Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-12 / 37. szám
2. oldat. SZAMOS (1919. február 12., 37. szám.) Nagy Vince feltételhez kötötte maradását Budapest, febr. 11. Azok a hirek, amelyek a belügyminiszter válság teljes elsimulásáról szóltak, nem fedik teljesen a valóságot, amennyiben Nagy Vince ahhoz a feltételhez kötötte ma radását, hogy maga a minisztertanács vizsgálja meg az ellenforradalmi vádakkal kapcsolatos házkutatások egész anyagát. A minisztertanács teljesítette a belügyminiszternek ezen kívánságát s most az egész ügy iratai a minisztertanács elé kerülnek, amely az akták tanulmányozása után ki fogja hallgatni mindazokat, akinek részük volt az ellenforradalommal szemben megindított akcióban. Hock János nem vállalta a békedelegátusi tisztet. Bpest, febr. 11. A „8 órai Újság“ munkatársa kérdést intézett Hock Jánoshoz a választások meg- ejtése ügyében, amelyre a Necnzeti Tanács elnöke azt a választ adta, hogy a választások a mostani viszonyok között — bár kívánatos volna, hogy alkotmányos alapon álló kormány intézze- az ország ügyeit — keresztül nem vihetők. Az ujságtró azon kérdésére, hogy kik fogják Magyarországot a békekonferencián képviselni, Hock János kijelentette, hogy öt, mint a Nemzeti Tanács elnökét akarták kiküldeni, de ő ezt nem vállalta, meri nem hajlandó magára venni a felelősséget és nem akar bűnbak lenni. „Az ántánt — úgymond — mintegy erkölcsi vesztegzárral vonla magát körül és nem hajlandó meghallgatni a volt központi hatalmak népeit. Mint győző lép fel és mint győző akarja diktálni a békét.“ Izzó hangulat Romániában. Bratianu kénytelen volt lemondani. — Ferdinénd királyt meg- sebeaitették. Brassó, febr. 11. Bratianu kormányának hóditó politikája és zsarnoki uralma mindjobban előkészíti a forradalom részére a talajt. Az ország politikai helyzete és pénzügyei teljesen züllöttek. Bratianu, aki most Párisban tartózkodik, táviratilag adta be lemondását, mire a király Take Jonescut akarta miniszterelnöknek kinevezni. Take Jonescu azonban a kinevezést nem fogadta cl és most a mininisztertanács alelnöke vezeti tovább a kormány ügyeit, A román kormány azonnal, a németek kivonulása után elrendelte az általános mozgósítást és zászlók alá hivta az 1917. és 1918. sorozásu évfolyamokat, de, csak Moldvából vonult be a behivottak egy része. A volt megszállott területen senki sem engedelmeskedett a behivási parancsnak. A katonaság, mihelyt megtudta, hogy újból harcba skatják vinni őket, megtagadta az engedelmességet. Bratianu kormányának helyzete már ebben az időben nagyon súlyossá vált. A katonaság elégedetlenségét és lázongását a munkásság fölkelése követte. Január 23-án Bukarestben nagy utcai tüntetések voltak. A kormány katonaságot vezényel» ki a munkásság ellen, amely azonban megtagadti az engedelmességet és nem akart a munkásokra lőni. Csupán a 8. számú hegyi vadász ezred használta fegyverét és gépfegyvereit a munkásság ellen. Az összeütközésnek nagyon sok halottja és sebesültje volt. A lakosság a legizzóbb gyűlölettel van eltelve a jövendő uralkodója iránt. A munkásság vezetőit: Srilescut, Beírescut, Scoge Mosrouicit letartóztatták és a vaka- resti fegyházba szállították, amely már tele van politikai foglyokkal. Január 2ö-án a tüntetések megismétlődtek és a katonaság fenyegető állásfoglalása miatt olyan arányokat öltöttek, hogy a királyi család félelmében elhagyta Colro- nenit és automobilokon Jsssyba akart menekülni. A tüntető munkásság azonban mindenütt elállta az utakat és arra kény- szeriteíie a királyi családot, hogy visszatérjen Bukarestbe. Január 26-án este a tüntetők a királyi palota elé vonultak. Szidták a királyt és a kormányt, munkát és kenyeret követeltek, A rendőrség fegyveresen lépett fel a tüntetők ellen, de eredménytelenül. Egyszerre több lövés dördült el és a golyók összezúzták a királyi palota néhány ablakát. Egy golyó Ferdinánd király arcát érte és könnyű sebet ejtett rajta. Tönkrement Magyar- ország lóállománya. Másfélmillió lovat vesztettünk a háborúban — Budapesti munkatársunktól. Budapest, febr. 11. A háború kitörése előtt Magyarország volt Európának lovakban leggazdagabb állama és az egész kontinensen a mi ló- tenyésztésünk állStt a legelső fokon. Ezzel szemben ma ott láttunk, hogy alig van Magyarországon ló és a mi ló’állományunk a legszegényebb az egész világon. Szakértők véleménye szerint legalább húsz esztendőnek kell eltelni addig, amig e tekintetben a háború csapásait ki tudjuk heverni és Magyarország lótenyésztését ismét a régi nívóra emelhetjük. A háború során a magyar gazdáktól elrekvirálták