Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-13 / 38. szám
2. oldal, SZAMOS (1919. február 13., 38. szám.) Kossáczky László kormánybiztos felkérte az egyes pártokat, hogy nevezzék meg delegátusaikat és a forradalmi párton kívül jelölésre hívta fel a vasutasok szervezetét is és a kormánybiztos különös körültekintésére és tapintatára vall, hogy felhívta a román Nemzeti Tanácsot is: nevezze meg, akit legméltóbbnak tart arra, hogy Szatmár város törvényhatóságát pótló szervezetben a nemzetiségi érdekeket képviselje. A pártok közölték a kormánybiztossal azok neveit, akiket a Néptanácsba kiküldeni óhajtanak és a kormánybiztos ezek respektálásával alakította meg a Néptanácsot, amely hivatva lesz a város ügyeit mindaddig intézni, amíg a választások roeg- ejthetők lesznek és összeülhet áz uj választás alapján megalakuló közgyűlés. A Néptanács tagjai a következők : - a függetlenségi Károlyi-párt részéről : Bélteky Lajos ref. lelkész, Thurner Albert bankigazgató, Mikó László gazdálkodó és Kerekes István iparos; a szociáldemokrata párt részéről: Matolcsy Lajos épitőmunkás, Jellinek Ede nyomdász, Topa János vasmunkás, Körczer Aladár asztalos; ' • 4 a radikális párt részérói dr. Tanódy Márton orvos és Hűnek Emil fanár; a vasutasok szervezete részéről : Rácz Jenő máv. mérnök ; a román Nemzeti Tanács részéről: Sutái József iparos. A magunk részéről a legnagyobb bizalommal nézünk a gondosan és a pártok leggondosabb elemeiből összeállított Nép- fanács mtmoucsc ere. A Néptanács valószínűleg hétfőn, e hó 19-én tartja ülését. Miniszteri rendelet ' a szesztilalom Itorlátozdsdról — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 12 A szeszes italok mértéktelen fogyasz- ' tásának eltiltásáról szóló néptörvény kiegészítéseképpen a hivatalos lap mai száma közli a belügyi és kereskedelemügyi minisztereknek rendeletét, amely szerint a vendéglőkben bort és sört kizárólag déli 10 órától délután 3 óráig és este 7 órától 9 óráig terjedő időben szabad a helyiségben való elfogyasztásra kiszolgáltatni. Borból egy-egy vendégnek délben, valamint este legfeljebb 3 decit szabad kiszolgáltatni. A sörfogyasztást nem korlátozza a rendelet. A bor, sör és pálinkamérések csupán hétköznapokon reggel 7 órától 9 óráig és déli 12 órától délután 3 óráig lehetnek nyitva. Ezekben az üzletekben a reggeli órákban semmiféle szeszes italt nem szabad kiszolgáltatni, még más itallal keverve sem. A délutáni nyitvaia tás alatt ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a ven déglőknél: boron és sörön kívül más italt kimérni nem szabad. A pálinkamérések, ahol csak égetett szeszes italokat tartanak, csak hétköznapokon reggel 7 órától délelőtt 9 óráig lehetnek nyitva, de ez idő alatt sem szabad semmiféle szeszes italt kiszolgáltatni. A kávéházakban csak a vendéglőkre érvényes időközökben és csupán sört sza bad kiszolgáltatni. Bor és mindennemű égetett szeszes ital kiszolgáltatása a kávéházakban tilos. Borkereskedésekben, melyek 1918. október 1-én már fennállottak, a bornak zárt palackokban való árusítása reggel 8 órától délután 4 óráig meg van engedve. Gyógyszertárakban gyógyborokat, gyógyászati célokat szolgáló égetett szeszes italokat csakis orvosi rendeletre szabad kiszolgáltatni. Fűszer és csemegeüzletekben, cukrászdában, drugériákban, valamint minden más üzletben bornak, sörnek és égetett szeszes italoknak kimérés* és árusítása tilos. volna kereken félmilliárd K költséggel fejleszthető s egy 1300, illetőleg a barcs- orsovai kör bezárása esetén — 1700 km. hosszú országos eleetromos fővezeték táplálására fordítható. A fővezeték tehát épp a kevésbbé magyaroklakta és ipari foglalkozásra utalt vidéket látná el kispadhatlan erőforrással, e vidék ipari és nyers termékei olcsóbban szálliihat ók a vízi és vasutakon lefelé, mint a 2000—2500 m. magas vizválasztón át kifelé. Az egységes országos eleetromos fővezeték létesítését, hét millió hold ármen- tesitett, termő terület biztonságát, több 100.000 hold sikföld öntözését, közel 2000 km. további hajózó ut létesítését tenné tehát lehetetlenné Magyarország szétdara- bolása, soha helyre nem hozható kárára a hegykoszorun belül élő lakosság egyetemének s — végeredményben — az élelmi- cikkek szempontjából Magyarországra utalt szomszédos népeknek. Nyárády László. Hazánk feldarabolásának okszerütlensége technikai okokból. Szatmár, febr. 12. E