Szamos, 1918. december (50. évfolyam, 286-310. szám)
1918-12-18 / 300. szám
(1918. december 18., 300. szám.) 3. oldal. S’ Z A- M O S része nem oda kerül vissza, ahonnan elmenekült. A kormánybiztos tömegesen fogja áthelyezni a jegyzőket, emellett azonban a kormány gondoskodik arról is, hogy a községi és körjegyzőket hivatali működésűk lehetővé tétele, érdekében erkölcsi támogatásban részesíti és utasítani fogja az ösz- szes közigazgatási hatóságokat és a nemzeti tanácsokat, hogy a jegyzőket a legteljesebb védelemben részesítsék. E megoldás mellett az elmenekült jegyzők támogatása az eddigi mértékben változatlanul megmarad addig, amíg az elmenekült jegyző megfelelő elhelyezést nem talál. A menekült jegyzők rendes járandóságukon kivül húsz korona napidijat és családtagjaik további húsz koronáig emelkedő napidijat kapnak. A megszállód területeken a jegyzőket a községi pénztárak helyett a vármegyei jegyző-alapok fizetik és a jegyzők innen három havi fizetésüket kaphatják meg egyszerre. A kormány erre táviratilag adott utasítást. A jegyzők különben nagyszabású mozgalmat indítottak a jegyzőkérdés végleges elintézése érdekében E tekintetben értesüléseim szerint a kormány bizonyos elvi kérdésekben már döntött is Így befejezett ténynek lehet tekinteni azt, hogy a közigazgatási reform kapcsán olyan megoldás fog történni, hogy a jegyzőket a jövőben a belügyminiszter nevezi ki. Ezzel szemben a jegyzőknek az az álláspontjuk, hogy ez a megoldás nem fedi a demokratikus álláspontot és a jegyzőt a jövőben is választani kell. A jegyzőkérdés végleges rendezését illetőleg kialakult már az at álláspont is hogy a jegyzőt tehermentesíteni fogják és megszüntetik azt az állapotot, amely a mostani sajnálatos események előidézője lett, tudniillik a községben minden hatóság végrehajtó közege a jegyző volt és minden munka, minden felelősség a jegyző vállát nyomta. A vagyonkezelést és a mezőgazdasági természetű kérdéseket kiveszik a jegyzők hatásköréből, de nem engedik meg a jegyzőknek azt sem, hogy magánmunká latokat díjazáséit végezzenek. Erről különben a jegyzők önmaguktól mondanak le. Magától értetődik, hogy az igy elmaradt jövedelemért a jegyzőket rekompenzálni fogják. Hz iparosoh nagygyűlésénél! az „Iparos-Otthon“ visszaváltása alkalmából egyhangúlag hozott határozata: A szatmárnémeti-i iparosok saját meggyőződésük szerint, de a harctérről hazatért iparostársak egyértelmű kívánságának ^erkölcsi súlya alatt több lelkes, buzdító, de mind az Iparos Otthon megtartására irányuló felszólalás után egyhangú lelkesedéssel elhatározza, hogy az Iparos Otthont elidegeníteni nem engedi, azt kitűzött rendeltetésének megtartani kívánja, azt akarja, hogy ebben az Iparos Otthonban a város polgári társadalmának egy erős oszlopa épüljön fel, mely úttörője legyen annak a polgári szervezkedésnek, melyen csak egyedül épülhet fel minden megrázkódtatás nélkül a jövő boldog Magyarország. E célból e város egész iparossága anyagi és erkölcsi javait hozza az iparos ügyek szervezésének biztosítására ; mert abban a meggyőződésben van, hogy amig a háború kitörése előtt egyes társadalmi osztályok eres, sikerült szervezetbe tömörültek, amig a háború után a szervezkedés az egész vonalon, a társadalom minden rétegében megindult, addig e város iparossága csak a megfelelő eszközök bírása mellett tud sikerrel tömörülni s azt tartja, hogy ennek a szervezkedésnek a fundamentuma, a szervezkedés sikere az Iparos Otthonhoz van kötve. Félretéve minden kishitűséget, iparosságunkat elég értelmesnek tartjuk ahhoz, hogy felismerje a kérdés nagy horderejét, mely nemcsak az egyéni, az általános ipari érdekek megvédésére és fejlesztésére, de e régi polgárias jellegéből kivetk ztetett város polgáriasitására szolgál, s ha volnának közöttünk, kik anyagi helyzetüknél mérten sem hoznának megfelelő áldozatot, megértetjük iparostársainkkal, hogy ebben a szerencsétlenül járt országban mindenkitől elzárva, marcangolva és elhagyatva, mennyire egymás támogatására vagyunk utalva s az emberies érzés felgerjesztésében építő munkára hívunk fel mindenkit, hogy a munka legyen sikeres nemcsak a jelenre, de a jövő iparos nemzedékre is. Az uj idők, • uj alakulatokat teremtettek, átváltozott az emberek gondolkodása, elvek megsemmisültek, osztály-korlátok ledőltek, uj hitvallások kerültek forgalomba, melyek mind-mind a népek, nemzetek az emberiség boldogulására irányulnak. Így történik, hogy a