ünnepelték személyében a szatmári választókerület egyik leendő kép­viselőjét. A vasárnap délutáni ünnepély a Him­nusz- s<al vette kezdetét, majd Gyene Pál gimrázisla hazafias lendülettel, nagy hatás­sal szavalta el a „Talpra magyar“-t. Hangos és zugó éljenzés fog. dta Ugrón Gábort, amikor a szónoki emelvényre lépett. — Nemzetünk jövőjét mondotta, Ugrón Gábor, csak úgy alap hatjuk meg biztosan, ha múltúnkat megbecsüljük A s.abadság ünnepén emlékei nőnk keli tehat a .- agyar nemzet történelmének legnagyobb lapjaitól, amelyre lángbetükkel van felirva 1848 már­cius 15. — Emlékezünk — mondotta — a sza badság születéséről, hőseink bátorságáról, a hóhérok gyávaságát ót, a parancsotok kegyetlen-égéríl! Majd beszélt a francia forradalomról, amely kiterjedt Európa legtöbb birodalmára, mindenütt a szabadság zászlaját lengetvén. Csak az osztrák birodalom kötelékében élő népektől tagadtak meg anrak lehetőségét. Idéz Kossuth Lajoinak 1848 március 3 án a pozsonyi országgyűlésen elmondott be­szédéből, amit a francia forradalom hirének érkeitére mondott. Kossuth beszéde a sza­badság nagy eszméjét tetté varázsolta, az ifjúság 12 pontba fogta/ta a nemzet kíván­ságát, amelyet pontról pontra diadalra vit­tek. Majd utal Széchenyi hires szavaira, amelyek a mai viszonyok között is ak­tuálisak. — Mostanság mást nem Miét tenni, mint Kossuthot s Batlhányit támogatni Vo­nuljon félre minden gyűlölködés, a haza mindenek előtt. Majd ősmeríeMe a 48-ik i forradalom utáni állapotokat, a parlamentáris kormány működését, a jobbágyság eltörlését, a nem­zeti érsereg felállítását, majd rátér arra, hogy az uralkodóház, az udvar, a katona ság, a bürokrácia összefogtak és a magyar­ság egy részének támogatásával viasza vették, amit adtak. Ami még ezek után is megmaradt, azt elvették idegen segítséggel. A kibontakozás módját nem megígyeíés- sel, hanem hatalommal keresték. Ha látjuk, mondotta a volt belügy miniszter, hogy az Isten a jólétnek, a hol dogságnak minő feltételeit adta meg a magyar földnek, mennyi egészséges ifjúi erő volt a népben, ha végig nézünk ezen az országon, keserves fájdalom fog el, hogy ennek a jobb sorsra érdemes népnek oly szegénynek, nyomorultnak kell lenni, meit véres verejtékéi az osztrák hatalom népeket ltlip-ó törekvéseinek támogatására fordította. Ha nem okulunk a múltak tapaszta­latain, ha újra engedjük bitorolni ezeréves jogainkat, ha vissza nem szetezzük hazun­kat, amelyet magunknak foglaltunk el, 3kkor eltemethetjük Magy?rorsrágct és er. a te­metés szomorú lesz, amelyen nem tesz aki sirjoT. vireg nem lesz, mert minden virág le lesz tarol, a, magyar ítéin lesz, mert Lem lesz már msgyar, aki éljen, mert Magyar- országot fogják temetni, egy nemzet válik örökre rámává ellenségének ujjongása közben. Ds-dehet egy más temeté» is: ha ki­tör a vágy a magyar leitekből, feléled a düh és s harag, szétrombolja, leiiporja az útjában áiió akadályokat és visszahódítja vérrel szerzett hazáját. Ez lesz a hazaáru­lók temetése! Istenítélet lesz ez, megdob­bannak a sírok, marti ok Veinek fel, kivlrlt a vé-rn-l áztatott magyar földből a magyar szab dság virága! Engedje meg az Isten, hogy ezt láthassuk és hangozzék fel az egész nemzet dicshimnusz* : l»téu áld meg a nsa*vart! De ne engedje megérnünk az lilén, hogy élve lássuk