napokban került ki a Pallas R. T. nyomdájából Viczián Ede miniszteri osztálytanácsosnak „Egységes vizgadálkodás és vizierőhálózat Magyarország integritásának fenntartásával" cimü, hazánk domborzati viszonyait és folyórendszerét feltüntető térképpel igazolt müve, nyiiván abból a célból, hogy a folyamatban levő béketárgyaláson még irányadóul szolgálhasson. Közérdekűségénél fogva rövid kivonatban e müvet az alábbiakban ösiuer tetem : A magyar birodalom vízrajzi szempontból a természet egyik legszebb, egységes alkotása. A 100—120 m. szintű sik, 200—500 m. szintű dombvidéket — Európa egyik legbecsesebb ezen éléstárát — 1UOU—zouu m. magara hegység, mint Oltást koszorú köríti. Az ebből eredő folyók — az országot elhagyó nehány folyó és patak (Dunajecz, Poprád, Olt, Zsi! stb.) völgyéhez tartozó 6'5 százalékos országrész kivételével — mind a Duna felé folynak. Ez az állapot megváltoztatható nem lévén, örök törvény, hogy a hegykoszorun belül élő lakosság megélhetési viszonyai szoros kapcsolatban állanak, mert a lakosság csak a magyar Dunán, Tiszán, (Dráván, Maroson) át nyerhet vizi jármüvei ulján kapcsolatot a Feketetengerre!. Magyarországnak a Dunával kapcsolatos s már két m. mélyen hajózható vizi- útja 3200 km. hosszúak. Ezek az 1908. XLIX. t. c. végrehajtásával 4000 km.-re, sőt — a szükséglet fokozódásával bekövetkező rentabilitás idejében — 6000 kilométerre bővíthetők. A Duna- és Tiszavölgyben eddig 400 millió költséggel ármentesitett 24.000 K ártér sorsának közérdekből szükséges teljes biztosítása, a háború előtti évben 1*5 millió lóerőszükséglet előállítására igénybevett, azonban aránylag nem bő ásványi erőforrások (kőszén, földgáz, olajok) kímélése végett a kifogyhatatlan vizierők fokozottabb kihasználására kell mielőbb áttérni. Az ide vonatkozólag a földmiv. Ministeriumban, megfigyelések utján, évtizedek óta gyűjtött és feldolgozott adatokra támaszkodó számítás eredménye szerint — az Erdélyben fejleszthető mintegy 385 000 lóerőn kivül — Orsován 320, Déván 486, Bánffyhunyadon 212, Máramarosszigeten 388, Kassán 148, Rózsahegyen 312, Szereden 318, Pozsonyban 50, Muraszerdahelyen 82 és Barcson 87, együtt tehát 2.403 ezer elméleti lóerőre A bukarest-párisi vonat első útja. Aradról jelentik: Bukarestből vasárnap indult el az első expresszvonat Párisba. A vonatot, amelyet a biztonság kedvéért gépfegyverrel szereltek fel, egyelőre csak hiva- taíos személyek használhatják. Az ut négy napig tart. Az első vonat vasárnap érkezeti Orsovára és onnan Temesváron, Sze geden, Zágrábon és Fiúmén át folytatta útját Páris felé. Párisba utazott Bukarestből egy bizottság Vajda Sándor dr. miniszter és Bredican C^ius dr. államtitkár vezetésével, akik a béketárgyalárra mennek. A vonatot a karáns besi és iugosi pályaudvarokon ünnepélyesen fogadták a románok és Christea Miron püspök beszédet mondott. Párisból kedden este 7 óra 20 perckor indult el az első expresszvonat Bukarestbe. A vonat hetenként kétszer fog közlekedni Budapesten át. Útiránya : Páris— Bern—Zürich—Buchs — Innsbruck—Bécs— Budapest—Brassó—Bukarest. A függetlenségi, köztársasági, pol- ; gári párt ma délután fél 6 órakor tartja - nagy választmányi ülését az Iparos Olvasó- \ kör Csokonay u. 6. szám alatti helyiségé- j ben, melyen javaslatot tesz a vasárnapi nagygyűlésnek, hogy a párt követve dr. • Nagy Vince magatartását, foglaljon állást ; továbbra is a Károlyi féle függetlenségi, l radikálisabb irányzat mellett. Külön meg* j hivó a gyűlésre nem lett kibocsátva, de jogosultak rajta mindazok résztvenni, kik a kerületenként összehívott bizalmi értekez- \ letekre a múlt hó folyamán nyomtatott j meghívót kaptak. Az idegenek kiutasítása. Alakások összeírása során Szatmár városában 110 olyan családot írtak össze, amelyek nem itteni illetőségűek s csak a háború alatt költözködtek ide. A Lakás Hivatal annak elbírálására, hogy az idegen családok kö* l zül melyeket keli kiutasítani, egy bizottságot alakított, amelynek elnöka Leitner Emil vizsgáló bíró. A bizottságnak az elnökön kivül négy polgári és négy munkás tagja van. Ez a bizottság fogja feidoigozrri a la- kasrazziának az idegenekre vonatkozó anyagát és ennek feldolgozása után is minden héten ülést tart és elbírálja a Szállodák 1 vizsgálata során hozzá beérkező adatokat. & 2 is C 2 ~ Ű *«8 2 o J! < g) (I M :0 :0 i a s « i 2.Í M W . \ 10 *< 6 i JSt *18 *10 N *
