Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)

1919-03-12 / 61. szám

ötvenegyedé évfolyam. 61"ik szám. Egyes ára- 20 fillér. Pőhu Svnr^ 30 fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ES VIDÉKEN: Sey évre 48 K — f. f’eí „ 24 K—f. Negyedévié 12 K—i. Egy'hóra 4K—f. Hirdetési dijak »tore íi^eíeudök, SZfifMM függetlenségi Kárelyi-párti napilap SZERKESZTŐSÉG Kazinczy u 4 KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca -í. Telefon-számok: Szerkesztőség . 373 Kiadóhivídüi . . 414 Fék sz:etl«sziö ' líikaSti .... Jj3 SZAMÁR-NÉMETI, 1919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. SZERDA, MARC. 12 A munkástanács ülése. A baloldal tissta szocialista kormányt akar. Bpest, márc. 11. A munkástanács tegnap este n?gy jelentőségű ülést (ártott, amelynek napi­rendjén a politikai helyzet megvitatása és s nemzetgyűlési választások kérdése sze repelt. A munkástanács Preusz Elemér el nökleiével kezdte meg a tanácskozást. Dr Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter ijmeitetie a politikai helyzetet és arra az eredményre jutott, hogy a kabinet mai összetételében a koalíciós kormány bizto sitani tudja az összeülő nemzetgyűlés szo­ciáldemokrata többséget. Határozati javas­latot terjeszt be, amely szerint a szociál­demokrata párt hozzájárul a választás ki­írásához és hogy a választásokban minden más pártiál való paktum nélkül, önállóan vesz részt. Célja a többség megszerzése és e cél érdekében kívánja a munkástanács, hogy a legszervezettebb agitáció induljon meg minden kerfdetben. A munkástanács­nak baloldali pártja hallani sem akar olyan nemzetgyűlésről, amelyben ne a szociálisa párt lenne többségben és azt a határozati javaslatot terjesztette be, hogy a kormány adja át helyét tiszta szociáldemokrata párt­nak, hogy az egységes szociáldemokrata kormány Írja ki a választást. A felszólalások nyomán megnyilvá­nult hangulatból olyannak mutatkozott a helyzet, hogy a többség a baloldaliak ha­tározati javaslatának álláspontján van, minthogy a munkástanács tagjai közül sokan hiányoztak. Ezért a vitát elhalasz­tották mára. A mai ülésen dönteni fog a munkástanács arról, hogy a vegyes össze­tételű, vagy pedig a tiszta szociálista kor­mányt akarja-e még a választások kiírása előtt. A szegedi kommunisták és leszerelt katonák követe­lései Polgárok és munkások nagy tüntetése • kommunisták ellen. Szeged, márc. 11. •- A szegedi kommunisták vasárnap nagy­gyűlést tartottak, melyen a proletárság diktatúrája mnllett foglaltak állást. Tegnap délelőtt pedig a leszerelt katonák szövet­sége tartott nagygyűlést, amelynek végez­tével a városháza elé vonultak és felszó­j lifotíák Somogyi Szilveszter polgármestert, i hogy adjon nekik fejenként 5400-korona végkielégítést. Az összeget a hadimillio­mosokra kivetendő egyszeri vagyonadóból teremtse elő. A kommunisták főtámasza a szegedi huszáiság, mindössze hetven em­ber, akik tegnap elhatározták, hogy eltá­volítják az altisztek rendfokozatait, maguk elé idézik a tiszteket és megfosztják rang­jelzésüktől, azután maguk fogják választani tisztjeiket. Ki jelöltek egy főhadnagyot s:e gedi kerületi parancsnoknak, egy zászlóst pedig hadugyminiczíernek. A szegedi mun- kácstacács elhatározta, hogy kedden dél­előtt ti?, órától délután két óráig munka- szünetet hirdet. Erre az időre nagygyűlés­re hívja össze a szociáldemokrata párt j tagjait, hogy a párt hatalmas tömegével tüntessen a kommunisták és a leszerelt • katonák tegnapi rendbontó kísérlete ellen, i Ma délelőtt tiz órakor a munkások és a lakosság minden rétege résztvett a kommu­nisták elleni tüntetésben, Mintegy negy­venezer ember vett részt a nagy gyűlésen. A 