Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-21 / 18. szám
Öfcvenegyedik évfolyam. 18. szám. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: é*rü 48 K —í. F5Í „ 24 K—f. Negyedévre 12 K —-f. Egy Sióra 4 K—í. Hirdetési dijuk előre fizetendők. Egyes szám ára 20 fillér. A pályaudvaron 30 fillér. SZERKESZTŐSÉG és V KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. Telefon-számok: SzeikesztöSfeg . 373 Kiadóhivatal . . 414 'Fel. szerkesztő lakása . . . . 3S# SZATMÁRNÉMETI, 1919 Felelős szerkesztő: Dénes Sándor Szerkesztő: Dr. Birqer Dezső KEDD, JAN. 21. Megkezdődött az r előzetes béke* konferencia Poincare nagy megnyitó beszéde. — SzenzAciós leleplezések Németország hóditó céljairól. Páris, jan. 20. As előzetes békekonferencia mai megnyitó ülésén Poincaré csengő hangon olvasta lel beszédét, amelyet a jelenlevők felállva és figyelemmel hallgattak végig. Peincaré a következőket mondotta : „Uraim, Franciaorszag üdvözli önöket és köszönetét mond azért, hogy teljes egy- értelmüleg ezt a várost választották a konferencia székhelyéül, amely több mint 4 évig az ellenség katonai akciójának a központja volt. Önök arra vannak hivatva, hogy helyreállítsák a békét és az igazságot, mert azoknak a népeknek, amelyek önöket ide küldték, nem volt része az igazságtalanságokban. A vérrel bemocskolt igazság napvilágra jutott már a császári levéltárból is. Az ellenségre nézve semmi sem jellemzőbb, mint az az alku, amit 1914. év júliusának végén Angliának és Franciaországnak kínált. Angliának Németország ezt mondta: En gedd szabadon kezünket, hogy Francia - országot szárazföldön megtámadhassuk, akkor a csatornába nem megyünk be. — Franciaországnak pedig ezt mondta : Csak akkor fogadjuk el tőled a semelességi nyilatkozatot, ha átengeded nekünk Brieryt, j Toursl és Verdunt.“ Poincaré ezután ismerteti az okokat, ; amelyek fegyverbe szólították Nagy Britá- niát, Olaszországot, Japánt, Görögországot, Portugáliát, Kínát és Sziámot. Dicsőítő szavakkal emlékezett meg az Egyesült- Államok közbelépéséről, amely nem pusztán. katonai és politikai esemény volt, hanem szuverén ítélet, amelyet a történelem mondott ki egy szabad nép első hivatalnoka utján. A románoknak és a cseh-szlovákok- r k juttatóit elismerő szavak után Poincare egjelölte a konferencia célját: a békefeltételek megállapítását. Ezek a feltételek az igazságon lesznek felépítve és nem ismernek kegyenceket. „Igazságot— úgymond —, a területi, pénzügyi és gazdasági kérdésekben ! S ez az igazság kizárja a hódításokra és az imperializmusra való álmokat, a nemzeti akarat figyelmen kiviil hagyását Végül reámutatott arra a nagy felelősségre, amely a konferencia tagjainak a nép- szövetség megalakításánál nehezedik a vál- laira, beszédét így végezte: »Uraim! Az önök kezében nyugszik a világ jövője. Ezek utá i pedig magúkra hagyom önöket s a párisi konferenciát megnyitódnak nyilvánítom!“ Páris, jan. 20. A békekonferencia elnökévé Clemen- ceaut, aleluökévé Lansingot, Lloyd Geor- gét, Orlandót és Sajoli márkit választották meg, azonkívül választották még titkárokat és mandátumvizsgáíó és szerkesztő bizottságot Clemenceau elnöki megnyitójában hangsúlyozta azon tárgyaknak a fontosságát, amelyek a konferencián szőnyegre kerülnek s asrtelyek a népszövetség létrejöttét célozzák. A napirend pontja» között szerepel a büntetési rendszabályok kérdése, amelyet a háború alatt elkövetett bűnökkel szer,ben fognak felhasználni, továbbá a munkának nemzetközi törvényhozással leendő szabályozása, ameiy