Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)
1919-03-09 / 59. szám
2. oldal.' SZÁM 0®S (1919. március 9., 59. szám.} tett tanács már letárgyalt és csak jóváhagyás céljából kerültek a Néptanács elé. így hozzájárult a Néptanács ahhoz, hogy a munkanélküliség enyhítésére szolgáló Programm során megkezdessék a Pannónia dísztermének renoválása 45 ezer korona költség keretén belül, még pedig dr. Tanódy Márton indítványára úgy, hogy a javítási munkálatok ne egy nagyvállalkozónak, hanem szakmák szerint kisiparosoknak adassanak ki. A közkórház régóta vajúdó kérdésének kapcsán Topa János szóváteszi a kórház tűrhetetlen állapotát, amelynek tárgyában vizsgálatot kér. Miután állításait dr. Vajay Imre is igazolja, a Néptanács a vizsgálatot elrendelte. Egyebekben a Néptanács úgy hatá oz, hogy megteszi a lépéseket a közkórház államivá nyilvánítása iránt, addig is azonnal hozzáfog a kereskedelmi iskolának olyatén felépítéséhez, hogy egyelőre kórház céljaira alkalmas legyen. Ennek költsége egymillió 500 ezer K, a villany és csengő bevezetése további 200 ezer korona, amit a város kölcsönnel fedez, igénybeveszi a város a kormány által már felajánlott 200 ezer koronát, felkéri a belügyminisztert, hogy engedje át a városnak erre a célra a polgári fiúiskola tandíjait, adjon 200 ágyas felszerelést és a barakk műtőjéből bizonyos felszerelési tárgyakat, a kultuszminisztertől pedig kéri, hogy a kereskedelmi iskola > fentartásához a hozzájárulását 10 ezer koronái ól 30 ezer koronára emelja fel. A Néptanács hozzájárult, hogy a város vegyen meg a Szatmári Tégla és Mü-, pala r. t.-tól egy millió téglát, ezrenként 280 koronájával. Több, már a kibővített tanács tárgyalásai során ösmenetett tárgy elintézése után a Néptauács jóváhagyta az árvaszék újjászervezését, amelynek során DemkőSándor a Vili. fiz. osztályba sorozott árvaszéki ülnök, Tankóczi Béla pedig közgyám lett. A Néptanács a kormánybiztos indítványára a tárgyalások ügyrendjére vonatkozólag úgy állapodott meg, hogy egy tárgynál mindenki csak egyszer szólalhat fel s egy felszólalás csak 10 percig tarthat. Másodszor csak személyes kérdésben lehet felszólalni és ez legfeljebb 5 percig tarthat. Közbeszólások mellőzendők. Végül Matolcsi Lajos indítványt tesz a kétféle élelmiszerjegy rendszerének beállítása tárgyában, amelynek alapján a szegényebb néposztály olcsóbban jusson élelemhez, mint a tehetősebb. A javaslatot úgy dr. Papp Ottó, mint Béiteky Lajos támogatták. Az ez ügyben teendő intézkedéseket egyébKént tárgytalanná teszi Búza Barna miniszternek a Szamos más helyén közölt nyilatkozata. A románok viselt dolgai Zilahon. Részletek a francia bizottság jegyzőkönyvéből. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, márc. 8. Megírtuk az elmúlt héten, hogy a fegyverszüneti bizottságnak egy francia ■küldöttsége Zilahon járt, ahol jegyzőkönyvet vett fel a románok által elkövetett atrocitásokról. A Szamos szerkesztőségének sikerült annak a jegyzőkönyvnek a magyar fordítását megszerezni, amelyet a bizottság magával vitt. A jegyzőkönyv tartalmából közöljük a következő részleteket. A román királyi csapatok 1919. jan. 15 én reggel vonullak be Zilahra és ezzel az időponttal kezdődött meg a vagyon és személy elleni bűncselekmények láncolaios sorozata. Hogy csak a nagyobb eseteket soroljuk fel: Horváth János cigányzenészt román katonák saját