Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-15 / 40. szám

őtvenegyedik évfolyam. 40-ik ssám. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon M fillér. SZERKESZTŐSÉ«! Kazinczy « 4. KIADÓHIVATAL i Eötvös-utcs 4. Telefon-számok» Szerkesztőség. $1$ Kiadóhivatal .. 4M FeL szerkesztő lakása .... 890 ELŐFIZETÉS 4iiak Hé**. lüwtnjUk. SZRTMAR-NÉMEIT. 1919 J Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. SZOMBAT, FEBR. 15. A magyar kormány megmozdult a betolakodott hódítókkal szemben A miniszterelnök átirata Vyx alezredeshez. Nem ismeri el a cseh szuverenitást. A belügyminiszter erélyes fel­lépése dr. Erdélyi János elten Budapest, febr. 14. Dr. Berinkey Dénes miniszterelnök Vyx alezredeshez, a szövetséges katonai bizottság főnökéhez a cseh szlovák szuve- rénitás kiterjesztése és elismerésével szem­ben a kővetkező átiratot intézte : Alezredes Ur 1 A magyar népköztársaság megbízásá­ból van szerencsém alezredes urat a kö­vetkezőkről értesít ni: Alezredes ur volt szives közölni ve­lem a szövetséges . hadsereg parancsnokló tábornokának következő táviratát : „Az általunk aláirt fegyerszüneti szer­ződés kizárólag a keleti hadseregre vonat­kozott és semmikép sem vágott elébe azoknak a határozatoknak, amelyeket a szövetségesek más frontok tekintetében hoztak. Következésképpen a cseh-szlovák államnak, amelyet a szövetségesek elismer­tek, teljes szuverénitási joga van azokra a területekre nézve, amelyeket ismét vissza­foglaltak nekik a kiszabott ideiglenes hatá­rok keretein belül.“ Kénytelen a magyar kormány ez al­kalomból rámutatni arra, hogy zz előbbi kérdés megoldásától eltekintve a fent kö­zölt távirat szövege ellentmondást is tar­talmaz, amikor abszolút szuverenitás jogát akarja megállapítani s cseh-szlovák állam részére oly területre s olyan határok között, amelyeket a távirat maga is ideiglenesnek ismer el. A magyar kormány álláspontja szerint az abszolút szuverenitás fogalmával nem fér össze a terület határainak ideiglenes­sége és pedig a cseh-szlovák államra nézve annál kevésbbé, mert Kratnarz, a cseh­szlovák köztársaság miniszterelnöke is Ká rolyi Mihályhoz, a magyar népköztársaság akkori miniszterelnökéhez intézett táviratá­ban maga is elismerte, hogy a cseh-szlovák köztársaság végleges határainak megállapi tása a békekonferencia elé tartozik, amely kinyilatkoztatás magában foglalja annak beismerésé*, hogy a cseh szlovák köztársa­ság szuverenitása azon a területen, amelyre igényt támaszt, csakis a békekonferencia határozata esetén válhaiik abszolúttá. Ilyen körülmények között a magyar népköztársaság kormánya ismételten ki­jelenti, hogy a magyar állam egyes terület­részeinek a cseh szlovák fegyveres csapa­tok által történt megszállását jogtalan, erőszakos ténynek tekinti, amelyet minthogy a fegyvereket letette, tűrni kényszerül, de ellene újból tiltakozik. Kijelenti továbbá, hogy a cseh-szlovák államnak az általa megszállott területen igényelt szuverenitását soha, sem hallga­tólagosan, sem kifejezetten el nem ismerte >és elismerni nem szándékozik, hanem meg- 1 hallgatása után a békekonferenciára bízza ; annak a kérdésnek az igazságos eldönté­sét, hogy a cseh szlovák államnak a ha­tárai meddig terjednek és igy a cseh­szlovák állam abszolút szuverénitást mely határok közt gyakorol. Amidőn a fentieket Alezredes Urnák tudomására hozni szerencsém vsn, arra kérem Aiezredes Urat, hogy., mindezekről felettes hatóságát tájékoztatni szíveskedjék. Fogadja Alezredes Ur megkülönböz­tetett tiszteletem kifejezését. Berinkey Dénes. Bpest, febr. 14. Dr. Nagy Vince belügyminiszter dr. j Erdélyi Jánoshoz az