Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-21 / 45. szám

7. ai alkoholtilalom legszigorúbb el­rendelését, de nemcsak a polgárokra, ha­nem a szerb katonaságra is. A munkások el vannak rá szánva, hogy ha a szerb parancsnokság szombat délig nem teljesíti követeléseiket, az egész délvidék nmnkássága megkezdi a sztrájkot. A kiskunfélegyházi j ; . Kiskunfélegyháza, febr.“ 20. Kiskunfél egyházán tegnap óta rend és nyugalom van. A keddi zavargások köz­vetlen oka ’Vlojás árának maximálása volt. A piaci kofák lázadoztak az ötven filléres tojásár ellen és a városi csőcselékkel elő- készítették a zavarokat. Estére kissé lecsen­desedett a város, de éjszaka újra nagy tö­meg gyűlt össze és behatolt -Grünbaum Miksa kereskedő lakásába. Itt a már nyu­govóra tárt kereskedőt kifosztották és meg­gyilkolták. Telefonértesítésre Szegedről ten­gerész nemzetőrök érkeztek a városba és megkezdték a tömeg lefegyverzését. A szer­vezett munkásság a hatos honvédek, vala­mint az automobil anyaggyűjtő csoport le- \ génysége a tengerészekkel együtt erélyesen, de minden vérontás nélkül helyreállította a rendet. Kihirdették a statáriumot és meg­parancsolták, hogy este hat órán túl senki se menjen az utcára. A katonák közül nem • sebesült meg senki, de a keddi összevissza lövöldözésnek több áldozata van. Az ed­digi megállapítások szerint 10 ember meg­halt es 30 megsebesült. A város vezetését a munkástanács vette kezébe, azóta rend­zavarás nem történt. A földbirtok reform. f Irta: Dr. Hunwald Izidor. Szatmár, febr. 20, \ II. Legfontosabb része a törvénynek az, mely az ingatlanok kisajátításával és fel­osztásával foglalkozik, ezen intézkedések ) helyesrégétől függ a reform sorsa. Az egész birtokrendezést az Országos Birtokrendező Tanács vezeti, melynek el­nökei a földmivelési és népgazdasági mi­niszterek, azonkívül 18 választott, 18 ki­nevezett tagja van. Az Országos Birtokren­dezési Tanács minden községbe vagy (több községből alakított) felosztási csoportba 3 tagú birtokrendezö bizottságot küld ki, ez a bizottság viszont megalakítja a helyi bir­tokrendező választmányt. Utóbbi tagjainak feierészét az igénylők, másik felét a köz­ségi gazdasági kamarák, azok megalakulá­sáig a községi képviselőtestület választott tagjai választják. A helyi választmány tagjai földművelőkön kívül lelkészek, tanitók, gaz­datisztek, értelmiségiek is lehetnek. A felosztásra alkalmas ingatlanokat, valamint az igénylőket a föidmiveiésügyi miniszter Írja össze, de igénylők jelentkez­hetnek a, birtokrtndező bizottságnál is, az Országos birtok rendező tanács döntésének leérkezte után számított 3 napig. ; 'Ä helyi birtolaendező vála^tmány az érdekeltek meghallgatásával kijelöli az ösz- szeirt földbirtokok közül azokat, melyek kisajátitandók, esetleg más birtokok felhasz­nálására javaslatot tesz. Megkísérli az egyességet a kisajátításra és a kisajátítási ár megállapítására nézve. i A kisajátítási ár általában “az^lngat- lanók 1913. évi forgalmi értéke ; ahol ez az érték 1913. évben aránytalanul magas vagy alacsony volt, ott a kisajátítási ár meg­felelően módosítható. Ha a kisajátított in­gatlant zálogieves 1915 január 1. előtt t bekebelezett kölcsönök terhelik, a kisajáti- j tási ár a kölcsön összegénél kisebb nem lehet. Gazdasági épületek s más berende­zések értéket az ármegállapításnál