Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-07 / 33. szám
) * M , « T5 • c © ff 3 © valósággal a kínos szenzáció erejével hatott a francia parancsnok váratlan rendelkezése. Hogy milyen befolyások érvényesültek a liberális franciák részéről ineg!epö intézkedés hátterében, azt pozitíve maguk az aradi hivatalos körök nem tudják. Megbízható vérziók szerint a románok már hetek óta készítették elő a talajt és erősen befolyásolták a franciákat abban az irányban, hogy a franciáknak szerintük tnlzott enyhesége káros lehet a román érdekekre. A megszálló csapatok parancsnoka az előzetes cenzúra indokolásául azt hozza fel, hogy elejét akarja venni ezáltal a nemze tiségi kérdések elfajulásának. A cenzúrát egy aradi kereskedelmi iskolai magyar tanár tolmácsolása mellett -egy francia százados fogja végezni, még pedig úgy, hogy az aradi lapokat megjele nés előtt be kell mutatni és csak az ő legitimációja után terjeszthető, a cenzornak laptechniksi szempontból az előzetes cenzúra súlyos nehézségeket okoz, ezért az aradi kiadók és újságírók körében is mozgalom indult meg aziránt, hogy ha már a cenzúrát életbeléptétték, akkor azt olyan formában gyakoíolják mely a lapok megjelenését nem neheziti meg. Az előzetes cenzúra intézkedései va íószinüleg az Aradon megjelenő „Roma- nul“-ra is kiterjednek, bár ezt a rendelet külön nerri említi. Ami a szigorított megszállást illeti, ennek inkább rendőri jelentősége van, ameny- nyiben bizonyos tilalmak áthágása szigorúbb elbírálásban részesülnek. As általános házbér* adó kiterjesztéséről.*) Itta: Schnébli Károly p. ü. tanácsos. I. A legutóbb alkotott adótörvények célja a világháború által megzavart állami pénzügyi egyensúlynak helyreállítása. Egy világháború kellett hozzá, hogy a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. törvénycikk részlegesen, majd a hadi nyereségadóval és vagyonadóval kiegészítve fokozatosan végrehajtassék. A legújabb egyenesadó novella az úgynevezett háborús adótörvények módosításával és a régi hozadéki adó után kivetendő pótlékokkal célozza fokozni az állam bevételeit. Az uj törvény szerint a házbéradó után nem jár pótlék, mert ezen adót a maga 16, 14, 11 és 9 százalékos tételeivel úgyis elég magasnak tartja a pénzügyi kormányzat. A házbéradónak pótlékkal való felemelése antiszociális és igazságtalan is volna, mert csak emelőleg hatna a házbérekre, melyek a háború után amúgy is emelkedni fognak. A háború okozta áremelkedéseket egyedül a házbéreknél sikerült a kormányzatnak eddig korlátozni nem volna tehát igazságos épp azon jőve delmet fokozatos hozadéki adóval sújtani mely hozadék a háborús konjunktúrák kö vetkeztében nem emelkedett, hanem ellen kezőleg az épülelfentartási költségek emel kedése miatt csak kissebbedet és ameh jövedelem eddig is a legmagasabb adóvá volt megterhelve. A házbéradóból eredő jövedelen azonban mégis emelhető volna az 1909 évi VI. t. c. novelláris módosításával. Né *) Ezt a cikket már régebben kaptuk, d helyszűke miatt csak most tudtuk sorát ejteni. zetem szerint ugyanis a házbéradó 9 százalékos kulcsa felemelendő volna 11 százalékra, mert indokolatlannak tartom, hogy a 16—11 százalékos kulcs helyett 9 százalékos ku’cs alkalmaztassék egyes helyeken csak azért, mert a község lakossága ezernél nem több. Épp oly indokolatlan, sőt több igazságtalan, az általános alapeivvel ellenkező, hogy a 15000 lakosú város (község) egyes részeiben (közrgazgatasi kerületeiben) az általános házbéradó alkalmaztassék, mig többi részeiben a ház- osztálysdó. Az 1909. évi házadó törvény megakarta szüntetni azt az igazságtalanságot, hogy egyes kisebb községek mert több mint fele a lakrészeknek bérbe volt adva, 15 százalékos általános házbéradó alá estek, inig oly tekintélyes városok, mint Debrecen, Nagybecskerek, Kecskemét, Szabadka és Zombor nem. Ez vezette reá a pénzügyi kormányt, hogy külömbsrget tett 15000 lélekne), illetve 1C00 léieknéi több vagy kevesebb lakosú város, illetve község között. A jelenlegi hazadó törvény szerint, ha az 1000 léleknél kevesebb lakosú helységben több mint fele, a bérbeadotí lakrészek száma, a házbéradó kulcsa csak 9 százalék, mig a 15000 lakosn városnak, ha csak egy részében, egy kerületében több a bérbeadóit lakásrészek száma, mint a bérbe nem adatot aké, ezen kerületet altalános házbéradó a;á tartozónak mondja ki és az I adókulcs 11 százaléka. Az uj házadó törvény e zel fokozatos j átmenetet akart a házosztáL adóról az álta- \ láros házbéradóra. Ez helyes, mert az ál s talános házbéradó felel meg az igazságos í adóztatásnak, csak a házak haszonértéke az • Igazságos és egyenlő adódalási alap. Ez a baszó érték azonban nem függ a község (város) lakosainak számától, meri egy alföldi nagy paraszt városban (községben) nem bir oly értékkel a ház, mint egy felvidéki kisebb lakosságú