Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-09 / 35. szám

Őtvenegyedik évfolyam. 35-ik szám. ELŐFIZETÉS HELYBEN VIDÉKEN: ■j** Mm 48 K *Il „ HX-^y*&rr.l3K ■rn Un Ix lírám** dijak sBr* ÜM*Uaá&lL, Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 30 fillér. SZERKESZTŐSÉG Kazinczy-u 4. KIADÓHIVATAL: Eötv ős-utca 4. Telefon-számok: Szerkesztőség . 378 K adóhivatal .. 414 «L szerkesztő lakása------85* 8ZATMAR-NÉMED. 1919. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Burger Dezső. VflSARNfiP, FEBRUÁR 9 Néptanács. Kossaczky László kormánybiz­tos a napokba nevezi ki az erről al­kotott néptörvény rendelkezései alap- ján a Néptanácsot. Ez az intézkedés az utolsó rög a régi törvényhatóságok domború sirhantján, ezzel a városok parlamentjének régi formája megszűnt s helyébe a -demokratikus Néptanács lépett. Ez a megoldás ugyan ideigle­nes, de a néptörvény kontúrjai körül­belül elárulják azokat az intenciókat, amelyek a kormányt e fontos kérdés megoldásánál vezetik. A legelső és legfőbb princípium, hogy a városok és községek adminisztrácionális ügyei­nek intézésében döntő szó biztosíttas­sák az országalkötó népnek, azoknak a néprétegeknek, melyeket eddig az ország ügyeinek vezetéséből úgyszól­ván kizártak, holott szervezettségüknél s intelligenciájuknál fogva joggal kér­hetnek részt a vezetés és az irányítás munkájában. Nincs miért siránkoznunk a tör­vényhatósági és községi közigazgatás régi rendjének megszűnése fölött. Két­ségtelen, hogy a virilizmuson s a kor­látolt szavazati jogon felépült törvény- hatósági és községi adminisztrációnak sok fogyatákossága volt. A fejlődés útja az, hogy a társadalmi és állami berendezkedések mindinkább tökélete­sednek s ha az uj néptörvény a töké­letesedésnek egy magasabb fokát je­lenti, őszintén örülni tudunk e válto­zásnak. A néptanácsokra hatalmas felada­tok várnak. Rendet, nyugalmat kell teremteniük a felzaklatott ország egész területén. A forradalmi változások uj képzeletekkel gazdagították a konzer­vatív természétü magyarságot. A nép­tanácsok első kötelessége lesz, hogy e képzeleteket állandósítsa, megrögzitse s a polgárság rendjét válságok nélkül vezesse át az uj berendezésű Magyar- országba. Természetesen ez csak ak­kor lehetséges, ha a néptanácsok va­lóban feladatuk magaslatán fognak állani, ha a népet, amelynek nevét vi­selik, nem osztályozzák, a nép egyes rétegeit nem helyezik egymás fölébe, nem különböztetnek meg szigorú el- határoltsággal polgárságot és proletari­átust, munkásosztályt és burzsoáziát. Hiszen mindezek a «nép“ gyűjtőfo­galma alá tartoznak s a mai változó viszonyok között a néptanácstól várják a magyar sors jobbra fordulását. A bölcs mérséklet kiegyenlítő ereje, a ma még egymástól távol álló néposz­tályok között meg fogja teremteni azt a szükséges harmóniát, mely egy or­szág uj berendezése alkalmável min­dennél fontosabb. S a néptanácsok munkája akkor lesz igazán célravezető, ha azokat a fogyatékosságokat, melye­ket a régi rendszer sarkalatos hibáiul tartottak, a legteljesebb mértékben el­kerülik. Az igazság iránytűje vezesse az uj rendet, melyből tűnjék el örökre a magyar társadalom két betegsége: a nepotizmus és a protekció ! Izolálnia kell magát a néptanácsnak az érdekek harcától, hogy fölötte állhasson azok­nak a dolgoknak, melyekről Ítéletet kell mondania. De egyszersmint szo­ros összeköttetést kell tartania a való élettel, hogy kritikáink igaz és tiszta demokráciának megfelelő legyén. A nép egyetemes és emberi követelmé­nyeit kell szemük előtt tartaniok s ak­kor, de csak akkor, nem félhetnek majd a közvélemény Ítéletétől, mely legfőbb fórumként el fogja dönteni az uj néptörvény jogosultságát. Az országos munkaügyi tanács alakuló gyűlése Károlyi Mihály nagy beszéde Budapest, febr. 8. Az országos munkaügyi tanács dél­előtt 11 órakor a .