szervezkedés többé nem bűn, hanem erény még akkor is, ha az az alsóbb néposztályoknál történik, mert megérlelődött az eszme, hogy a komoly szervezkedésnek mindenütt jótékony hatása van, de feltétlen szükség van erre ebben a vérvesztett hazában, hogy az anyagi és erkölcsi javak megoszlásával, kiegyenlítésével boldog, megelégedett legyen ennek a nemzetnek minden tagja, minden munkás, iparos polgára is. Abban a hitben és meggyőződésben, hogy munkánkat a város egész közönsége rokonszenvvel és támogatással kiséri, megkezdjük az Iparos Otthon befejezetlen munkáját, vállvetett erővel pilléreket rakunk alá, hogy biztos otthona legyen az nemcsak a hazafiságnak, hanem a szórakozást kereső és tanulni vágyó iparosságnak és ipari alkalmazottaknak egyaránt. Szatmár, 918 dec. 8. Tankóczi Gyula, Kerekes István, a nagygyűlés előadója. az iparosok nagygyűlésének elnöke. «■a« s : 11 « » n » ft Í vt M * « wt Ift I» UV« ft 10»« HÍREK Katonák a színházban Szalmér, dec. 17. Szatmár város színházlátogatói között nincsen egyetlen ember sem, aki ne látná a legnagyobb örömmel, hogy a derék és vitéz katonák, akik négy és fél esztendeig, amig mi nyugodtan szórakoztunk, mulattunk, egy világrengető, véres tragédia szereplői voltak, fegyverük letételével maguk is kivegyék részüket a szórakozásból, közénk jöjjenek és velünk együtt mulassanak, szórakozzanak. Hiszen nincs senki, akit ez jobban megilletne. És ha úgy lenne, hogy valamelyik a hősök közül nem kapna helyet a színházban, mi magunk is készséggel átadnák a magunk helyét, mert minden tisztelet és minden hála az övék, az övék az elsőbbség ott, ahol az élet örömeiből a részt ki lehet venni. Az utóbbi időben azonban igen sok a panasz úgy a közönség, mint a szereplő személyek, nemkülönben a rendőrség részéről, hogy színházba és moziba járó katonaság — talán nem is rosszindulatból, hanem csak féktelen és indokolt őrös mében, a sokáig nélkülözött szórakozá- mohó élvezetében — nem respektálja azt a polgári rendet, amely a nyilvános szórakozó helyeken minden emberre egyformán kötelező. Állandó közbeszólások hallatszanak a karzatról, amelyek zavarják az előadó színészeket, a közönséget egyaránt. Sőt megtörtént már az is, hogy a közbeszólók megjegyzései megbotránkoztatok, durvák voltak. Már pedig azokhoz, akik — mint fentebb mondtuk — egy világtörténelmi tragédia hősi szereplői voltak, nem méltó, hogy megbotránkoztató, ízetlen komédiákat rendezzenek. Szeretnénk ezeknek az embereknek a szivükhöz szólani és megmagyarázni nekik, hogy szépen, barátságosan, testvéri szomszédságban elmulathatunk egymás mellett anélkül, hogy megbotránkoztatnák a színházba járó jobb Ízlésű embereket, nőket, fiatal leányokat. Ne alacsonyitsák le a „katona“ szó méltóságát. Mutassák meg, hogy éppen oda lehet bátorságosan elmenni mindenkinek, ahol katonák vannak, akik nemcsak viselkednek úri módon, de még azt is megakadályozzák, hogy ott, ahol ők vannak, rendbontó, izetlenkedö akadjon. Magunk helyett a velük érintkező katonai hatóságokat, alakulatokat kérjük fel: hassanak oda, hogy ezek az állapotok szűnjenek meg. A világért sem kiabálunk karhatalom után. Ennél többre becsüljük a katonákat. De úgy tudjuk, hogy úgy a színigazgató, mint a mozi bérlője készséggel hajlandó átengedni akár a Katona Tanács, akár a bizalmi férfiak részére megfelelő mennyiségű szabad jegyet, jöjjenek ők is a színházba, a többi katonák közé és szép szóval, jó szóval igyekezzenek rájuk hatni, hogy szokjak meg ismét az együttélést, együtt szórakozást, mulassunk együtt békességben anélkül, hogy egymást zavarnők, megbotránkoztatnák. Nagy Vince belügyminiszter válasza. Arra a távirati üdvözlésre, amit a szatmári függetlenségi párt Nagy Vince belügyminiszterhez kinevezésekor intézett s amelyben a szatmári kerület mandátumát felkínálta neki, Bélteky Lajoshoz, a párt el nőkéhez, a következő távirattal válaszolt: Függetlenségi párt üdvözletét és képviselővé való jelölésemet hálásan köszönöm és elfogadom. Szervezkedő n gygyülést karácsony első napjára kérem kitűzni és arra vármegyei pártszervez.-teket is meghívni. Örülök, h gy a nagygyűlés alkalmávalSzat- már közönségét viszont láthatom. Dr. Nagy Vince belügyminiszter. Tiltakozó gyűlés A magyar Nemzeti Tanács erdélyi intézőbizottsága nevében dr. Apá^hy István elnök, sürgönyi értesítést küldött a kormánybiztoshoz és *a helyi Nemzeti Tanács elnökéhez, hogy a 26 k .ieti vármegyében a nepek önrendelke
