Szamos, 1919. február (51. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-28 / 51. szám
2. oldal SZAMOS (1819. február 28., 51. «ám.) A letartóztatott kommunisták kihallgatása UjaDb letartóztatások. Bpest, iebr. 27. Nánássy és Ujházy detektivíelügyelök csoportjai óriási munkát végeznek, hogy világot vessenek azokra a mozgalmakra, amelyeket a kommunista vezérek Budapesten és Magyarországon hónapok óta kifejtettek. A nyomozásnak már vannak újabb érdekes adatai, amelyek napról napra részletesebb tájékoztatást adnak a kommunisták akciójáról. Tegnap délelőtt jelentkezett a rendőrségen Paulik Béla főhadnagy, aki az Oroszországba küldött vöröskeresztes misz- szió magyar kormánybiztosa volt. Paulik néhány napig Szolnokon volt. Házkutatást tartottak lakásán, ahonnét több iratot vittek el. Paulik bement Peregriny rendőrkapitányhoz és megkérdezte tőle, hogy a rendőrség miért tartott nála házkutatást. A kapitány közöits Paulikkal, hogy a kommunista vezérek vallomásai során kitűnt, hogy ő adott Kun Bélának útlevelei. Ezzel az útlevéllel Kun, mint a vöröskeresztes misszió egyik tisztviselője jött haza Budapestre. Vele jött, mint ordonánca, Nánássy György, akinek szintén útlevele volt ugyancsak Pauliktói. Pauiik elmondott hogy adott útlevelet Kun Bélának, azonban Oroszországban ekkor már a szovjet kormány uralkodott és őt kényszeritették arra, hogy ezeket az utieve leket kiadja. Tegnr p ismét hét kommunistát tartóz tattak le. Ezeknek névsora: Lanios Albert dr. orvos, Székely Béla bsnkhivatalnok. Schletko Ede, Depioczky Dániel, Kaiser Antal, Kaiser János és Jeszkovics Izsó hivatalnok. A főkapitányságon őrizetbe veitek az éjszaka folyamán Lakatos Aranka hivatalnoknőt, Weinberger Gyula gépészmérnököt és Mois Zoltán tényleges főhadnagyot, akik vidéki agitáciőra indultak. A rendőrség már tudott agitációjukrói és tegnap este, amikor a keleti pályaudvarra megérkeztek, már detektívek várták őket. őrizetbe vette a rendőrség még Temby Istváüí és Lenkey Jánost is. 9 szükséglakások építése. Értekezlet a városházán. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, febr. 27. Már a háború alatt megállapítható volt, hogy a város lakossága az 1914. év áta számban olyannyira megnövekedett, hogy a lakáskérdés a legégetőbb problémává alakult ki, annál inkább, mert az építkezés az egész háború alatt teljes mértékben szünetelt. Fokozta a probléma súlyos voltát az, hogy a leszerelés is egyszerre, úgyszólván egy két nap alatt történt meg és az amúgy is készületlen hatóságok mit sem tudtak tenni a hadból hazatérteknek elhelyezkedése érdekében. A hirtelen felállított lakáshivatalok, úgy, ahogy megrópálkoztak a kérdés meg oldásával, de még ott is, mint pi. Szatmá- ron, ahol ez a hivatal igazán hivatása magaslatán áll, képtelen volt intézkedéseiben a folyton tornyosuló szükséglettel lépést tartani Ezért aztán radikális lépésre határozta el magát a Lakáshivatal. Dr. Pirkler Ernő tanácsnok, a Lakás - hivaial elnöke előterjesztést t-.it a tanácsnak, hogy a város építsen szükséglakásokat és ez által szolgáltatja azt a kettős célt, hogy egyrészt a lakásínséget legalább átmenetileg szanálja, másrészt pedig az építkezéssel kapcsolatos iparágakban a munkanélküliség enyhítésével egy igen üdvös szociális feladatot oldjon meg. A tanács az előterjesztéshez hozzájárult, a Lakáshivatal megnyitotta a jelentkezést a bérlakók részére, egyben pályázatot irt ki az építendő lakások terveire is. És hogy mily nagy Szatmáron a lakásínség, mutatja az, hogy jóvai több, mint 400 család jelentkezett, felerészben \ egy szoba konyha, felerészben pedig két szoba-konyhából álló lakásra A tervpályázatra is számos pályamunka érkezett be. Ilyen körülmények között de Lénárd István h. polgármester szükségét látta annak, hogy az építendő Ukások ügyében értekezlet tartassák. Erről az értekezletről, amely tegnap délelőtt 11 órakor folyt le a városháza kis termében és amelynek résztvevői a nép- tanács tagjain kívül ad hoc meghívott szakemberek is voltak, az alábbiakban számolunk be Dr. Lénárd István h. polgármester ismerteti a kérdést, elmondja, hogy legutóbb Budapesten járván, kérte dr. Nsgy Vince belügyminisztert, hogy igyekezzék a minisztertanácsban Szatmár érdekeit melegen páriolni és megnyerni annak a tervnek, 1 hogy a kincstár vállalja el az építkezési költségek felét. A belügyminiszter annak ; idején nem sok jóval biztatta a várost, de \ időkö.bsn megjött a kormány rendelete, jj amely — mint annak idejéban a Szamos I közölte — a lakásínség és a munkanélküliség enyhítésének programmjával kapcsolatban azt helyezi ifrUáiáaba, hogy az állam a tervekkel és bekerülést költség egynar- madával hajlandó csupán az építési akcióhoz hozzájárulni. Ezután dr. Pirkler Ernő számolt be eddigi akciójáról és figyelmébe ajánlotta az