«egyetem dísztermében alakuló gyűlést tartott, amelyen megjelent Károlyi Mihály Berinkeyvel és a kormány több tagjával. Méhely Kálmán államtitkár, a tanács elnöke kifejtette, hogy a kormány a köz­munkáknak állami ellenőrzés mellett való központosítást határozta el Két hónapon belül legalább 400,000 munkás foglalkoz­tatását teszik lehetővé. Április 1 töl kezdve mindennemű ingyenes munkanélküli segély megszüntethető lesz, Körülbelül 5 milliárd beruházási kölcsönre lesz szükség. Ezután Károlyi Mihály szólalt fel. Bernben és Párisban — igy szóit — több­ször felmerült a kérdést, hogy ki felelős a háború Tt. Nekem az a véleményem, hogy követelni kell a kérdés tisztázását. Tudni akarjuk, hogy országonként és sze­mélyenként kik felelősek a háború meg­indításáért. Nekem és elvbarátaimnak annál inkább jogunk van követelni a szigorú vizsgálatot, men felemelt fővel jelenthetem ki, hogy egyetlen szót sem mondtam, egyetlen sort sem Írtam sem a háború, sem a német szövetség érdekében. Már a balkán háború alatt a delegá­cióban is, Budapesten is mindig lándzsát törtem azért, hogy Szerbiát a monarcia és Németország meg ne fojtsa. Én és függet­lenségi barátaim követeltünk Szerbia szá­mára utat a tengerhez. Követeltük gazda­sági létének és fejlődésének biztositását. Hirdettük, hogy a magyar és szerb gazda­sági érdekek nem ellentétesek, sőt azono­sak, hirdettük, hogy a két szomszédos nép alapjában demokratikus nép, amely egyet­értésben és barátságban haladhat egymás mellett. Bizonyos, hogy a mai ellenséges- kedes nem tarthat őrökké és nemsokára eljön a megértés ideje. A háború alatt min­dig nagy melegséggel és szimpátiával küz­döttünk Lengyelország függetlenségéért, a háború alatt követeltük a képviselőházban Lengyelország megalkotását. Midőn most Lengyelország elérkezik ideáljainak megva­lósításához, kifejezzük reményünket, hogy Lengyelország és Magyarország között a legbensőbb barátság, gazdasági viszony fog rövidesen kialakulni. Ezután Berinkey miniszterelnök és Garami miniszter is felszólaltak, mely után az ülés véget ért. A békét illetőleg követelem a wilsoni elvek valóra váltását nemcsak a magyar­ság, hanem az egész emberiség nevében és érdekében. En bízom Wilson pacifista tanainak győzelmében és nem hiszem, hogy megengedje valaha Amerika nagy elnöke, hogy a béke helyett büntető expedíciót in­dítsanak ártatlan néptömegek ellen, hogy a német imperiálizmus helyébe uj imperiáliz- musok létesüljenek és fenyegessék isméi a világ békéjét. Abban bizom, hogy nemso­kára elkövetkezik már az idő, amikor a körülöttünk levő kis nemzetek belátják, hogy saját érdekeik sem kívánják a mérték nélküli hóditás és zsákmányolás politikáját. A politikai bizottság tár­gyalásai Budapest, febr. 8. Tegnap este Károlyi Mihály az Ame­rikából Budapestre küldött politikai bizott­ság állandóan itt időzött tagjai, Storey és Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents