Szamos, 1918. december (50. évfolyam, 286-310. szám)
1918-12-29 / 309. szám
( ! Í8. december 29 309 szám.) íj Z A M O 5. oitíír foglalkoztatott alkalmazottakkal szemben, feltévén, hogy munkaidejük napi hat és fél óránál nem több. 8. §. A 3-ik §-ban említett ipari irodákban a művezetők, valamint az üzemmel közvetlenül összefüggő munkát végző más üzemi tisztviselők neveit, szolgálati beosztásukat, munkaidejüknek kezdetét és végét feltüntető jegyzéket kell hónap- ról-hónapra szerkeszteni és mindenki által köny- nyen hozzáférhető helyen kifüggesztve tartani. A 4 ik §-ban említett szállítmányozási irodákban az összes irodai alkalmazottak neveit, valamint az ügyeletes szolgálatra való beosztásukat és az ügyeletes szolgálatot végző munkaidejének kezdetét és végét feltüntető jegyzéket kell két hétről két hétre szerkeszteni és mindenki által könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztve tartani. A kifüggesztett jegyzéket úgy az első, mint a második bekezdés esetében a tulajdonosnak, vagy helyettesének s az alkalmazottak által a maguk köréből választott bizalmiférfinak kell aláírnia. 11. Vasárnapokra és karácsony első napjára vonatkozó rendelkezések. 9. §. Kenyér, péksütemény, tej, gyümölcs, főzelék és zöltség félék, továbbá élővirág a kizárólag ezek árusítására berendezett üzletekből vasárnapokon és karácsony első napján reggel hét órától délelőtt tiz óráig árusitható. Utcákon és tereken gyümölcs és élővirág vasárnapokon és karácsony első napján a szokásos keretekben reggel hét órától délután két óráig árusitható. Minden más ipari és kereskedelmi árusításnak vasárnapokon és karácsony első napján az egész napon át szünetelnie keli. 10. §. Azokban a községekben és városokban, amelyekben a hetivásárt vasárnap tartják, mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás reggel hét órától délelőtt kilenc óráig végezhető. E rendelkezés a jelen rendelet 1. §-ában említett városokra és községekre nem terjed ki. 11. §. A karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyílt árusítási üzletek reggel hét órától déli 12 óráig tarthatók nyitva. 12. §. Dohány, dohánygyártmányok és a dohányzáshoz szükséges cikkek, továbbá postai értékjegyek és okmánybélyegek kizárólagos dohányárudákból munkaszüneti napokon reggel hét órától délelőtt kilenc óráig, fürdő-, üdülő- és kirándulóhelyeken, valamint a vasúti pályaudvarokon és hajóállomásokon délelőtt tiz óráig árusíthatók. Nem kizárólagos és korlátolt jegydohány árusok dohányt, dohánygyártmányokat és a dohányzáshoz szükséges cikkeket, továbbá postai értékjegyeket és okmánybélyeget munkaszüneti napokon csak a főüzletük nyitvatartására megállapított idő alatt árusíthatnak. 13. §. Vasárnapra eső országos kirakóvásár alkalmával az ipari és kereskedelmi árusítás, ideértve az árunak a vevő. által kívánt átalakítását is, Budapest kivételével reggel hat órától az október 1-töl február végéig terjedő időszakban reggel hét órától délután négy óráig a vásártartó község egész területén végezhető. A vásártéren levő, megmaradt, áru összecsomagolása, sátor szétszedése, a vásár napján este hat óráig végezhető. Ha az országos kirakóvásárt közvetlenül vasárnap előzi meg, e napon az árucikkek csomagolása, a sátorverés az áruk kiszedése, osztályozása, tisztítása, elhelyezése délután négy órától este hét óráig végezhető. Az árucikkeknek a vásártérre való szállítása s a vásártérről való elszállítása a vásárt közvetlenül megelőző vagy követő vasárnapon az egész napon át végezhető. Állatvásárok alkalmával azok az iparcikkek, amelyeknek árusítása a köznapokon tartott állatvásárokon meg van engedve, a vásártéren az állatvásár tartama alatt árusíthatók s a jelzett helyen és időben a vásári adásvétel céljára szolgáló ipari munkák is végezhetők. 