a lovakat. Ezzel szemben megfelelő tenyésztésről nem gondoskodtak. A háborúban részint a nagy megerőltetés, részint a takarmány hiánya folytán közel háromnegyed millió ló — jórészt magyar ló! — pusztult el és még ezt a csapást is kibirtuk volna, ha nem ért volna véget a háború úgy, ahogy végétért. A formációk felbomlása révén ugyanis olyan természetet öltött a visszavonulás, hogy a lovas csapatok lóállományukat vagy elkótyavelyélték, vagy egyszerűen szabadonengedték. A németek átvonulása gyerekjáték a magyar csapatoknak idegen területen való átvonulásához képest. A németek mindössze harmincötezer lovat hagytak Magyarországon, ebből a mennyiségből is harmincezer ló Erdélyben a románoknak jutott, a mi csapataink pedig Ukrajnában, Szerbiában, Olaszországban és a jugoszláv területeken történt átvonulásuk közben szakértők szerint hétszázezer lovaj bocsájíotiak szélnek. Ennek a pénzben fel sem becsülhető lóállománynak nagyrésze még ma is a szabadban, vadon tanyázik és Urániában a magyar lovakat lasszóval fogják. Ez az óriási mennyiség a mi részünkre tökéletesen és Mjesen elveszett. Ebből egy darabot sem kaphatunk v:ssza. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy egyes katonai csapatok azért, mert nem tudják élelmezni a lovakat, kiadják azokat a gazdáknak, de tőlük hamar vissza is kérik. Annyira siralmas a helyzet nálunk, hogy eddig nem tudtunk eleget tenni a fegyverszüneti szerződésben foglalt azon feltételeknek, amely szerint tartozunk az entente keleti hadseregének huszonötezer lovat átadni. Ezt a mennyiséget lealkudtuk már tizenőtezerie, de bizonyos, hogy még a tiienötezer lovat sem fogjuk tudni elszállítani és a franciák kénytelenek lesznek beérni, ötezer lóval. Éá még ennek az ötezer lónak a leszállítása is súlyos áldozatot jelent a magyar mezőgazdaságnak. P. J. Misky Lajos ügye a városi tanács előtt. Misky Lajos elhagyta állását. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szafmár, febr 11. A szociáldemokrata párt vasárnapi Tíépgyülése tudvalevőleg határozatiig mondotta ki azt a követelését, hogy követeli Misky Lajosnak, a városi közélelmezési hivatal tisztviselőjének elmozdítását. Ezt a határozatot már a háború alatti időkből is sok panasz előzte meg, amely szerint Misky durván és gorombán bánt a felekkel. Több ízben fegyelmi feljelentést is tettek emiatt ellene, de a fegyelmi eljárások mindannyiszor felmentéssel végződtek. A Misky ellen felzudult nép a forradalom első napjaiban mindjárt követelte, hogy Miskyt helyezzék el a közélelmezési hivatalból és osszák be a városi számvevőséghez régi munkakörébe. Akkor Misky 3—4 napig távol is maradt hivatalától, de azután ismét visszatért oda, mig végre a vasárnapi népgyülés hangos és erélyes szóval nem követelte eltávolítását. A város kibővített tanácsa tegnap délelőtt plenáris ülésben foglalkozott a népgyülés határozatával Amikor a tanács tárgyalásáról referálunk, meg kell álfapitanunk, hogy a két órán át tartó tanácskozás higgadtan, nyugodtan folyt le és amint a tanács szociáldemokrata tagjai komoly és megfontolt álláspontjukkal megköncyiteíték a jogszerű elintézés lehetőségét, éppen úgy a tanács tisztviselő és polgári tagjai a legmelegebb megértést tanúsították a nép kívánságával szemben és igyekeztek a kérdést úgy elintézni, hogy azzal a város közönsége is meg legyen elégedve. A tárgyalások során megállapítást nyert, hogy Misky személye nemcsak a munkásság, hanem a polgári közönség körében is fölöttébb népszerűtlen a hozzáforduló felekkel való bánásmódja miatt. Bél- teky Lajos utalt erre és kijelentette, hogy ő már a Nemzeti Tanács intéző bizottsága előtt elhangzott panaszok alapján is felhívta Miskyt, hogy — bár a fegyelmi vizsgálatok során nem merült fel ellene bizonyíték — álljon félre, mert egyénisége a város egész polgársága előtt ellenszenves. Ilyen körülmények közt nem szól egy szót sem Misky mellett, de egyik pártot sem tartja jogosítottnak arra, hogy egy tisztviselő fölött ítélkezzék és Ítéletét végre is hajtsa, mert igy minden tisztviselő ki van téve ugyanilyen eshetőségeknek. Aki ellen panasz van, az ellen feljelentést kell tenni. Dr. Papp Oltó tanácsos, a városi közélelmezési hivatal vezetője utalt arra, hogy Misky már nincs olyan pozícióban, ahol a város közönségével érintkeznie kellene, de viszont jelenlegi ügykörében nélkülözhetetlen úgy, hogy Misky távozásával nem vállalhatja a hivatal vezetéséért a tobt Urániában ma. szerdán este fél 6 órától, a Phönix filmgyár diadalsorozatának slágere, SIKLÓSI IVÁN nagystílű alkotása. VA RKÓNYI MIHÁLY briiliáns alakitásávai,