meg a magyar nemzet temetését! A hatalmas éljenzéssel és lelkesedés­sel fogadóit beszéd után a közönség ei énekelte a Szózatot amelynek végeztével Gácsy Pál, a zsilvölgyi vas- és fémmunká­sok szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. Gácsy Pál volt egyike azoknak a szocialista vezetőknek, akik a zsilvölgyi sztrájkot szervezték a románokkal szemben s akinek emiatt a legnehezebb körülmények közöli kelleti etrnenekülnie a megszállott területről, hogy életét a románok üldözésé­től megmenthesse. — Nem teljes az ünnep — mondotta — mikor Magyarország megszállott terüle­téről napról-naprá falhnllatszik ott rekedt magyar testvéreink jajszava ! 18 ezer szer­vezett bányamunkás nevében, hozzátartozóik és gyermekeik nevében hozom ez^k üzene­tét és ezeknek a magyar embereknek a ne­vében kérem Önöket, hogy azt a nemes akciót, am^Jy a székely zászlóaljak kiegé­szítésére irányul, támogassák, — Magy.r apák, hozzátok szólok: mondjatok míg fiaitok,iák, testvéreiteknek, siessenek a zászló a'á a székely testvérek felmentésére Azok a szülék, akiknek a fiai katonák, beszéljenek a lelkűkre azoknak, hogy a frontom viselkedjenek hős magya­rokhoz ülő módon, ne hagyják ott a fron­tot, ahol a világ leggyávább katonasága betörhet. Ez nem magyarokhoz illő ! — Magyarország a népé, a magyar népé. Eddig az ország 20 millió lakosa közül csak 2 midié mondhatta, hogy az ország az övé, a többi hazátlan Volt. Ha Magyarország a népé, akkor a népnek kell megvédelmeznie / — Én, mint szociáldemokrata, azt fogom oda üzenni a megszállott területen maradt testvéreknek: ne fe jelek, tartsatok ki, velünk van az ország és Szatmár magyar népe igyekezni fpg benneteket felszaba­dítani. A megkapó beszédet, amelynek hatása alatt könnyek gyűltek a hallgatóság szemé­ben az egész közönség percekig tartó éljen­zéssel fogadta és lelkesen ünnepelte Gácsy Pált. 2 * * wm* »««*•*»»&.mm& s% $ ag ing*g m %I ^ ss « * & a Megkezdődött az amerikai zsir- sz&llitás Budapestről jelenti tudósítónk: Triesztből elindult az első huszonöt wag- gonból álló zsirszálüió vonst, amely az amerikaiaktól vett zsi.t hozza. A vom t Budapest fdé való útjában tegnap este már Zágrába érkezett. Kinevezések az állampénztárnál. A pénzügyminiszter Szaplonczay Endre I. o. i sztet főtisztté, Scbrepler József és Fe­kete Zoltán gyákornokokokat II o. tisztté nevezte ri. Eljegyzés. Pataky Béla (Kéz di vásár- hely-i) székely f zakaszv-zető eljegyezte Nagy Iduskát Siatmárnémeiin, 1919. március 15-én. (Minden külön értesítés helyett. — Fried Sámue. eljegyezte Kaldizsár Klárikat Szatmárié'. (Minden külön értesí­tés hel ett.) — Klein Mór eljegyezte Lefkovits Rell t Szatmárról. — Klein Jenő eljegyezte Lefkovits Margitkát Szatmárról. Esküvő. Fischer Jenő és Barth Irén e hó 16 án, vasárnap Budapestén házas­ságot kötőnek. Megszűnt a pincérsztrájk. Azok a tárgyalások, a melyek a kávéházi, éttermi és szállodai alkalmazónak és munkaadóik között folytak, a vasárnapról hétfőre virradó éjjel, a pincérek teljes győzelmivel végződ­tek. A munkaadók az összes követeléseiket teljesitették, mire még a tárgyalás szín­helyén elhatározták, hogy hétfőn reggel megkezdik a munkát. Hogy ennek dacára az üzletek hétfőn még zárva maradtak, annak az az oka, hogy a Pannónia víz­vezetékét ismeretlen tettesek