alábbi átiratot in- i Éézte: Ügyvéd Ur! A magyar kormányhoz intézett iratai- : ban a román királyi kormány követének ; mondja magát es hivatalos levele éseiben ! annak megfelelő pecsétet hasznú Hivatkozással a magyar ó ' npolgár­ság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. törvénycikk 30. szakaszában fog­lalt rendelkezésekre, szives tudomására ho­zom, hogy ha ezen idegen államnál vállalt szolgálatából a jelen felszólítás kézhezvéte­létől ssámitandó 8 napon belül ki nem lép, Ügyvéd Urra nézve az idézett törvénysza­kasz fog alkalmazást nyerni. Budapest, 1919. febr. 14. Nagy Vince. Újabb adatok a román vandalizmusról Budapest, febr. 14. ' Egy budapesti kereskedő, aki ma reggel érkezett Nagyszebecböl, az erdélyi román kormányzótanács székhelyétől, újabb feltűnést keltő adatokkal szolgált az oláh megszállók kegyetlenkedéseiről. Erdélyben 40,000 magyar köztisztviselő, dacára annak, hogy kétszer is felszólították őket, nem tette le a hüségesküt. A ná­j nők a pénzügyi tisztviselőket meghagyták helyükön, a többit azonban román embe­rekkel cserélték ki. Egészen alantas állású tudatlan embereket állítottak az egyes hi­vatalok élére, igy például Petrozsénybsn egy román bányamunkást főkapitánnyá tet­tek, Írnokokat és dijnokokat hivatalveze­tőkké neveztek ki és fiatal közigazgatási gyakornokok főszolg-.birák gyanánt szere­pelnek. A 25 bot valóságos szállóige | minden legcsekélyebb dologért Hí ár Nagyszebenben és az egész ciueiy- ben elrendelték a románok a sorozást. A ! szászokat külön csapattestekbe sorozzák, amelyek egészen külön szász parancsnok- jj ság alatt állanak. A magyarokat nem so­rozzák, mert éppen az a céljuk, hogy a magyarok elkn állítsanak föl védőhad- se.eget. Nagyszebenben igen élénk az élet, de már 10 órakor ott is záróra van A román minisztériumokban lázasan do!d?znak. A kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter Botanaescu, volt hátszegi ügyvéd, a föld- nevelésügyi államtitkár pedig Oswada bankigazgató és román költö, aki a romá­nok-kiverése alkalmából velük távozott. A kereskedelmi államtitkár Camsa fűszer- kereskedő. Bizonyos, hogy a szászok csak né- 1 hány vezetőnek terrorja alatt kényszerhely- \ zeiben csatlakoztak a románokhoz. Igen : sok tekintélyes szász ember kijelentette, I hogyha népszavazást rendelnek el, a szá- í szók megfogják dönteni a medgyesi hatá­rozatot és Magyarországhoz fognak csatla- í kozni. A románok nagyon félnek a bolse- ; vizmustó! s az utcán ellenőrző tisztek járnak, akik nem lürik a piros kokárda viselését. Aki vörös szalagot hord, nyomban maguk­kal viszik és irgalmatlanul megbotoztatják. A petrozsényi állomásfőnököt 69 tár­sával teher waggonokban összezsúfolva I hoztak Nagyszebenbe. A magyarok kezei | drótkötéllel voltak összekötözve. Az állo­másfőnök például mint rablógyilkos, az egyik bányaigazgatóhoz volt kötözve drót­kötéllel. Egy romántiszt véresre verte a | vonat 65 éves magyar mozdonyvezetőjét, \ aki 35 éve áll már a Máv. szolgálatában, \ azért, mivel nem tudott elég gyorsan kellő mennyiségű gőzt fejleszteni és igy a wag« i gonokban a fűtés még nem volt érezhető. | A fölháboritó eset nagy izgalmat keltett a ; vasutasság körében s az állomás személy­zete nyomban sztrájkba lépett és kijelen­tette, hogy nem indítják el a vonatot. Csak a román állomásfőnök közbelépésére ért végett a sztrájk, aki ugyanis megígérte, hogy jegyzőkönyvet vesz föl a dologról és teljes elégtételt nyújt a hallatlan brutalitás­ért a mozdonyvezetőnek. A vonat csak ez­után az incidens után indult meg és hagyta Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents