Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-23 / 47. szám
Otvanegyectik évfoiyamr 47-Ií ír :sm. &/)FIZETSi yib&&ni fgf *1* jj UK-4 fy.v,r, 1 i’I L ..?.» IM--4-%? Hm #1—4 si‘ • iafcNá áljait gglP szumÄR-Wß/^ETi»: 9is,J_ Felelős szerkesztő: Dénes Séndor, Szerkesztő? De. .Sters»?“ Dezső. kiprób ti tál A Szamos számára iría: Szatmári Mór. Megint egy uj párt, az ördög tudja már hányadik. Szaporán születnek, szinte ] gombamódrs. Legújabb a Nemzeti Egyesü- j iés pártja. Hát ez mi ? Zavarosból szülét- I hetet? zavaros szándékokkal, ezért ilyen ] furcsán zavaros a neve is. Ne sokat töprengjünk a cimen, mert j ez ugyan nem árul el semmit. Nézzünk, ] kik csinálják ! Egészen mellékes a prog- ! ramm. Semmi sem könnyebb, mint prog- j rammot szerkeszteni. De kik áilnak mellette, mögötte ? Bethlen István grófot küldötték eiöre kengyelfutónak. Utánna jönnek a nemzet régi, kipróbált vezérei. így mu'atja be őket a csalogató politikai liliom: Beth'en István. Nézem a névsort: csup hírhedt alak, ' a régmúlt idők levltézlett emberei. Jól mondja, ez» az egyet, jói mondja j Buhlen István: ^kipróbáltak.“ Cégéres firmák ezek mind. Mintha a régi bűnös, j gyalázatos rendszer tartaná felvonulását ■ Bethlen Istvánnal az élén, akinél nem volt ; srenvedélyesebb gyűlölője a demokratikus ? haladásnak, nem volt mámorosabb szerep- j lője a gyilkos háborúnak, nem volt fanad- j kusabb bámulója és készségesebb hive a 1 német szövetségeseknek. A feudáks érzés | és gondolatvilágának valóságos megleste- ! süíése ő volt. Bethlen István bontott zászlót a „Nemzeti Egyesülés“ pártja számára és azok, akikről azt hittük, hogy m r elmúltak, hogy már végké ? leszámoljunk velük, mint a nemzet bűnös lelkiismeretével, ime előbukkannak a „kipróbáltak“. No már az igaz, hogy e kipróbált férfiak kiállották a politikai cédaság minden próbáját, kijárták a bűnök ninden iskoláját. Teremtő szent isten! hogy ezek az emberek még mernek nemzeti ügyekről beszélni, mernek a nemzeti katasztrófától való megmentés munkájához tolakodni, mernek emberszereietet prédikálni és mernek támadólag fellépni azok ellen, akik a forradalmat csinálták. Azt mondják, hogy három hónap óta a kialakult szerencsétlenségből nemzed kalászit ófa lett s ebből ők akarják kivezetni a országot. Ők, akik előidézték a háborút s ezek belevitték a nemzetei a vesztett háború rettenetes katasztrófájába. Ők, akik még akkor is háborúra uszítottak, mikor a nemzet már jóformán elvérzett. Ők, a ki rályi zsarnokság szolgalelkü cselédj i, ők a gretoriánus vitézek, akik a maguk bőrét kímélték, de a nemzet i'juságának várom- Hsában kéjeiegfek. Ők, akik a szolgabirói politikával agyonkinozták a népet s azt csak kizsákmányolásra alkalmas prédának tartották, állanak most haderőbe é: pártot alakítanak. Ők már elfelejtették a muúnt és Bethlen István hivó szavára gyülekeznek. Mintha semmi sem történt volna. Minden bajnak, szerencsétlenségünknek fik z okozói s most azt. kür ölik, hogy a bajok ez aí-tt a három hónap akti nőitek katasztrófává Hogy ők félrevonultak, mond; a kipróbáltak Síájaize ezt ríni B‘;‘h!en István. , A patvarba ! Dehogy vonultak ők félre. I Kirúgták őket Kirúgta az öntudatra ébredt j nép haragja. S mert a nép elég nagylelkű j volt ahhoz, hogy többé ne törődjék velük, I most vérszemet kapnak és i helyett, hogy j tovább vezekelnének, újból akarják kez- j deni a politikai álarcoskodás nemtelen já- ; tékát. Azt hiszik, hogy még vissza lehet í csinálni a dolgokat. Azt hiszik, hogy ha- > zugságokkal és ámításokkal még hidat verhetnek az ő régi vi'águkhoz, ahhoz a világhoz, mely tel2 volt szennye! és amelyben az erőszak üvöltve garázdálkodhatott a jogfosztott milliókon. Megriadtak az uj világ hangjától s a forradalomnak esküdtek hűséget. Egyes szám ára 20 fillér, Pályaudvarokon »§ fill&r. SZERKESZTŐSÉ Katincty-e 4. KIADÓS M V ÁT AL? £&ív6s*utcfe s. *<% Teíefftsa-atómok,* ** '* * " " ‘ ^ ÍCíiidéhh-atal;. rti .izcrkffsitő «SÜSS .... Itfií V ISÄRNftP, FEBR. 23, Oh, hogy tolakodtak ezek a farizeus- kodó csalók a nemzeti tanács elé! De most már Iélekzethez jutottak s mert reszketnek az áldozatoktól, amiket minden becsületes pualgárnak hoznia kell s mert féltik a vagyonukat, földjüket, cifra ékszerüket, r ngyos elmeiket és rangjaikat, hát összecsődülnek és pádba verődnek. A „kipróbáltak“ még egy uj próbát próbálnak. így hálálják meg azt, hogy a forradalom megkegyelmezett nekik. Nyelvüket öltögetik a forradalomra, mert elkergette őket. Ezt tartják ők a nemzet legnagyobb ka-aszírófájának. Pedig ez a forradalom egyik legnagyobb vívmánya. A nép nem lehet olyan bárgyú, nem lehet olyan himpeíiér, hogy hitelt adjon ezeknek a politikai pernahajdereknek, akik most demokráciát prédikálnak, de visszasírják a ledöntött régi rendszer romlottságát. iluta$ité válás» a románoknak ft kemáni N$zli m románok fenyegetéseit a békekonfersnci&val Szstmár, febr. 22. A nagybányai megszálló csapatok parancsnoka a parlamentairek utján a magyar csapatokhoz juttatott átiratban, mint azt közöltük, azt a fenyegetést közli, hogy ha a magyar parancsnokság nem vonja vissza csapatait jelenlegi állásukból 10 kilométerrel, akkor az általuk megszállott területeken lakó magyar tisztekkel és zok hozzátartozóival szemben fog megtorlást alkalmazni. A szatmári székely hadosztályparancsnokság közölte az átirat tartalmát a hadügyminiszterrel, aki a románok kívánságát a fenyegetésekkel szemben minisztertanács elé terjesztette. A köztársaság kormánya példátlan atrocitásnak tartja, hogy a románok ártatlan, felelőtlen embereken akarnak bosszút állapi olyan hadászati dolgokért, amelyekért nem. ök a felelősek. A kormány felhívta a hadosztályparancsnokságot, hogy a románok átiratát eredetiben külön futárral küldje fel Budapestre, ahonnan azt a francia bizottság utján a párisi békekonferencia - elé terjesztik. Kratschwill ezredes, Erdély katonai parancsnoka szintén jelentést tett a hadügyminiszternek és ennek alapján a kormány utasította a székely hadosztály-parancsnokságot, hogy a románoknak adandó választ parla- mentair utján leendő átadás céljából juttassa el a demarkációs vonalat védő csapatok parancsnokához. A válasz a következő : — Abból a szempontból kiindulva, hogy a kormány csak az eredeti demarkácionális vonalat (ismeri el és hogy a kormány nem járult hozzá Apáthy Istvánnak az újabb demarkációs vonal megállapítására vonatkozólag folytatott tárgyalásaihoz, a kormány szigorúan tartja magát az eredeti demarkációs vonal fenntartásához s így a kérést nem teljesíti, már csak azért sem, mert a demarkációs vonal és a semleges zóna csak kölcsönös tárgyalások so fán Ienne megállapítható. — Ez a tárgyalás pedig nem vehető fel semmj esetre sem két olyan kJonai parancsnok állal, akik egymással szemben állva csak egyes vonalrészeknek a parancsnokai.
