Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)
1919-03-02 / 53. szám
ötvenegyedik évfolyam. 53 !fc szám. Egyes *?zám ára 20 fillér. jWMtdvarokon 80 füiér. SLÓFlZETfiS HELYBEN VIDÉKEN: % ém ■' ' K —f. • V-isí-t. NTt*yeaevrs 12 K-ff. Egy hóra 4 Sí— í. rtiftíeíési dijai «tőre fizetendők. S&S&BSSSBS^Si SZERKESZTŐSÉG Kazinczy-u 4. KIADÓHIVATAL* E5tvös-utca 4. Telefon-számok: Szerkesztőség . 378 Kiadóhivatal . . 414 Kel. szerkesztő lakása .... 336 WBSM%aES2ga5S&2EG2ESS^&E2 SZRTMAR-NÉMEn, 19S9. | bSS’iS*' ! vasárnap, MARC. 2, Akinek nem kell a püspökség. Aki püspökséget kiván, az jói kíván, mondja a magyar közmondás A forradalom úgy fölforgatta nálunk a dolgokat, hogy már van o5yati ember, aki ezt a nagy jót, a püspökséget sem kivánja magának. Ilyen ember Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke. Azt olvassuk ugyanis, hogy Károlyi Mihály köztársasági elnök magához kérte Hock Jánost és fölajánlotta neki a váci püspökséget és a budápest— józseívárosi plébános kijelentette, hogy ő nem akar váci püspök lenni. Úgy e atyámfia! az Urban, ilyesmit még elképzelni sem I heti a „régi jó időkben,* amikor Krisztus gyalogjáró apostolainak utódai négyesfogaton robogtak : z ezer- holdak fölött uralkodó püspöki rezidenciákba, amikor — főként nálunk — nem mindig a hitíudományban és istenfélelemben, nem a lelkipászforkodáshaii és erényekben tündöklő papok emelkedtek oda, hanem elsősorban a mágnás csemeiék és egyéb előkelő ösz- szeköttetétekkel rendelkező vagy stréber hízelgő és a kormányt és a dinasztiát va kort szolgáló papik. Kis e=: érsek 'lett itt Magyarországon olyan p p is, akire a római pápai mondta i a véleményt, hogy „non episcopabilis“ (püspökségre nem való.) Hock János nem akar püspök lenni, bárha erre több érdeme van is az egész mai püspöki karnál együttvéve. De igaza van, amikor elhárítja magától ezt a meg ■ tiszteltetést, mert 5 maga nem kiván és nem fogad el jutalmat azért, amit politikai téren tett nazájáért és népéért, de még olyan megérdemelt állást ssm, melyről azt mondhatnák, hogv ez az ő politikai működésének jufabnazusi. ---ta rtásában követr Deák Ferenc példáját. Távol ál! tőlünk, hogy helyeseljük Deák politikáját, amely alkotmányos formákkal leplezett szolgaságba és zsarnoki állapotba sülyesztette Magyarországot, de az tény, hogy sí m hiúság, sem haszonlesés nem vezette és bár az akkori fölfogás szerint nagy szolgálatot tett hazájának — szerintünk csak a királynak és a dinasztiának. Sem kitüntetést, sem jutalmat, sem állást nem fogadott el, hanem lemondva még ősi birtokáról is, a napi egy arany járandóságából élt szállóbeli legénylakásán. Mennyivel örvendetesebblátvány azonban előttünk Hock János a'akja, aki Deák müvének: a kiegyezés hazug magyar alkotmánynak rombadőltéí siettette, a>i Magyarország forradalmi föhzabaditásának nagy ss veszedelmes vállalkozásában politikai és papi egyéniségének, magával ragadó szó noki művészetének megbecsülhetetlen ereével állott a küzdők élére. A demokrácia hívei mennyivel n gyobb örömmel tekinthetnek őreá, aki nem a gyalázatosán ietiport nemzet kierőszakolt hó dolatát és az Ausztria gyarmatává íüiyesz- ;ett országot szállította a királynak, hanem aki a gonosz uralkodó családtól és a kizsákmányoló Ausztriától megszabadított haza, az ifjú nugyar köztársaság első elnökének, károlyi Mihálynak szavai szerint az ő alferegója „ De nemcsak a köztársaság megteremtésében, hanem annak fönntartásában, a forradalom vívmányainak megőrzésében is örökre elévülhetetlen érdemei vannak Hock Jánosnak. Míg ugyanis Károlyi Mihály mint miniszterelnök a kormányzás óriást terheivel kü ködött, addig Hock János a forradalmi pártok, a függetlenségi és radikális polgárság s a szervezett munkásság további üdvös együttműködését biztosította. Hogy ez a céltudatos munka nem ment simán, ? zt mindenki tudja. Hogy mily lelki erő, mily politikai