Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-25 / 22. szám
2. oldal. SZAMOS (1919. január, 25., 22. szám.) boáiért való felelősség és büntető intézke dések, kártérítések, nemzetközi kikötő-, vizi , vasúti- és kö-lekedési rendszabályok. A konferencia elsősorban azt a módszert vizsgálta, amely szerint a területi kérdéseket szabályozni fogják. A legfőbb hadi tanács pénteken délután ülést tart. Foch, Haig, Diaz tábornagyok, továbbá a szövetséges hatalmak Versailles ben levő képviselői szintén részt vesznek az ülésen. Man;u Gyula Románia miniszterelnöke Kolozsvár, jan. 24. Ide érkezett hirek szerint Bukarestben valószínűleg nemzeti kormány alakul Maniu Gyula miniszterelnöksége mellett. szállják meg Rahót és védjék meg az ukránoktól. A kormány azonban ezt a kérést, amelynek teljesítése veszedelmes prae- cedenst alkotna, nem teljesítette. Az ukránok beásták magukat Tiszaborkutnál, de Rahót még nem támadták meg. A rahóiak vonat hiányában gyalog menekülnek Máramarossziget felé. B. J. Szünetel az ingatlanforgalom. Miért nincs a földnek forgalmi értéke. A gazdasági cselédek fizetése négyszáz koronával terhel meg minden holdat. Bolsevikiek kegyetlenkedése Bécs, jan. 24. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Ko- penhágából: A bolsevikieknek ujibb borzalmas tettéről hoz hirt Jeftokimov orosz ezred - orvos, aki nehány nap előtt érkezett ide. Jeftokimov jelentése szerint 750 orosz tisztet, akik december 27 én hagyták el a neuessei német fogolytábort és visszaakartak térni hazájukba, az orosz határ átlépésekor -bolseviki katonák elfogták. A 750 tisztet minden vizsgálat lefolytatása nélkül agyonlőtték. A bolsevikiek veresége Bécs, jan. 24, A Naue Freie Pressének jelenük Berlinből, hogy stokholmi jelentés szerint Révaiból hir érkezett, mely szerint a bolsevikeket megvet ték. Most vad futásban men nek kelet felé. Az ukránok elpusztítássá! fenyegetik Rabét. Rahó román megszállást kér. — A Szamos eredeti tudósítása. — Huszt, jan. 24. Rahó előtt, Borkutnál ukrán csapatok állanak, amelyek Rahó ellen erős támadásra készülnek. Amikor ugyanis az ukránok Máramarosból visszavonulóban voltak, Rahón két emberüket agyonlőtték. Az ukránok ezért bosszút esküdtek Rahó ellen és felfogadták, hogy Rahót eltörlik a föld színéről. A rahóiak kétségbe vannak esve, mindenfelől katőnai segítséget kérnek és végső kétségbeesésükben a magyar kormányhoz fordultak kérve, hogy a kormány lépjen érintkezésbe a román megszálló csapatok parancsnokságával és kérje fel, hogy a románok lépjék át a demarkácionális vonalat, — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, jan 24. Amig nemrég még fantasztikusan ma gas ára volt a földnek, addig ma teljesen megszűnt a birtokforgalom, jóllehet a kormány már megszüntette a birtokforgalmat korlátozó rendelkezéseket. Senki sem vásá rol földet, pedig ma már igen olcsó áron, néhol a békeidőbeli árakon alul is lehet földet kapni. Néhány határkiigazitáson kívül az utolsó két hónapban egyáltalabau nem cserélt gazdát Magyarországon a föld. A háború alatt a háborús üzletek révén felduzzadt tőke a földhöz folyt le, meri iti vélte megtaláini a legbiztosabb elhelyezést. A föld volt a legjobb takarékpénztár, jóllehet néha a birtokért fizetett horribilis ösz- szegek nem állottak arányban a föld hoza- dékával. De az emberek azt tartották, hogy a fekete televény jobb, mint a bankó. Ma ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve az emberek. Nagy a kínálat és mégis senki sem mer birtokot venni. Több oka van enn k. óriási birtoktesteken rothad a káposzta «sárgarépa, petrezselyem. Nincs aki kiszedje. ’ És ha a gazda óriási áldozatok árán mégis ki tudja szedetni a földben lévő terményt, nem kaphat vasutat, amelyekkel azt elszállítja. Senki sem tudja, hogy jövőre be lehd-e iakarittatni a termést, r A talaj nincs felszántva, nincs bevetve, senki sem tudja, hogy mi lesz jövőre ilyenkor. A gazdák nem tudnak élő és holt felszereléshez jutni, nem tudják, hogy mikor osztják fei a földeket. De a legnagyobb baj a gazdasági cselédkérdés. Ma egy gazdasági cselédnek körülbelül tizenkétezer korona az évi jövedelme és ha harminc holdra