figye­lembe kell venni, valamint az 1915. január hó 1. óta teljesített hasznos befektetéseket. Hogy mely birtokokat kell kisajátí­tani, arra nézve elsősorban a nép földszük­ségletének mértéke és az igénylők száma irányadó. Éi < Több földbirtok közül először a fek­vésük s természetük szerint felosztásra leg­alkalmasabbakat kell kisajátításra kijelölni. Egyenlően alkalmasok közül először azo­kat, melyeket a mostani tulajdonos 1914. augusztus 1. óta szerzett; melynek tulajdo­nosai állandóan külföldön tartózkodnak; az egyházak és egyházi testületek földbir­tokait; az alapok és alapítványok, rész­vénytársaságok és szövetkezetek földbirto­kait, a magántulajdonban levő birtokokat, végül az állami vagy községi birtokokat, melyeket nem használna! közérdekű célra. Ebben a sorban a nagyobb területű ingat­lanok megelőzik a kisebbeket. Állami és községi ingatlanok csak akkor használhatók fe;, ha más birtok nem áll rendelkezésre s akkor is ily birtokot csak községek, fogyasztási vagy termelő szövetkezetek szerezhetnek meg. Hasonlóan S nem sajátíthatók ki a teljesen belterjes gazdasági üzemben tartott földbirtokok, , köztük azok, amelyek közfogyasztásra való j tejet termelnek. Ha belterjes gazdaságok ; mégis kisajátiitainak, az csak községeknek < vagy szövetkezeteknek adható — osztatlan |" állapotban — birtokába. A földterülettel együtt kisajátításra jj kerül a birtokhoz tartozó élő és holt gaz- í dasagi felszerelés, ezért él bői az eljárás ; megkezdésétől kezdve semmit sem szabad elvinni vagy elidegeníteni. Köteles a földtulajdonos az uj bittó- : kosnak a vetőmagra s egy évi élelemre j szükséges szemes terménymennyiséget át­engedi, továbbá egy évre szükséges takar \ mányt, trágyát, szalmát. A birtokon termelt j trágyáért ellenériék nem jár, minden egyéb- j ért a rendes forgalmi árat kell megfizetni. A kisajátított földbirtok haszonbérlete a gazdasági év végén, esetleg előbb is, kártalanitás mellett megszüntethető. Kár­talanítás elméri csak a tényleges befektetés­ből a még hátralevő haszonbérleti időre szóló résznek megtérítése igényelhető, el­maradt. hasznot nem követelheti a haszon- \ bérlő. Amely birtok 20 holdnál kisebb par- \ cellákban van haszonbérbeadva, ott a ha- j szonber-et nem szűnik meg. Aki 1917, vagy 1918. évben szerzett ; magas.árban birtokot s azt tőle jóval ala­csonyabb árban sajátítják, a különbözetet az eredeti eladótól visszakövetelheti. Szükség esetén közös legelőterületeket is ki kell hasítani, ebből — ha jut — oly községi lakososok is kaphatnák, akik uj birtokot nem kaptak. A legelő közös ősz tatlan birtokba adandó. A birtokrendelő választmány határo­zatával meg nem elégedő fél az Országos Birtokrendező Tanácshoz felebbezhei, aki ennek határozatába nem nyugszik bele, a kisajátitási ár, kártérítés vagy a feltételek megállapítása végett öttagú vegyes bíró­sághoz fordulhat. E biró ág elnökét és két birói tagját az illetékes törvényszék elnöke, egy tagját a birtokrendező választmány, egy tagját a másik peres fél jelöli ki. A vegyes biróság határozata ellen a Kúrián alakított vegyes tanácshoz lehet felebbetni. Ez a birói eljárás a felosztási eljárás foly­tatását nem gátolja. Az Országos Birtokrendezd Tanács határozatának beérkezte után a birtokren­dező választmány megállapítja az igény- jogosultságot, a kielégítési