városban. Nem a lakosság száma, hanem, a ház haszonéríéke irányadó az adóztatási alap szempontjából, hogy a haszonértéket mi bJolyásolja, e e- Iöleg vagy csökkenőleg, ez az adóalapul veendő ették mtgállaphásánál jön figyelembe és a haszonérték megállapításánál már ez figyelembe vétetvén, n m jöhet figyelembe az adókulcs alkalmazásánál is. Azért amig a kisebb lakosságú községeek indokolatlanul kedvez a törvény, a laOOO lakosságú város egyes részeit aránytalanul jobban adóztatja meg a község (város) többi részeivel szemben 3. oldat. Az Árvizsgáló Bizottság és az iparengedélyek. Az Árvizsgáló Bizottságnak az árak vizsgálatán és több-kevesebb érzékkel való megállapilásán kivül — nem lehet tudni, hogy milyen intencióval — azt is hatáskörébe utalták, hogy az iparengedélyek megadása tárgyában véleményt nyilvánítson. Amig a törvény az iparengedély iránt beadott kérvények elbírálását tisztán a rendőrség hatáskörébe utalja, nálunk hozzászólást adnak a dologba a külömben sem nagy sikerrel működő Árvizsgáló Bizottságnak is. Hogy a bizottság milyen magaslatán áll szociális feladatának, arról szomorúan tanúskodnak azok a panaszos levelek, amelyek napról-napra érkeznek hozzánk amiatt, hogy a rendőrség az Árvizsgáló Bizottság véleménye alapján nyakra főre elutasítja az iparengedély iránti kérelmeket. A bizottság minden uj kérelem elutasítását javasolja azzal sz indokolássá!, Hogy az uj ipar alapján nyitandó bolt vagy műhely alkalmas az árdrágításra. Nem tudja az ember: sirjon vagy kacagjon ennyi naivság láttára. Hiszen ezen az alapon az árak megszeliditésére irányuló törekvést odáig lehetne vinni, hogy rie legyen bolt, akkor nem lesznek árak. Eltekintve attól a kereskedelmi elvtől, hogy minél több az üzlet, annál nagyobb a verseny s a nagy vers.ny csak az árak leszorítását idézi elő, a bizottság abszurd felfogása azt eredmény eú, hogy a hadból hazatért iparosok és kereskedők nem kezdhetik meg azt a foglalkozásukat, amelyet háború előtt folytattuk, képtelenek családjukat eltartani és az Ár vizsgáló Bizottság jóvoltából szaporítják a munkanélküliek számát. A panaszos levelek tartalmát közöltük Kossaczky László kormánybiztossal, aki feljogositolt bennünket annak kijelenléíére, hogy amikor ezek az elutasított kérvények felebbezés folytán a tanács elé kerülnek, gondja lesz rá, hogy minden arra jogosiiott megkapja az iparigazolyányát. Megvették az „Alkotmányit. Budapestről jelentik : A Központi Sajlóválla- lat, melynek étén Bangha Béia páter áll, hosszabb idő óta hasztalan igyekszik napilaphoz jutni. A papirrendelet értelmében ugyanis uj napilapot indítani nem lehet. Hosszas kísérletezések után strohmannok felhasználásával a klerikálisok megvették a Déli Hírlap részvényeit, a lap tényleges birtokába nem juthattak, mert ez meghiúsult a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a likaricíok ellenállásán. Most a Központi Sijtóyállalat megvette az Alkotmány cimü budapesti napilapot, amely Molnár János prc-lálus tulajdona. A szerződést még nem Írták alá. da az üzlet teljesen befejezettnek tekinthető, ha ugyan az Alkotmány szer- ; kesztőségén k ellenállásán, ismét meg nem : fenekük a vétel. Eljegyzés. Blau Dávid Szatmárököri- tóról eljegyezte Rossenfeld Szerénkét Fehér- gyarmatról. (Minden kölön értesítés helyett.) — Horváth József eljegyezte Reiz Mag- duskát Erdődön. Kiütéses tífusz Debrecenben. A debreceni közigazgatási bizottság ülésén Tud s Kálmán főorvos bejelentette, hogy az Oroszországból hazatért foglyok kiüté- \ ses tifuszi hurcolt, k be magukkal. A veszedelmet azonnal felismerték, a katonákat elkülönítették és minden intézkedést megtellek a járvány továbbterjedésének megakadályozására. A foglyok közül többen meghaltak és áldozatul eset a járványnak két ápolónő is. Törvény a Koronáról. Mint Buda pestről jelentik, a kormány a koronaőri intézményt törvénynyel meg fogja szüntetni és a Korona őrzését a belügyminiszterre bízza. Lukachich Prágában Híre jöit a cseh fővárosbó, hogy Lukachich Géza Prágában tartózkodik. Lelkészmeghivás. Sz bó Endreszat- már-németi i rtf. esperesi s.-lelkészt a kaak- szentmáríoni ref egyház egyhangúlag rendes lelkészének hívta meg. E hírrel kap csolatban említjük meg, hogy Szabó Endre egyike volt azon 42 debreceni íheologus- nak, akik a világháború kezdetéin önként jelentkeztek katonánzk s fegyverrel kezükben szolgálták a hazát. A kaakszenímáríoni ref. hívek uj lelkésze — akkoriban debreceni theologus — számos ütközetben vett | részt mint egyszerű közkatona, vitézségéért, | bátorságáért több érem 'díszül mellét. Két : Ízben súlyosan megsebesült és tgy évvel ! ezelőtt főhadnagyi rafsgban vált meg a had : seregtől s ek!c<r Baltazár D zső debreceni püspök Kovács Lajos esperes oldala mellé nevezte ki s.-ielkésznek. lit érte a kaakzzent- máitoni ref. egyház egyhangú bizalma.