14. §. Bérmáláskor és hucsukon amennyiben azok vasárnapra esnek, imakönyvek, olvasók, viasz gyertyák, mézes kalácsos készítmények, gyermek- játék tárgyak szesznélkül való üdítő italok a bérmálás, illetve a búcsú helyen reggel hét órától délután három óráig árusíthatók. 15. §. Nyílt árusítási üzletekben, valamint az ezekhez tartozó irodahelyiségekben az árusítással összefüggő irodai munka a nyílt árusítási üzlet nyilvántartásának ideje alatt végezhető. Az érvényben levő vasárnapi munkaszüneti rendelkezések alapján munkaszüneti napon megengedett kézműipari és gyáripari munka végzéséhez múlhatatlanul szükséges irodai teendők munkaszüneti napon délelőtt kilenc órától tizenegy óráig végezhetők azzal a megszorítással, hogy a munkaadó minden második irodai alkalmazott részére minden vasárnapon teljes szünetet köteles adni 16. §. Azokat az italmérő üzleteket, amelyek meleg ételeknek vendéglőszerü kiszolgáltatásával nem foglalkoznak, amennyiben továbbmenő megszorítást tartalmazó rendelkezések vannak hatályban, ezeket érintetlenül hagyva szombaton délután két órától hétfő reggeli hat óráig állandóan zárva kell tartani. 17. §. A vendéglők a következő bekezdésben foglalt kivétellel szombaton esti tiz óráig, vasárnapon délelőtt tiz órától délután három óráig és este hat órától tiz óráig tarthatók nyitva. A vasüti és hajó állomásokon tartott vendéglők a munkaszüneti napon és az azt megelőző estén az illetékes hatóság állal a forgalom igényeinek szigorú szemmeltartásával megállapított idő alatt tarthatók nyitva. A valamely város vagy község belterületétől legalább öt kilométerre eső fürdő, üdülő és kirándulóhelyeken üzemben tartott vendéglők a munkaszüneti napot megelőző napon este tiz óráig, a munkaszüneti napon délelőtt tiz órától este tiz óráig tarthatók nyitva. A december 31-éről január 1-ére virradó éjjel a vendéglők és kávéházak éjfél után egy óráig tarthatók nyitva. III. Vegyes rendelkezések. 18. §. Az alatt az idő alatt, amely alatt e rendelet rendelkezései értelmében az üzleti helyiségek nyitva tartása, illetőleg az árusítás meg van engedve az áruk házhoz szállítása is végezhetők. Ha ugyanabban az üzlethelyiségben több üzletágat egyesiive gyakorolnak valamennyi üzletágra az üzlet köznapi nyitva tartása, valamint a vasárnapi munkgszünet szempontjából szigorúbb ' rendelkezéseket kell alkalmazni. Az árusításra berendezett üzlethelyiséget a köznapi zárórán túl, valamint a vasárnapi és a karácsony 1. napjára eső munkaszünet tartama alatt zárva kell tartani, azokban a zárvatartás alatt alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. 19. §. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikknek és az e törvény alapján kibocsátott rendeleteknek, valamint az' üzleti záróóráról szóló 1913. évi XXXVI. törvénycikknsk és az e törvény alapján kibocsátott rendeleteknek, végül a szénügyek kor- mánybiztososa által kiadott rendeleteknek a jelen rendelet által nem érintett rendelkezései hatályba maradnak. 