Szamos, 1919. január (51. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-05 / 5. szám
Ötvenegyedik évfolyam. 5. szám ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS • VIDÉKEN: évre 48 K — f. „ 24 K —f. Negyedévre 12 K— f. Egy hóra 4K—f. Hirdetési dijak etöre fizetendők. Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvarokon 30 fillér. SZERKESZTŐSÉG es napilap. KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4, Telefon-szamuk. Szerkesztőseg . 373 Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkesztő lakása .... 358 Maggscs^gaEgsagsg^ SZATMÁRNÉMETI, 1919. | " Szérkesztö: Dr. Burger Dezső. SGSSGZ VASÁRNAP, JAN. 5. Radikalizmus Irta: Tanódy Endre Lét és nem lét fölölt tépödő gyilkos gond között — csakugyan a sápadt dán királyfi ez az ország, hasonlatos Hamlethez, aki belepusztult az előző nemzedék szeny- i.yes bűnébe. Ez a bűn borzalmas volt: a cinikus társadalmi és gazdasági igaztalanság bűne, az árulás szörnyű bűne a kor minden fia iránt, mint Hamlet anyjáé; ágyasság. a hatalom, a születés, a pénz céda királyaival és az orgyilkosság az igazság ellen. Ennek a véres árnya kísérlett fel, ez jelent meg az országnak; ez a véres árny a forradalom. Ez az, amit helyzetnek hívnak és ebből kell kibontakozni. Nem véletlen az, hogy a forradalom tói vonagló országokat ellenség támadja meg és létében támadja meg. Az elmúlt évszázadok hatalmai rablóbandává nevelték az emberiséget, amely a védtelenre tör. A forradalom pedig védtelen. Védtelen volt a nagy francia forradalom, amely ellen az országból kimenekült főutak felszították a sí ént szévetséget és honszerelmük jeléül Európa összes fegyvereit vitték hazájuk ellen. Védtelen volt az orosz forradalom, amely ellen felváltva vezettek seregeket a Központi és az entette hatalmak. És védtelenek vagyunk mi, akiket háromfelé szakit három imperializmus neki bátorodott hóditásvágya. Mikor az elfő novemberi napokban sietve, néhány mondattal akartuk a forradalmi pártok álláspontjait eneek a városnak lakosaival közölni, pártom, a radikális párt nevében mondtam: demokráciára, nemzetközi demokráciára, van nekünk szükségünk, hogy az országot megmenthessük. Mos'. Károlyi Mihály mondotta újévi megnyilatkozásában, hogy lemond, ha a világon a reakció diadalmaskodik. Nemzetközi demokrácia: ez ma is a radikális programra. Nemzetközi volt — minden hazafiasán béditó jelszavai mellett — minden királyság, minden nagybirtok, minden nagytőke, világegyházak — minden érdekeltsége az elnyomásnak, ellenben egymást gyűlölő, vad hazafiságra voltak nevelve az összes elnyomottak, hogy egymást soha meg nem találva, egymás leölésére készen biztosítsák s kicsákmányolás könnyű lehetőségét mindörökre. Hogy a világot átfogó, nemzetközi elnyomással szemben a világot átfogó nemzetközi demokráciára van szükség, hogy ez a kölcsönös felszabadítás nam lehet a munkabérharc különös eszköze, hanem legfőbb titka nz emberiség civilizált, boldog együttélése minden lehetőségének: — ez a radikális programúi. A radikálizmus politikai és gazdasági kutatásának legfőbb eredménye egy hatalmas lista, amely arra felel: kik az elnyomottak ? Nemcsak az van elnyomva, aki munkájának gyümölcsét másnak adja és neki csak annyi marad hogy testét rongyokba csavarhassa ts éhen ua'haljon Elnyomott mindenki, aki érzi, vagy éreznie kellene, hogy felette sötét hatalmak sötét célok vezétik az emberiségei. Nagy viharos, villámokkal telt felhőket vonnak