48-as szociáldemokrata párt küldöttsége Károlyi­nál és BerinkeynéS Bpest, márc. 11. A Politikai Híradó jelenti: A magyarországi 48 a* szoc;á!de- mokrafa pád száz tagú küldöttsége járt ma délben a min szferelnckségen. Vezetőjük beszédében kifejtette a párt programmját é3 a forradalmi kormányhoz való ragasz- í kodásukat hangozta ia. Károlyi válaszában ezt mondotta : ! — Örül, hogy támogatják a kormányt, valamennyien azon vagyunk, hogy a forra­dalom vívmányait biztosítsuk és ezétt kell is a választás, hogy a választás küzde­lembe belevigyük a forradalmi elvek és meggyőződések tiszta erejét, ügy én, mint a fonadalmi kormány a legtisztább ?zabad- ! ságjogl elvek alapján állunk és a bekő.et* [ kezö választási küzdelemben mindenkinek j szabad véleménynyilvánítást kívánunk biz ! tositani. Aki az országba megy, köteles- j sége hirdetni a forradílmi vívmányokat büszkén és emel fővel, mint a kor diadal­mas szelleméhez illik Berinkey szelt még néhány szót. A maga részéről biztosítja a küldöttséget, hogy a választásokon akció-szabadságában senki részéről korlátozva nem lesznek, märt nemcsak a hatóságokna c, hanem a választóközönségnek is elsőrendű köteles­sége a véleménnynyilvánitás tiszteletben tar­tása é; az alkotmányos fegyverek haszná­laténak biztosítása. A küldöttség mindkét választ éljenzés­sel vette tudomásul. lapunk mai siáma 6 óidat. A miniszterelnök Andrássy nyílt leveléről Budapest, márc. 11. A Politikii Híradó munkatársa kér­dési intézett Berinkeyhez gtóf Andrássy Gyulának Bernből keltezett nyílt 1 veiére vonaikprólag arra nézve, hogy mi a kor­mány válasza Andíássvnak a kormányzati rendfzer eíl n emelt vádjaira ? Btrinkey a következőket válaszolta: Andrássy azt ál­lítja, hogy a Pester Lloyd kritikáját nem érdemelte meg. A nyers I ang nem télit? el őt kötelessége utjatól, hogy ellenőrzést gyakoroljon, A kormányt teszi felelőssé azért, hogy a katonák elboctáfásával elő­idézte a cseh, román és szerb bevonulást. Az Andrássy háború alatt nyilvánítóit vé­leményei nyilvánvalóvá teszik, hogy mennyi­ben lehetett ő a megértéses béke híve. A mostani kormány azonban azon a véleményen van, hogy a megszállóknak kiverése az ország összeomlása leit volna, mert az újabb fegyveres összeütközést az ország nem birfa volna ki. Ezt Andrássy is jól tudja, é3 ezért felháborító, hogy ily váddal illeti a kormányt. Szavaiban csak rosszakarat rejlik. Meg tudom érteni azon­ban, hogy a közvélemény felháborodott azon, hogy Andrássy a nemzet szavát nem értette meg. A nyers őszinteségnek ezt a hangját ép Andrássynak nem keltene zokon vermi, mert politikai pályája alatt ez a hang vele szemben elégszer megnyilatkozott és pedig a forradalom előtt is, mikor Bach- korsiak még Andrássy szerint sem volt Magyarországon. A pozsonyi magyarok sorsa. Bécs, márc. 11. Pozsony hetek óta el van zárva a külvilágtól. Ma délelőtt Bécsbe érke­zett két pozsonyi fiatalember, akik megszöktek hazulról és megható dolgokat beszéltek el a megszállás alatt levő ma­gyarok sorsáról. Bareca ezredes, olasz parancsnok a múlt héten elutazott és meg- inditóan búcsúzott el a magyaroktól. Három koszorút kapott, magyar nemzetiszinü sza­laggal. Az ezredes 1000 koronát adomá­nyozol! a feoruár 12 én történi vérengzés magyar áldozatainak hátramaradottal javára. Miután a magyarok nem érintkezhet­nek a külvilággal, Pozsonynyal szemben a Duna másik partján fekvő Ligelfalu ma­gyar katonasága esténként a Himnuszt énekli. Szombaton a cseh katonaság lelőtt kél férfit, egy asszonyt és egy gyermeket, akik a Duna pariján a túlsó parton levő magyar katonák feié kendőt lengetlek, amikor azok z Himnuszt énekelték.

Next

/
Thumbnails
Contents