20 §. Amennyiben valamely áhami vagy más j közérdek szükségessé teszi a kereskedelemügyi miniszter e jelen rendelet rendelkezései alól úgy ! általános hatálylyal, mint esetről-esetre kivételeket j állapíthat meg. 21 §. Az alkalmazott az e rendeletből folyó i jogairól le nem mondhat. Oly megállapodás, mely e rendelet szabá- I lyain az alkalmazott terhére változtat— hatálytalan, j 22. §. Kihágást követ el s amennyiben a i cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem i esik, háromszáz korináig, visszaesés esetében ; pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem í telt el, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető í pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki e I rendeletnek az üzlet nyitására és zárására, vala- ! mint az alkalmazottak munka és pihenő idejére j vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg. Az az italmérő, aki a 16. §-(jan megállapi- j tott idő alatt üzletét nyitva tartja, vagy üzletében j szeszes italokat mér ki vagy árusít, visszaesés \ esetében a pénzbüntetésen kivül az italmérési en- J gedély elvonásával is büntetendő. Az e szakaszban megállapított kihágások eseteiben 1884: XVII. törvénycikkben megállapított f kihágások elbírálására hivatott hatóságok járnak el. ■ 23. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép j életbe. I Budapest, 1918. évi december hó 17-én. ‘ Károlyi sk. miniszterelnök. Szatmárnémeti, 1918, december 27. j NAGY, h. főkapitány. \ 7S7—1918 ttsz. - Másolat 1069—1918Hirdetmény. Szatmárzsadány községben egy drb 4 éves j körüli barna kan, bal füle lyukas, folyó hó 11-én bitangságban befogatott. Igazolt tulajdonosa folyó hó 31 én átveheti a községi elöljáróságnál, a tartásdijak lefizetése ellenében. Tulajdonos nem jelentkezése esetén, a kan december 31-én délelőtt fél 11 órakor, Szatmárzsadány község házánál el fog árvereztetni. Szatmárzsadány, 1918 december 20. Olvashatatlan aláírás: biró. 15251-918 sz. Pályázati hirdetmény. Szatmárnémeti város tanácsa a törvényható- í sági bizottsági közgyűléstől nyert felhatalmazás alapján, — amennyiben az előző pályázat kellő eredménnyel nem járt, — újabb pályázatot hirdet a városi rendőrségnél szervezett következő állásokra : 2 első osztályú rendőrkapitányi állásra a Vili. fizetési osztályban, 1 másodosztályú rendőrkapitányi állásra a IX. fizetési osztályban, 1 rendőrparancsnoki állásra a IX. fizetési osztályban, 1 rendőrfelügyelői állásra a X. fizetési osztályban, 1 elsőosztályu rendőrfogalmazói állásra a X. fizetési osztályban, 1 iktatói állásra a X. fizetési osztályban, 1 irattárnoki állásra a X. fizetési osztályban, 2 rendőrtiszti állás egyidejű megszüntetése mellett 1 gyakornoki állásra a XI. fizetési osztályban, 1 irnoki állásra a XI. fizetési osztályban, valamint az ezen állások betöltése folytán megüresedett állásokra és 1 hivatalszolgai állásra a III. fizetési osztályban rendszeresített javadalmazás és nyugdíjjogosultság mellett. A szabályszerű minősítést is igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kereimeket legkésőbb 1919 január 15-én délelőtt 11 óráig kell a Városi Tanácsnál ^-benyújtani. Később beérkező pályázati kérelmek figyelembe vétetni nem fognak. A- rendőri szakvizsgával biró, valamint katonai kötelezettségüknek eleget tett pályázók előnyben fognak részesittetni. A már beadott pályázati kérvények továbbra ! is érvényben maradnak. Szatmárnémeti, 1918 évi december hó 17-én j tartott ülésből. VÁROSI TANÁCS. I A nyulhus és sütőtök ára Az Árvizsgáló bizottság a nyulhus és a sütőtök árát következőleg állapította meg: 1. Kisebb nyúl 3—4 kg. élősúlyban bőrrel 12 K — f. 2. Nagyobb nyúl 4 kg. felül élősulyb. „ 15 K — f. 3. Sütőtök kilogrammja . . — K 30 f. Aki ezen árnál magasabban árusít, vagy vesz, kihágást követ el és szigorú büntetésben részesül. Szatmár-Németi, 1918. dec. 20. Dr. LÉNÁRD, biz. elnök Felhívás! Hadipokkonfahhoz, hadiözvegyekhez és árvákhoz! Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, a hadiigyminister körrendeleté alapján 1918. év december 30-tö| 1919. január 4-ig felvehető egy szeri segélyben részesülnek. fl segélyre igényt tarthatnak: 1. flz Országos Hadigondozó Hivatal utókezelő és egyéb intézeteiben elhelyezett, már felülvizsgált hadirokkantak. 