kérdések ügyében az ösi- szes hatalmakat felszólítják véleményadásra. A románok Kolozsváron is berendezkednek. Romániára akarják felesketni a tisztviselőket. — A fegyverszüneti szerződést magukra nézve nem ismerik el kötelezőnek. Kolozsvár, jen 20. Porucz Bálint román prefektus vasárnap délelőtt a volt főispántól átvette a közhatalmat és felhívta a városháza közgyűlési termében egybegyült közigazgatási tisztviselőket és dr. Haller Gusztáv polgár mestert, hogy esküdjenek fel Romániára. Dr. Haller polgármester tiltakozott a közhatalom átvétele ellen és kijelentette, hogy a nagyszebeni kormányzó tanács jogosultságát el nem ismeri és‘ nem esküszik fel Romániára. A többi városi tis?tviselö is megtagadta az eskü letételét. A román prefektus minden intézkedést megtett, hogy vasárnap átvegye az összes hivatalokat. A közönséget a román kormány álláspontjáról egy, a sajtó utján közzétett nyilatkozatta: informálta, amelyben kijelenti, hogy a közhatalmat azért veszi át, mert a magyar népkermánynak a más nemzetek által lakott területen már nincs meg a keilő hatalma. Kijelenti továbbá e nyilatkozatban, hogy magukra nézve nem ismerik el kötelezőnek a fegyverszüneti szerződés ama pontját, hogy a megszállott területek közigazgatása magyar kézbén maradjon, mert a fegyverszünetet kizárólag a magyar népkormany kötötte, amely akkor már a más nemzetek nevéb . nem beszélhetett. A csehek előnyomulása Már az Ipoly déli partján állanak. — Sátoraljaújhely megszállás előtt Budapest, jan. 20. A hadügyminiszter jelenti: Ungvár és Rimaszombat között a helyzet változatlan. A Losonc—Fülekí utón a csehek az Ipoly déli partján állanak és használatba vették a Losonc—Balassagyarmat—Ipolysági vasútvonalat. A románok Nagybánya és Szatmárnémeti között Kis-Sikárión vannak. Sá or3ijaujhely, jan. 20. Sátoraljaújhelyen a múlt héten lefolyt kisebb zavargások után teljes rend van. A csehek 14 kilométernyire vannak a várostól Legenye—Aisómihályi vasútállomáson és járőreikkel elérték Velejtét. Állítólag a csehek hivatalosan kijelentették, hogy Sátoraljaújhelyt nem fogják megszállani, ennek azonban ellent mond egy távirat, melyet a zsolnai cseh közélelmezési Hatóság küldött Sátoraljaújhelyre, abban a hiszem- ben, hogy ott már a cseh parancsnokság működik. A táviratban a zsolnai közélelmezési hivatal arra kéri a sátoraljaújhelyi hatóságokat, hogy a vármegye területén megbízható baromfivásárlókat ajánljanak. Még a mai nap folyamán egy cseh bizottság érkezik ide és 60 hordó petróleumot vesz át a sátoraljaújhelyi állomáson Kassa vá'os közönsége részére. A csehek illetve a kassaiak a petróleumot készpénzzel fizetik. A székelyek tüntetése Wilson mellett Ünnepelték az amerikai bizottságot. — Cootidge professzor Párisba utazott Bpest, jan. 20. A vasárnapi székely gyűlés után a gyűlés résztvevői a Dana-palota szálló elé vonultak, hogy Ccolidge professzor előtt tűntessenek Wilson mellett. Éppen távozni készüitek, mikor a távollevő professzor hazaérkezett s megjelent az erkélyen. A tüntetők háromszoros bipp-hipp hurá-val fo gadiák s Nagy György üdvözlő ' beszédére Coolidge így válaszolt: „Mélyen meg vagyok indulva attól, amit néhány nap alatt itt tapasztaltam. Ismételem s hangsúlyozom, hogy ezen demonstráció mély nyomokat hagyott lelkemben és mindenről hűségesen fogok beszámolni küldőimnek.“ A tömeg viharosan ünnepelte Coolid- gét, maid a várba vonultak, ahol — miután a tengerészek szétzavarták a menetet — egy kisebb küldöttség felment a miniszterelnökLapunk mai száma 4 oldal.