értekezletnek, hogy a megoldandó kérdések közül legfontosabbnak tartja, hogy hol épiisen a város és hogy egy helyen legyenek-e a szükséglakások, vagy pedig szétszórva ? őmaga annak a gondolatnak ; a hive, hogy a szükséglakások ne egy j tömegben legyenenek épitve, hanem a » város területének több helyén, mert azok j a kisemberek, akik e lakásokat igénybe fogják venni, iparosok, tisztviselők s egyéb alkalmazottak, a saját életviszonyaik és elhelyezkedéseik szériái a városnak minden pontjához és nem egy részéhez vannak inkább kötve. Kótsi Pál szólott ezután, rendkívüli éleslátásról és szakértelemről téve tanúságot, a kérdéshez. A decentralizációval : szemben súlyos aggodalmai vannak, mert ez az építkezést aránytalanul megdrágítaná. Nagy különbség az, ha az építtetőnek egyikét helyen kell dolgoztatnia, felügyelnie és általában adminisztrálnia, mintha 100—300 helyen ken ugyanezt végeznie. Nem tévesztheti el szem elől, sőt nyoma tékosan rá kell mutatnia, hogy ha a városnak minden helyét kislakások céljaira igénybe vesszük, ezzel őrök Időkre lemondottunk arról, hogy a változott viszonyok nak, Ízlésnek, styiusnak stb. megfelelően tudjunk építkezési politikát gyakorolni. Bélteky Lajos a .kertgazdaság problémáját vetette fel. A: város közélelmezése szempontjából nagyon fontos volna, ha egyeseket a város végén egy-két holdas telekhez juttatnánk, ahol azok kerti gazdálkodást folytatnának. Tatorján István az építkezés számadatairól tett érdekes előterjesztést Az egész építkezés budgetje megközéliíi a 20 miílió koronát és eltartana legalább 2 évig, mert ennél hamarább fizikailag lehetetlen az építkezést befejezni, Matolcsy Lajos és mások felszólalása után azt határozta az értekezlet, 'hogy a pályamunkákat egy szükebb és kizárólag szakemberekből álló bizoltságnak adja át. Ez a bizottság ma délután ülést tart és határoz arról, hogy minő javaslatot tesz a néptanácsnak az építendő lakás típusának kérdésében, vslamint abban, hogy a városnak melyik helyét tartja leginkább igény be vehetőnek az építkezés céljaira. oh» «• e♦•♦♦♦♦♦ ISA* HÍREK ! 1 • • s SCíU'l ■ • Károlyi Mlhályék Szatmáron, Károlyi Mihály köztársasági elnök, dr. Nagy Vince belügymiíiiszier és Böhm Vilmos hadügyminiszter az eddigi intézkedések szerint a vasárnapi napot fogják Szatrná- ron tölteni. Az államférfiak érkezésének pontos ideje felől a Szamos szombati szá mában fogjuk tájékoztatni a közönséget. A szombathelyi püspök Internálása. Budapestről jelend tudósítónk, hogy gróf Mikes, szombathelyi püspököt őrizetbe vették és holnap vagy Szombathelyen, vagy pedig egy zalimegyei kolostorban internálni fogják. Járásblröi előléptetés A magyar népköztársaság elnöke az igazságügyminisz tér előterjesztésére Fiizessy Árpád szatmár nómetii járásbi ót a VII. fizetési osztályba léptette elő. A leintett Hymnusz. A tanulmány alapi főgimnáziumban tegnap délben Ba gassy Bertalan igazgató a tornacsarnokba gyűjtötte az iskola tanulóifjúságát, akikkel itt ösmertette a kormánynak art a rendeletét, amely szerint minden középiskolában fel kell venni a kőtelező tantárgyak közé egy nemzetiségi nyelvet, igy Szatmáron a románt. Az igazgató közölte a növendékekkel, hogy a román nyelvet Oroza Ferenc tanár és Papp Péter g. k. kántor fogják heti két órában tanítani az első osztálytól kezdve végig mind a nyolc osztályon. A tanítás már március 1-én megkezdődik. Az uj tantárgy oktatásának beállítása miatt hetenként két óra délelőttrői délutánra marad. Az órák szaporítása természetesen nem talált nagy tetszésre a diákok között, de parancs — parancs, a fiuk belenyugodtak. A rendelet kihirdetését és tudomásul vételét nem zavarta semmi. Mikor azonban az igazgató bevégezte a közlést, a diákok egyrésze rázendiiett a Hymnuszra. Alig fujrak azonban egy-két akkordot a magyarok imádságából, az igazgató kezével le intette az éneklést. A diákok engedelmes kedtek, nem énekeitek tovább, de az igazgató érthetetlen intézkedése nagy izgalmat okozott köztük. A magunk részéről meg vagyunk győződve, hogy az igazgató ur nem hazafiatlanságból intette le a Hymnuszt. A legrosszabb indulat sem rágalmazhatja meg őt ilyesmi vei, sőt a tanári kar egyes tagjainál érdeklődvén azt az információt kaptuk, hogy az igazgató figyelmes lett a diákoknak az ö beszéde során felhallatszó zúgolódására és tisztán fegyelmi rendfenn tartási okból tiltotta meg a további éneklést. Da — ha már elénk kerüli a dolog és szabad vele foglalkoznunk — mi ugyan egyáltalában nem féltettük volna a szatmári tanuimányalapi főgimnázium fegyelmét és rendjét attól, hogy ha a magyar iskolában a magyar fiuk eléneklik a magyar hymnuszt. A románok itt állanak Szatmármegye földjén, félkörben ölelnek körül bennünket. Ugyan mikor énekelje a jövő magyar nemzedék a magyar hymnusz*, ha nem most, ha nem a magyar iskolában?