lakásán összelőtték s aztáu a hullát az udvarban egy általuk hevenyészve ásott gödörbe jeltelenül elföldelték. Tarpay Miklós főszolgabíró magánlakását és hivatali helyiségét majdnem teljesen szétrombolták és az oti levő vagyoni javak nagy részét elhurcolták. Ugyan igy jártak el Csizmadia József, Hajnal Jakab, Róth Ernő és a Szövetkezet üzlethelyiségeivel. Ezzel egyidejűleg a zilahi csizmadia és timár iparosok üzlet- és magánlakás- helyiségeibe erőszakosan behatoltak és az ott levő anyag- és árukészleteket elhurcolták és elrabolták. E műveleteket a meg- szállé román királyi csapatok katenáival együtt hajtották végre. A bevonulás napján súlyosabb és hosszabb gyógyulással járó személyes inzultust szenvedtek: Brandt Vilmos szol- gabiró, Ridvald István városi tanácsos, Zombory Jenő birósógi végrehajtó, Fábri Rezső rokkant honvéd százados, Szinetár József kereskedő és Molnár Ferenc molnár, akit lőfegyverrel sebesitettek meg. Tizenhatodikán délelőtt vette kezdetét és több mint négy napon át éjjel-nappal tartott a szöiőbeli pincék bor- és anyagkészletének a környékbeli román községek lakói által szekeren és gyalogazerrel való elrablása. Mintegy 8—10 ezer hektoliter bort 4—5 millió korona értékben és szőlészeti felszereléseket circa egymillió korona értékben raboliak el. Ugyancsak 16-án este a Juhos-dombon Plósz Gyula igazg tó tanítói, Hobor- esány György kerülőt és Demeter Ferencz vasúti hordárt, akik vagyonuk védeímezése céljából pincéikben tartózkodtak, román királyi katonák agyonlőtték. A város másik oldalát körülszegő hegyekben fegyveres katonák járőrökként, polgári közegek nélkül cirkáltak; más, környékbeli rablókat a hegykerülők soha nem láttak, ennek dacára az összes épületek és pincék kirabolva, feltörve találtattak, de e helyekről nem szekerekkel, hanem túlnyomóan edényekben hordták el a bort. Mind ez idő alatt a Zilahon székelő román királyi csapatok parancsnoksága a szőlőbirtokosoknak nem adott engedélyt arra, hogy a városból szőlőikbe kimehessenek. Az ötödik napon adtak ugyan már ki engedélyeket, de mivel ezen engedélyek csak reggel 7 órától este 7 óráig voltak érvényesek, éjjel a rablók szabadon garázdálkodhattak. A megszállás ideje alatt a város polgárai közül a román királyi csapatok parancsoksága többeket elfogatott s ezeket' megbotoztatta és oly súlyosan bántalmaztad, hogy felépülésük hosszabb időt igényel. Megyesi Gyula törvényszéki tanács- j elnököt, Balogh Qyőzö táblabirót, Materni János kereskedőt, Nagy I. Károly birtokost, Both Ferencz és Balogh Gyula polgárokat minden alapos ok nélkül testileg súlyosan bántalmazták, a város minden tekintélyes polgárát állandóan fenyegették, Somogyi Tibor honvédhadnagygyal pedig a legénységi illemhelyeket takarittatták ki. Ezenkívül azon polgári lakosokat, akik szürkületkor hazaigyekeztek, az utcán a román királyi járőrök megmotozták és a náluk talált értéktárgyakat elszedték. A városban és a határban talált széna és szalma készleteket több százezer korona értékben a román hadsereg részére előze- tos értesítés, téritvény és igazolvány nélkül elvitték, aemkülönben a gazdálkodók szarvasmarha és ióállományának nagyrészét hasonló körülmények között eltulajdonították. A román katonai parancsnokság kezdeményezése alapján megindított, még most is folyamatban levő és haditörvényszéki vizsgálat tárgyát képező Laké féle esetből