az emberi haladás látóhatárára; borzalmas tanokkal, álszenteskedő erkölcsökkel és egy hazug jogegyenlőséggel mételyeznek mindenkit, azon a nagyon szűk és kisszámú társaságon kívül, akik ennek az elnyomatásnak a gyönyöreit élnezik, nem, nem élvezik, hiszen a milliók fájdalma nem lehet emberi élvezet, hanem orgiázzák, igen, megvadult rablóösztönüket elégítik ki rajta. Hogy mindent, mindenkit, a testet, a lelket, a gazdaságot, a közéletet fel kell szaqaditani: ez a radikális programm. Ez a radikális programm ma Magyar- \ országon kormányprogramm. Három eszköze van: földet a népnek, hogy ne legyen kiszolgáltatott bérmunkás, választójogot, hogy javai felelt ne ellenséges érdekek szerint hozzák a törvényt és hatalmas ! adókat a nagy vagyonok ellen, hogy az elviselhetetlen háborús terhek ne emész- szék- meg hosszú emberéltők minden nemzedékének munka-eredményét. Mindezek benne vannak a kormány programmjában. Mondják, hogy ez nem tetszik a ver- saillesi nagyvezérkarnak. Csakhogy a nemzetközi demokráciának az a követelménye, hogy mindenki önmagán kezdje meg a végrehajtását. Mi szeretnők, hogy odaát az emberiesség a megértés, a jogok tisztelete — csupa demokratikus, kizáróan demokratikus erények vegyék át az uralmat. Avval akarjuk ezt elérni, hogy az imperiálizmusban Lapunk mai száma 6 oldal. j tomboló vezérkarok politikai óhajtásait ; szimatoljuk, hogy ők otthon azt mondhas- | sák saját forrongó demokratáiknak: odaát i már nincs demokrácia, kire akartok tá- S maszkodni ? És a nagyhatalmak imperiálizmusával I dagad a karhatalmak imperiálizmusá, akik | elpusztítanak bennünket. Ez a radikális megoldás felfelé, a j belső és külső hatalmak ellen. És ugyanez a megoldás és csak ez biztosit a megbomlott rend alulról jövő veszélyei ellen. A háborút megelőző évek gazdasági válságban teltek el; a háborúban a háborús „nagy kormányok“ bánkóbalzsammal heggesztették a tönkretett országok sebeit. Csak természetes, hogy a forradalom is nagy válsággal járt. De megkapják-e már a katonák a földet ? Megválasztották e már saját képviselőiket? Ki van-e már róva az az erélyes vagyonadó, amely az óriási terhek nyomasztó rémét varázsütésre eltünteti az országról ? Ez az átmenet válsága és ennek a munkátlanságában és lelkizavaraiban tenyésznek a vad programmok és vad kisértetek, hogy a semmit felosszuk és elvegyük és minden nyomort összegyüjtsünk Ez az átmenet válsága, amelynek fogalomzavarában rémitgetik a kispolgárt, a középbirtokost, iatájnert és tisztviselőt, hogy őt megölik a földosztással, a vagyonadóval és a választójoggal és ő ezt elhiszi, mert ma csak egy felbomlott országot lát és elhitetik vele, hogy ez azoktól az intézményektől van, amelyek készülnek és nem azoktól, amelyek évszázadokon át őt is nyomorították, háborúba vitték és ma világ- katasztrófába sodorták. Ebben a természetes és mesterséges káoszban világit a radikális programm, sötét vizek háborgó éjszakájában : földet, jogot és tehermentességet. Evvel a terjedő és ragályos demokráciával nem birkózhatik meg sem a felső, sem az alsó fegyveres hatalom, sem a nagy imperiálisták, sem a balkáni imperiálisták. A reakció, amely dacára a táborában lévő ősi neveknek oly sűrűén cserélgeti a nevét és jelenleg „polgári tömörülésének nevezi magát, azt mondja: az ország belehal, ha ezt a programmot lenyeli. Nem úgy van. Aki a radikális programmra épült országot nyeli le, az hal bele. Bel- és külföldi ellenségek egyaránt.