megrongálták. Minthogy pedig a Pannónia emiatt nem tudta a forgalmat megkezdeni, a többi kávésok szolidaritásból szintén zárva t?rtott*k addig, a mig a Ponnonra vízvezetékét megigazítják. A városi zeneiskola uj államse­gélye. Bendiner Nándor várost zeneiskolai igagató zeneiskolánk rendes évi államse­gély éne* felemelése tárgyában hivatalosan Budapestéi küldet/én ki, a közokia’árflgyi miniszternél személyes közbenjárása folytán az iskola államsegélyének a kétszeresére való felemeléséi eszközölte ki Miután a vidéki városi zenesikolák segélyezésére ez- időszerint még mindig a régi költségvetés összege áll a miniszter rendelkezésére, ezúttal csakis a szatmári városi zeneiskola államsegélye emeltetett fel, kivételesen az iskola elsőrendű minősítése és az intézet nagy növendéklét&zámra való tekintettel, ami által zemeiskolánk oly mérvű állami ♦ámogstásban részesül, mint a szegedi, deb­receni és koloszvári intézetek, vagyis mint az ország legrégibb és legelső városi zene­iskolái. A városi zeneiskola részére a 2500 koronáról 5000 koronára felemelt államse­gély a mai napon már meg is érkezeit a helybeli adóhivatalhoz. Leégett a szentvéri fütőház. Teg nap este fél 8 óra tájban hatalmas láng csapott tel a szentvért vatáti állomás fütő- házából. A deszkából épült, zsindellyel fedett épület pár perc alatt lángba borult úgy, hogy első pillanatra Játszott, hogy az épület, amelynek éppen tűzveszélye? vpl a miatt többször sürgettek a lebontását ment­hetetlen. A fülöházbaa szerencsére mind­össze egy gép volt, amelyet sikerült még kellő időben kivontaid, A kivonul! tűzoltó - ság a száraz deszka és zsindely füzével szemben tehetetlen voll, csupán a víztar­tályt sikerült megfeszített, hatalmas munká­val megmentenie. Az épületen átvonuló avasi távbeszélő vezették is erősen meg­rongálódott. Az épület maga teljesen le­égett. A űzet egy mozdony kipattaat szik­rája okozta. Tea délután. Az hr. Nőegylet és Népkonyha Egyesület vasárnapról elhalasz­tott tombolával egybekötött tea délutánja szerdán, e hó 19-én lesz megtartva, 6 órai v kezdettel. A tiszta jövedelem egyrésze a feldúlt székely otthonok felépít sére fordit- tatik, A már felszólított gazdssszonyokat kérjük, háziasszony tisztjüket ez alkalom­mal szíveskedjenek betölteni. Az elnökség. Márciusi ünnepély. A ref. taniíónő- ' képe/de vasárnap délután 6 órakor tartotta márciusi ünnepélyét. Az énekkar megnyitó száma után Mogyorós Juliska mondott áhí­tattal teli alkalmi imát. Nagy Ilona és Gindl Jolánk! precízen játszották el zongorán a t Rákóczy indulót, utánuic pedig Árvay Er­zsiké tartott nagyhatású alkatai beszéd;!. Fogaras»> Erzsibe mély átérzéssel szavalta a „Temetés külföldön“ c. melodrámát, me­lyet zongorán Lésiárd Margit, hegedűn Vajda Erzsébet kísért. Nagy sikert arató t Fe- 1 rtncvy bén, aki a Rákóczy operából éne- j kelt egy részletét Darabos B ske hstáso- 1 san szavalta el a Kenger Aladár „Nen es I Szüc *Gáboi“ c. költeményét A műsor! az énekkar a Kossuth indulóval zárta be. Elő­adás után táncmulatság volt, melyen a fiatalság záróráig kellemesen elszóra­kozott A Iftkáshivaía! értesíti a közönsé­get , hogy f. hó 19 én, azaz szerdán felek rétzéte egész nap zárva vaa, felvilágosítást senkinek semmi ügyben nem ad. _________I. aMaL

Next

/
Thumbnails
Contents