Szamos, 1919. március (51. évfolyam, 52-77. szám)
1919-03-01 / 52. szám
ötvenegyedik évfolyam. 52-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 89 fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ke VIDÉKEN: évre 48 K —t 1A K _f. Hagysdév re 13 K— i Egy hóra 4K—i Hirdetési dijak vlöre fizetendők. m\tm fcjgc! iptiap. SZERKESZTŐSÉG Kazinczy-ti 4, KIADÓHIVATAL i Eötvös-utca A Telefon-szamok; Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal . 414 Fel. szerkesztő lakása .... 3M saMUBBa SZATMÁRNÉMETI, 19 Összehívják a nemzetgyűlést. A Szamos számára irta: Szatmári Mór. A népkormány elhatározta a nemzetgyűlés összehívását. Az ország belügyi és külügyi helyzetének mérlegelése után jutott a népkormány erre a nagyfontosságu elfia-• tározásra. A nemzet közvéleményének is lisztában kell lencie azzal, hogy a nemzetgyűlési választások megtartása a forradalom által megteremtett népuralomnak alkotmányos alapokra való helyezése, valósággal nemzeti életkérdés. A választások nehézségei ma is megvannak, amint meg voltak akkor, anikor a népkormány elejtette a választások elrende lésére vonatkozó tervet. De ezzel szemben az or zág belső rendjének és külügyi helyzetének összefüződő étetérdekeiíjk megóvása immár föltétlenül szükségessé teszi, hogy maga a nemzet juttassa kifejezésre a forradalmi átalakulásra vonatkozó szabad elhatározását. Az ország még mindig forradalmi állapotban van. Abban marad mindaddig, amig a népkormány nem támaszkodhatik a • nemzeti akaratot kifejező alkotmányosan j létrejött nemzetgyűlési többségre. A néptöt vények meghozatalának mos- : tani módját a forradalmi állapot kényszere I teremtette meg, Ezt a módot meg kel! vál- I ioztatni. A nemzet ugya magára nézve kö- j telezőnek ismeri el a néptörvényeket, mert a hatalmat bizalmának egész teljességével ruházta rá a - népkormányra, de ezt csak ideiglenesen tette addig, amig a legszélesebb körű választói jog gyakorlása melle't meg nem alakul a népuralmat alkotmányosan kifejező nemzetgyűlés. Az ország belső rendje és nyugalma, amelynek egyik feltétele a törvényhozói hatalom által egyfelől védett, másfelől megkövetelt termelő és alkotó munkának az egész országban úgy a dolgozó polgári, mint a dolgozó munkásvilág részéről leendő általános fölvétele megköveteli, hogy rend, még pedig alkotmányos rend legyen az ország kormányzása terén is. Ma még az államfői méltóság is csak ideiglenes. ^ Magát az állmformát, vagyis a köztársaságot is a nemzetgyűlésnek kell véglegesen megállapítania. Ne mondhassa senki, hogy nem volt módja a szabad véleménynyilvánításnak az ország államformájának meghatározása dolgában, ne mondhassa senki, hogy a forradalmi nagy átalakulás nem teremtelte meg valósággal a nemzet hetében a népuralom szuverénitásának teljességét. De meg sokkalta nagyobb jelentősége van a nemzetgyűlés összehívásának külpolitikai okokból. Nyilvánvaló, hogy a békekonferencia, amely dönteni fog sorsunkról, nem hozhat igazságos Ítéletet rólunk, de nélkülünk. Ha meg nem hallgat, nem ismerheti meg igazságainkat, nem ismerheti fel azokat a nagyjelentőségű európai érdekeket sem, amelyek hozzá- füződnek ahhoz, hogy Magyarország ne Jegyen itt egy megnyomorított, szélmarcangolt s ezeréves történelmi jogaitól megfosztott, érdekeiben, jövendő gazdasági és kulturális fejlődésében veszélyeztelett orFelelös szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. szág. Hogy ne legyen itt egy elkeseredett, igazságtalanul elnyomott nemzet, amely sohasem nyugodhatik bele a rajta hatalmi erőszakkal elkövetett rettenetességbe. A világ jövendő békéjének, amelyre a békekonferencia törekszik, örökö háborgatja maradna itt a jogait és szabadságát, igazságtalanul eivelt területét visszaszerezni törekvő m?gyar nemzet láz.orgö hangulatában és 'rítarcó elszántságban. De ezeket az európai jelentőségű szempontokat meg ke>í értetni a sorsunk felet? dőníő európai nagy bírósággal. Evég- böl módját ejteni annak, hogy