tehetség, mily bátorság kell hozzá, ért a párt kulisszái mögött lát haituk. A munka — sajnos, hogy pártszakadás árán — mégis sikerült. Ennek a munkának hős vezére Hock János volt. Ezt a politikát nyomban igazolták az események. Hock János azt hirdette, hogy a szociáldemokrácia nélkül ma nem lehet "Magyar- országon kormányozni, de a szoeiáiista- párttal való szövetkezés csak úgy lehet Őszinte, ha a szövetkező polgári pártok radikálizmusa, demokráciája is őszinte, egységes. Ezt joga volt a szocialista pártnak megkövetelni a Károlyi párttól. Ezért kellett a Károlyi-pártot megtisztítani a régi és uj reakciós soviniszta elemektől, de ezzel jogot váltott a Károlyi-párt arra, hogy a szociálsta- párttól szintén megkövetelje a maga keretein belül a kormányzást, a rendet biztositó egységet. És a szociálista-párt nem félve a párt- szakadástól, a proletártestvérharctól, a kötelességet szintén becsületesen teljesítette s így c két párt — jobbfelől megszabadulva a múlt terheitől, balfelől biztosítva a jelent fenyegető türelmetlen, erőszakos szélsőséges irányzat ell n — egyesült erővel teljesítheti történelmi hivatását. Ennek a hivatásnak ékesen szóló prédikátora, de egyszersmind élesszemü, erős- kezű megvalósítója Hock János, aki önmagához méltó akkor, amikor ezt a hivatalát nem cseréli föl a váci püspökséggel. Mi pedig és — megvagyunk győződve — az egész magyar demokratikus közvélemény is büszke gyönyörűséggel és meleg szeretettel tekintünk feléje, aki megmaradt tovább is egyszerű plébánosnak és a magyar demokrácia nagyszerű Vezérének. Harcok a nagybányai demarkációs vonalon. Jt remift&li létték SikárSóf. Szatmár, rrsárc, 1. A románok ma reggel 4 árakor Hóba községnél megtámadták a magyar csapatok előőrseit. A két csapat közi egy órás gyalogsáéi harc fejlődött ki, amelynek során a magyaros a románokat Sikárlón túl 3 kilóméterrel a Stoll reie Ekkor a magyarok parancsot kaptak ?. visszavonulásra, amit teljesítettek is. A harcok során a románok több halottat és 8 foglyot vesztettek. Magyar részről a Sikárló utcáján folyt harcokban Uügváry zászlós fejlövést kapott és meghalt, két közkatona pedig súlyosan megsérült. Ungváry zászlós holttestét beszállították Szinérváraljára, a súlyosan sebesült katonákat pedig Szamárra hozták a katonai iertalék-kórházba. A magyar csapatok visszatértek eredeti állásaikba Szatmár, mire. 1 Ma délután Sz.aimárra érkezett Hers- kovies Miksa sikárlói földbirtokos seimon doíía, hogy a csatározások során a székelyek r ggei fél hatkor vonultak be Sikárlósa, ahonnan tovább üldözték a románokat. Egy román katona Ungváry zászlóst a Herschkovics telkének kapuja előtt fejen ióiíe. A -lövés a zászlós agyát roncsolta szét s azonnal megölte. Két székely katona nyomban agyonlőtte a román katonát. MiKor a magyar csapatok a kapott parancs folytán visszavonultak eredeti állásaikba, reggel 9 órakor a románok ágyúval lőtték Sikárlóí, ahol akkor már csak a .polgári lakosság tartózkodott. A Iövé- * _ „w.zseg lakóházaii tslálfák, mire a lakosság 4ejvesztetten menekült ré- o „egyen kuzc, reszim azinérváralja felé. Polgáremberek életében kár nem történt. > Elmondta Herschkovics Miksa még azt is, hogy mióta a románok Sikárlót megszállva tartják, ott semmiféle atrocitást el nem követtek s a lakossággal a legteljesebb békességben, egyetértésben éltek. A nemzetgyűlési választások Április 10-én lesznek a választások 20-án 01 össze a nemzetgyUlás Budapest, märe. 1 A inis íer!ar,ács éjjel két óra után fejezte oo a választási törvény tárgyalását. Az egész ország területét 48 kerületre osztották be, amely kerületek 418 képviselőt küldenek a nemzetgyűlésbe. Minthogy azonban az ország nagyrésze ellenséges megszállás alatt van az összes kerületekben a választásokat nem leaet majd megtartani. Huszonegy kerület vsm amely teljesen mentes minden ellenséges megszállástól. lioiiAk mai sxéms 6 oldal.