2. R még nem felülvizsgált (rokkanttá nem nyilvánitott), utókezelő stb. intézetekben levő ha diséiültek. 3. R rokkantházak helyi ellátási állományé ban levő rokkantak. 4- Katonai egészségügyi intézetekben (üdülőhelyeken stb.) ápolás alatt levő rokkantak. 5. Rz 1—4-ig pontok alá nem eső minden olyan rokkant, aki katonai ellátásban (rokkantsági vagy rokkantházi nyugdíjban, sebesülési vagy személyi pótdijban) részesül. 6. Felülvizsgálat utján szabadságolt, de ka tonai ellátást még nem élvező vagy orvosi bízó nyitvány alapján üdülési szabadságon levő hadi sérültek. 7. Hadiözvegyek. 8. Hadiárvák közül azok a férfiak, akik éle tűknek 16 évét és azok a leányárvák akik életüknek 14 évét még nem töltötték be. ' Rokkant tisztek és egvenranguak özvegyei és árvái erre az egyszeri segélyre nem tarthatnak igényt R segélyzés mérve. Rz 1—6 alatt megjelölt rokkantak részére egyenként 150 korona, az általuk eltartott család tagonként pedig 50 korona. Hadiözvegyek részére egyenként 150 korona és minden általuk eltartott s a 8. alatt meghatá rozott életkort még be nem töltött hpdiárvék után 50 korona a 8. alatt meghatározoUPéletkort még be nem töltött szülőtlen hadiárvák részére fejen ként 100 korona. flz engedélyezett segélyösszegeket az 1—4 alatt felsoroltak részére az illető intézetek fizetik, ahol az igényjogosultak élelmezésben állanak. Felhivatnak az ezen segélyre igényjogosu! tak, hogy f. hó 30-án a városháza közgyűlési tér mében igényjogosultságuknak igazoló okmányaik kai segélyük felvétele végett jeletkezzenek. fl jelentkezés sorrendje a tolakodás elkerülése végett a következőkben történik: 1918. december 30-án R—G betűig. 1918. december 31-én H—M betűig. 1919. január 2-án N—S betűig. 1819. január 3-án Sz-től végig fognak kifizettetni. 1919 január 4-én az elmaradottak. Igényjogosultságot igazolják: I. Ideiglenes segély igazolvány. II. Fizetés meghagyása nyugdijkiutalásáról. III. Szabadságolási igazolvány (rokkan könyv) IV. R férj elhalálozását igazoló hivatalos értesítést. R hadirokkantaknak és az üdülési szabagságon levő hadisérülteknek az eltartott családtagjaik száma igazoló okiratokon feltüntetve nem iévén, ezeknek a kifizetés előtt a bejelentő hivataltói igazolványt kell kérniök az eltávozott családtagjai számáról. Különös figyelmébe ajánlja a tanács az igényjogosultaknak, hogy január 4. után ilyen segélyeket további fizetéséről a rendelet értelmében szó nem lehet, ezért a kitűzött időben mindenki jelentkezzék. flz olyan rokkantak, özvegyek és árvák, akik a jelenlegi viszonyokkal visszaélve garázdálkodnak, fosztogatnak, rabolnak vagy egyéb bűncselekményeket követnek el, egyszeri segélyben nem részesíthető. , Városi tanács. Hatósági Munkaközvetítő hivatalos közleményei Hivatalos helyiség : Konviktus épület. Telefon : 497. Interurban : 497. Minden munkanélküli, ki bármely szakmához tartozik vagy tanult foglalkozással nem bir és munkán “úti van, apszámosok, házi cselédek) jelentkezzél? a deltául közvetítési idő alatt 8—12-ig, hogy a lehetőség szerint gyorsan elhelyezhető legyen Ugyancsak felhivatnak a munkást kereső munkaadók, hogy mindennemű munkás szükségletüket itteni hivatalunkhoz jelentsék be akár írásban, személyesen vagy telefon utján. A közvetítés teljesen ingyenes és az, egész Szatmárvármegyére kiterjed, Fontos, hogy minden munká» szükséglet hozzánk jelentessék be, hogy a leszereléssel kapcsolatban előállt munkanélküliség minél könnyebben leküzdhető legyen. Házi munkálatok végzésére keresünk 30—40 napszámost, állandó munka, napi 20 korona.