az uj magyar államot a forradalom által teremtett uj Magyarországot az entente hatalmak elismerjék és vele közvetlen érintkezésbe lépjenek. A bekekoníereacián szószólói vannak a cseheknek, szerbeknek, románokn k, akik országunk testét szétmarcíngolni, ezeresztendős birtokunkon oszsozkodni, a magyar nép miilóit uralmuk ala hajtani törekednek. Csak mi vagyunk védők és képviselők nélkül az életünk, sorsunk és jövendőnk fölött való döntésénél. Az entente hatalmai Magyarország helyzetéi, múltját és hagyományos törekvéseit, most mi szerencsétlenségét nern ös- merik. Ellenségeik fednek rólunk hamis képet s mi fojtogató izgalmak között vo- naglunk, mert fehc-tetlenek vagyunk. Az \ SZOMBHT, MÁRC. 1. entente nyilván azt hiszi rólunk, hogy vagy nem tudunk, vagy nem akarunk alkotmányos berendezkedést iétesifeni. Enélkül pedig nem juthatunk elismerletesnez, nem juthatunk idijén való diplomáciai kép- viselíeíéshez. A nemzetgyűlés összehívása egyszerre megváltói.tatja ezt a képtelen és keserves halyzfctet. A nemzetgyűlés összehívása után az entente nem zárkózhatik el előlünk. Németország és Német Ausztria már túlestek a választásokon, nekünk sem szabad tovább késlekedni, mert egész jövendőnk van kockán. Ezeknek gondos és alapos mérlegelése ut^n hozta meg határozatét a tegnapi minisztertanács. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a népkormany megtalálja a választások megtartásának azt a módjár, amely mellett a területi megszállások ellenére "is megnyilvánulhat a népakarat. A népre háruljon majd az a feladat, hogy a választásoknál a ttisga akaratával szentesítse a forradalom fenséges céljait, kifejezve azt sz elhatározását, hogy minden erejével, meggyőződésének minden szilárdságával meg akarja teremteni ignzán a maga számára a aemokratikus, szabad és független uj Magyarországot! A románok szétlőtték Zilahi Francia fegyverszüneti bizottság Szilágysoenljfón Nagykároly, febr. 28 A Zilahért folyt harcok során — amint megirtuk — a románok még akkor is lőtték a várost 24 órán keresztül, amikor a magyar csapatok már túl voltak a városon. A bombázásra a város lakossága fejvesztetten menekült. A tegnapi napon mintegy 6—800 menekült érkezett Zilahról Nagykárolyba, akik elmondják, hogy a románok majdnem teljesen szétlőtték a várost. A középületek legnagyobb része megsérült. Az ostrom alatt a polgári lakosság közül számosán meghaltak és megsebesültek. A Nagykárolyba érkezett menekülteket részben a városban, részben a környékbeli falvakban helyezik el. Nagykároly, febr. 28. Ma délután fél 4 órakor egy francia fegyverszüneti bizottság érkezett Szilágysomlyóra annak a megállapítása végett, hogy ki volt a zilahi összeütközések és harcok okozója. A bizottság azonnal munkához fogott és elsőnek a zilahi törvényszék elnökét hallgatta ki a románok áital Zilahon elkövetett atrocitásokra vonatkozólag. Lapunk mai siAma 4 oldal. Nagykároly, febr. 28. Dr. Makray Mihály vármegyei kormánybiztos Zöld Aladár határrendőrségi felügyelőt küldte ki Szilágysomlyóra, hogy a francia fegyverszüneti bizottsággal azirányban tárgyaljon : vigye keresztül a bizottság, hogy a románok vonuljanak vissza Zilahtól ; olyan távolságra, hogy a város kívül essen a lőtávolon és a lakosság visz- j szatérhessen elhagyott lakásaiba, amelyekből mindnyájan egy szál ruhában : menekültek. A bizottság áthaladt a harcvona- | lökön és felkereste a román csapato- I kát is. Ez idő alatt a harci tevékeny- ! ség természetesen szünetelt. De a ro- 1 mánok a visszavonulásra nem voltak hajlandók. A bizottság pedig, minthogy ilyen utasítás kiadására nem volt felhatalmazása, erre nem tudta a románokat kényszeríteni. A bizottság jegyzőkönyvet vett fel a románok által elkövetett atrocitásokról, azután elutazott. Zilah ezidő szerint üres, egyik oldalán a magyar, a másik oldalán a román csapatok állanak. A polgári lakosság is elhagyta a várost, amelynek házai teljesen őrizet- len, minden biztonság hijján vannak.