számítunk egy- egy cselédet, akkor könnyen kiszámíthatjuk azt is, hogy egy hold földet csak a gazdasági cseléd béréből évi négyszáz korona terhfl. Ilyen viszonyok között mi sem tudunk majd konkurrálni a bennünket körül- j vevő mezőgazdasági államokkal és kényte ■ lenek lesznek még azok is áttérni az exten- í siv termelésre, akik eddig a belterjes gaz- | dálkodásr.ak voltak legnagyobb apostolai. Érdekes azonban az, hogy még a gazdasági cselédek sem törik magukat nagyon ; a föld után, jóllehet a birtokpolitikai törvényt j az ő érdekükben csinálják meg. Akárhány nagybirtokos felajánlotta földjét, de nem akadtak reflektánsok. A kisgazdák és a gazdasági cselédek várják a földosztást. Ez a körülmény is lenyomta erősen a föld forgalmi értékét. Mindennél nagyobb baj azonban az, hogy az emberek a falun nem akarnak dől gozni. Hiába a szép szó, hiába a rábeszélés: az a katasztrófa fenyeget bennünket, hogy az ország nagyrésze parlagon ma-ad és a!- kor igazán katasztrófa fenyegeti ezt a szerencsétlen oszágot A legnagyobb bizonytalanság uralkodik. És e bizonytalanságot fokozza még az is, hogy a készülő adótörvények valamennyien elsősorban a földet fogják sújtani. A földei senki sem dughatja el páncélszekrényekbe, a bankok s fe depositjaiba, a földre rátalál a finánc és a tőid fogja megfizetni a háború mindent terhé*. Ezért is szeretnének sokan megszabadulni földjükül, de vásárló nincs, senki sem mer bekugord a bizonytalanságba. HIAift Szatmári képeslapok. Apró, fekete, maszatos,- félmeztelen kis verebek lábaitankodnak a járdán: ök- lömnyi cigányrajkók. Ha a múlt heti sár nem ragadt volna a lábukra, azt hinné a&ember, hogy mezítláb vannak. Szülöapjuk nem sok ruhasegélyt és családi pótlékot kaphat, ahogy igy rá nézvést megállapítjuk róluk. Egyik-másiknak iitött-vert kis csupor van a kezében, abban ételmaradékok olyan zagyvalékban, hogy egy fóizlésü hízó nem igen ütné belé az orrát. Kedvesen szemtelenek, amikor a címek eltörléséről szóló néptörvényt nem respektálva'— a „nagyságos urak“ elé tartják a markukat, amelyekről nem lehet hirtelenjében megállapítani: keztyü van-e j rajtuk avagy a természettől, a cigánytermé- szettől zavaros a színük. Mondom: szemtelenek de hát az anyagi viszonyaik nem engedik meg nekik azt a luxust, hogy szerények legyenek. Meg aztán a vályogvető gödör kies partján dívó nevelési rendszer nem is küzd a szerénység kifejlődése érdekében. Körülvesznek egy-egy nagyságos urat, nagyságát vagy katonát és minthogy \ katonában legnagyobb urnák az őrmestert •j ösmerik, igy titulálták meg a körünkből \ távozott Masorqnna ezredest is. Es nem 1 tágítanak, amíg meg nem kapják a „kis I kenyérre valót“. Követem őket, a kis mezítlábas, éhes I verebeket, bölcs okulására a kicsi lányomnak, aki örökkön azért zsörtölődik, hogy melege van a bélelt lila köntösében és akit csak úgy lehet rábírni, hogy húst egyék, ha _ Ragályi, Róth Róbert és a Schőn-bazár mesebeli raktárainak összes kincseit odaígérem neki. Es büszke vagyok és boldog vagyok, hogy az én gyerekem ilyen egy jól szituált családban született, mint én vagyok, mikor emezek itt dideregnek, éheznek. És nézem a kis cigánypurdékat, amint ugrálnak egyik embertől a másikhoz, tipegnek, lábatlankodnak. A nagyságák szégyenlősen fordítják el tőlük a fejüket, de nem adnak semmié. Elegáns fiatal emberek lovagló pálcájukkal — lovuk sehasem is volt — snájdigul a véknyára csípnek a rajkónak, míg az utca bölcse vastag bundájában megáll, ezüstnyelű botjával megjenyegeti őket, a cudarokat, akik biztosan cukrot vesznek a pénzért, nem ruhát. Mintha bizony két krajcárért még az életberendezSZATfóAD! ÍES2ÁMfTQfi.Ó8i!&K sa* *T alaptőke s millió korona Kt» I * tartaléktöke i millió korona Váltók leszámítolása. — Törlesztésed jelzálogkölcsönök nyújtása. Financirozások Értékpapírokat, járadékukat a legelőnyösebben veszünk és sounk. — Mini a Trieszti Általános Biztositó társaság Generáli föügynöksége „Biztosításokat“ felvesz. — Mint a A a^yar Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad Podpvászbiztositást elfogad ====== TAKARÉKBETÉTE T SAMUUL KAMAT ITAT. ===== *0 IQ JS “Sl a 3 S m ,2 £ a m N 3E <Q