kifolyólag — amely még elbírálva most sincs — a román királyi parancsnokság Ziiah város lakosságával 60,000 koronát fizettetett. Ezen nagyjában felsorolt előzmények után történt hogy 1919 február 23-án éjjel előttünk ismeretlen okok mist a román ki rályi csapatok Zil. h városából kivonultak. Reggeli 6. órakor már a város déli oldalán magyar katonai járőr vonult be Zilahra s ezzel kezdetét vette a kölcsönös puskagelyóváltás, melyet 9 órakor a lakosság minden figyelmeztetése nélkül a városnak ?. román királyi tüzérség által való ágyúzása követeti. Az ágyúzás egész nopon át szakadatlanul tartott. A vasárnapi ágyúzás több lő vedéke a megye vőröskeresztes lobogóval ellátott közkórházát, valamint több magán és kulturális épületet rongált meg. A lövedékek becsapódása következtében a polgári lakosság közűi többen életüket vesztették, sokan súlyosan megsebesültek. Az épületek köszül a kórhíz, gimnázium, ref. templom, vármegyeház, törvényszék, villanytelep, gőzmalom, fogház, valamint számos magánlakás sérült meg. Az ágyúzás az esti órákban megszűnt s csak puska és gépfegyvsrlövésftk voltak hallhatók ugyannyira, hogy másnap, száz hétfőn, a reggeli órákban a polgári lakos ság az előző nap borzalmai után kissé már kezdett megnyugodni Ez az állapot azonban nem tarthatott sokáig, mert a ro- mán királyi tüzérség a reggeli köd eloszlása után a várost ismételt és még rettenetesebb ágyutüz alá vette és szakadatlanul lőtte, úgy, hogy a polgári lakosság menekülni volt kénytelen. A menekülés a folytonos ágyutüz és az előző nap borzalmai miatt oly gyors volt, hogy mindenki csak puszta életének megmentésére gondolt s ruháját, élelmét, jószágát és minden, még el nem rablót! javait hátrahagyva, a halálfélelemtől kergetve, nagyrésze családjától elszakadva gyalogszerrel, zuhogó esőben menekült ki az agyonágyuzott városból. A román királyi tüzérség a város lö- vetésén kívül még a menekülteket sem kímélte, mert a menekülési útvonalat, ahol a menekülő asszonyok és gyermekek ezrei vonultak, erős ágyutüz alá vett. A menekültek számából Ítélve hétfőn estig, azaz 1919. február 24-ig a lakosság 90 százaléka hagyta el békés tűzhelyét s odahaza csak az öregek és a betegek maradtak, kik a gyaloglást nem birva a Mindenható kezébe tették le életüket, míg a többi zilahi menekültek most inkább szer- teszéjjei, a környék irgalmas lakóinak kegyelem kenyerét eszik, mintsem életüket veszélyeztetve egy olyan városban maradjanak, amely folytoaos ágyutüz alatt van, ahol emiatt a hullák már a ravatalon oszlásnak indulnak és az ágyúzás halottal az ntcán temeíetlenül feküsznek. 9 magyar földmivelés uj reformja Búza Barna minizztar nyilatkozata Bpest, márc. 8. Búza Barca f 1 Imivel.Ssügyi miniszter a magyar földmivelés uj rendjéről, az idei termés biztosításáról, a földosztás menetéről, az őszi vetések állásáról és a tavaszi vetőmagok kiosztásáról tudósítónk élőt! a következő kijelentést telte: Az ország meg nem szállott területén mindenütt megindult a földosztás előkészülete. Ahol a földosztó bizottság eddig megjelent, a nép m ndenütt a helyzethez illő nyugalommal fogadta. A beérkezett jelentések e tekintetben telje en megnyugtatnak. Némely vidékeken voltak ugyan rövidéletü zavarok, amelyek részint izgatás következtében, részitt a gazdák és a gazdasági cselédek között felmerült ellentétekben ta láttak magyarázatot.