sorrendet és a birtoknemet, amelyben az egyes igénylők részesülhetnek. Elv, hogy mindenki csak egy birtoknemre jelentkezhetik, házasfelek együtt jelentkezhetnek, vagy csak az egyik * fél, őket egy igénylőnek kell tekinteni. Meghívás. A köztársasági elnök és a miniszterek fogadása és a tisztelgés rész­leteinek a megbeszélése végett felkérem a függetlenségi és?. a radikális pártok tagjait s a hivatalok, egyesületek és testületek vezetőit, szíveskedjenek ma délután fél 6 érakor az Iparos Olvasókörben (Csokonay utca 6. sz.) tartandó közös értekezleten megjelenni. Bélteky Lajos pártelnök. Apáthy ügyét még nem tárgyalják. Fővárosi híradás nyomán elterjedt a hire, hogy a nagyszebeni hadbíróság megkezdte dr. Apáthy István ügyének tárgyaláséi. Ko­lozsvárról jelentik nagyszebeni információ alapján, hogy ez a hir téves, Apáthy ügyét még nem tárgyalják, mert az ügy még nitícs kellőleg előkészítve á tárgyalásra. Dr. Heller Gyula halála. A háború ideje alatt mint az egészségügy, hős kato­nája ezrédorvosi rangban elkeseredett har­cot vivoti a fertőző betegségekkel és most amikor számos ember életét megmentve leküzdötte a katonák közt pusztító járvá­nyokat és visszatért a békés polgári éleibe, most ő maga is áldozatául esett a könyör­telenül pusztító járványos kórnak: n spa­nyol influenzának: Mély részvéttel vesszük a hirét, hogy dr. Heller Qyula csütörtök délben hosszas szenvedés után 53 éves korában elhunyt. Ha a szomorú alkalom ból jellemezni akarjuk a megboldogultat, legtalálóbban azt Írhatjuk róla, hogy a sze­gények orvosa volt. Nemcsak a városban, hanem a vidéken is közismert volt végte­len jó szivéről. Épp oly nagy szeretettel kereste fel beteg ágyán a szegény embert, Aint azt, aki gazdagon honorálja az orvost, éppen olyan odaadással, talán még hűsé­gesebben ápolta a nincsteleneket, mint a vagyonosokat. És ha látta, hogy a szegény betegnek gondot okoz, miből fizesse a gyógyszertárat, nemcsak honoráriumáról mondott le, de megnyitotta az erszényét, ő hagyott a sajátjából a beteg asztalán or­vosságra, egy kis erősitő csirkehúsra va­lót. Szerették és tisztelték a társadalom minden rétegében és korán bezárult kopor­sóját éppen olyan részvéttel állja körül számos barátja, tisztelője, mint Szatmár vá­ros számos szegénye. Halálát felesége és leánya, Rózsika gyászolják, Temetése ma délután 3 órakor lesz. Az állami közkórházért. A függet­lenségi párt vasárnapi nagygyűlése java­solta a Néptanácsnak, miszerint tegyen sürgős előterjesztést a belügyminiszterhez, hogy az évtizedek óta elhanyagolt állapot­ban levő kórházügyünket már most vegye állatni kezelésbe s mert mostani rozoga közkórházunk a jelentkező betegeket nem képes befogadni, építsen uj, modern állami közkórházat, mivel a város fekvésénél fogva az ápolásra szoruló betegek több mint 90 százaléka idegen illetőségű A pártgyülés e javaslatát a kinevezett Néptaaács bízó nyára magáévá teszi s támogatni fogja a belügyminiszternél a dr. Lénárd István k. polgármester. által beadott hasonló szellemi felterjesztést. Az l es és a 7-es huszárok nem ellenforradalmárok. A budapesti 1-es és 7 es huszárok, — mint Budapestről jelen­tik — küldötlségileg jelentették tegnap cs: rzx R3 49 Iff 49 I iff © (9 £ Iff I :0* lb 49 »1 © 3 *3 49 *0 19 _c± 4} 'S © c © J C © c *© XI 49 £ 49 N I

Next

/
Thumbnails
Contents