Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-17 / 274. szám

SZAMOS 2. oldal. minden félreértést, meg kell értetnünk min­denkivel, hogy mi testvéri egyetértésben akarunk élni. Wilson elveit, a népek ön­rendelkezési jogát akarjuk megvalósítani, teljesen szakítunk a régi piszkos diplomá­ciai szerződések rendszerével, aktrjuk, hogy a megkötendő szerződésekről a világ min den polgára tudjon. Károlyi Mihály bejelenti, hogy fel fogja olvastatni azon szikratáviratot, ame­lyet a népkormány ma szétküldött a vi­lágnak. Mt Hock János megszakította Károlyi beszédét és közölte, hogy odakünn a nagy tömeg tizenkét órára várja az itt hozott ha­tározatok kihirdetését. A Nemzeti Tanács Bokányit, Jászit és Lovás7yt kiküldötte, hogy kihirdessék a határozatot. Ezután Nagy György jegyző felolvasta a szikratáviratot; ebben a nepkormány közli a civilizált emberiséggel, hogy Magyaror­szág köztársaságnak nyilvánította magát; ezen történelmi órában meghatott lélekkel, bizalommal néz azon nemzetek felé, ame­lyek ellen háborúba kényszeritették. Meg­állapítja a kormány, hogy a múlt bűneiért a magyar nemzet nem felelős. A történe­lem tanúságot tesz mellettünk, hogy Ma­gyarország ezer év óta nem folytatott hó­dító politikát. Diadalmas forradalmunk a 67-es- ki­egyezést felborította, a ma kikiáltott köztár­saság a múlttal, teljesen szakított a népkor­mány kéri a civilizált népeket, hogy a ma­gyar nemzetet társként bevegyék a népek szövetségébe, támogassák Magyarországot ujjáalakitasának munkájában. Magyarország reméli, hogy megtalálja az országban élő testvérnemzetekkel való együttműködés lehetőségét. Kéri a népeket, hogy a magyar népköztársaság alakulását tudomásul ve­gyek, ismerjék el a népek szövetségének egyenjogú tagjául. A távirat felolvasását lelkes éljenzés­sel fogadták. A Tanács megadja a felhatal­mazást a távirat szé*küldésére. Ezután Kunfi Zsigmond miniszter szó­lalt fel. A hála és kegyelet érzésével kö­szönti mindazokat, akiknek élete munkás­sága megérlelte a mai napot. Martinovi­csokra gondol, akik először proklamálták a köztársaságot és azon sok ezer munkásra gondol, azon sok ezer szociáldemokratára,* akik üldöztetés közepette, tolonckocsikban, tendőrló patái alatt politikai idealizmusuk nak gyönyörű példáját adták. Ebben az országban csak annak lesz szava, aki dolgozik. Más célunk nincs, minthogy dől gozm és élni akarunk, kérjük az összes szociáldemokrata népeket, mint proletárokat, ne engedjék ezen most kialakult demokrá­ciát az entente imperiálistái által megfojtatni, Mi ezen kormányban csak addig fogunk helyünkön maradni, amig azon az utón marad, melyet vázoltunk. Most piros zász­lók alatt együtt haladunk a világ minden népével, előre a világszabaflság felé. (Hosz- szantartó taps.) Ezután Hock János befejezettnek nyil­vánítja a nemzetgyűlés tanácskozását. El­énekelték a himnuszt, miközben odakünn a munkásdalárda rázendített a Marsellaisre. Amig odabent az ülés folyt, Bokányi és Jászi a képviselőház lépcsőjéről kihir­dette a hozott határozatokat. A tömeg fre­netikus tetszéssel ÍGgadta a határozatokat. A zenekar felváltva a himnuszt és a Mar- sellaiset játszotta. Egyszerre feltűnik Károlyi alakja a bejárat élőit. Percekig tartó viharos ünnep­lés után Károlyi mondott a néphez beszé det, amelyet valóságos extásisban hallgatott a közönség. Ezután még Hock János, Gar- bai Sándor beszéltek a tömeghez. Félegykor véget ért az ünnepség, a tömeg lassan oszladozni kezdett. Károlyi a kordonok között autójához igyekezett, de a tömeg meglátvg, áttörte a kordont és vál­lára vette Károlyit és úgy vitte áz Alkot- j mány utcán keresztül, ahol aztán autóba ülhetett. József főherceg letette az esküt a köztársaságra. Budapest, nov. 16 Ma este 6 órakor József főherceg a j miniszterelnökségen, a kormány valamennyi tagjának jelenléteben letette az esküt a ma gyár köztársaságra. Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök üdvözölte a főherceget a í magyar kormány és a magyar nemzet névé ; ben. At eskümintát Berinkey igazságügy- ; miniszter olvasta. Az eskütétel után József főherceg beszédet intézett a kormány tag­jaihoz es felajánlotta szolgálatait a magyar hazának, akár mint a köztársaság katonája, akár mint annak egyszerű polgára A jelen lévők a főherceget lelkesen megéljenezték. A hadügyminiszter rendelete Bpest, nov. 16. Bartha hadügyminiszter rendeletet bo­csátott ki, amelyben elrendeli, hogv a had­seregben ezentúl a közkatonát a köztársa­ság katonájának kell hivni. A'rendeletben egyúttal felhívást intéz a fiatal katonákhoz és kéri őket, hogy ne várják be az uiabb behivási parancsot, hanem önként jelent­kezzenek póttesteiknél, mert nem külföldre akarják őket vinni, Innern a hazának van reájuk szüksége a belsőrend fenntar­tására. Amerika a románok benyomulása ellen Bpest, nov. 16. Bukarestből ideérkező magyarok sze­rint Vojipka, az Egyesült Államok romániai követe a román kormánynál az Egyesült ’ Államok kormányának tiltakozásit jelentette I be a romániai sorkatonaságnak Magyaror- | szágba való benyomulása ellen | A cseh csapatok veressége. Kassa, nov. 16. Ma délután Kassára érkezeit vasutasok beszélték, hogy Kralován és Ruttka között a magyar csapatok a cseh csapatokat meg­támadták, elfoglalták a vasuii állomást és a cseheket Ruttkáról visszaverték. A csehek j azonban Zsolnán megállották és ellenállásra i készültek. Közben a kassa —oderbergi vas- I úti raktárt kirabolták és bevaggonirozták az árukat, de az indulásra készen álló vo­natot ott kellett hagyniok a magyar csapa­tok hirtelen támadasa folytán. A magyarok heves harcban elfoglalták a pályaudvart és a helységet is. A csehek rendetlenül vonul­nak vissza a morva határ felé. A kralovai harcban egyik páncélvo­natunk is részt vett. Amikor a csehek a páncélvonat közeledését észrevették, egy egyedül álló mozdonyt gyorsvonati se­bességgel indítottak a páncélvonattal szem ben. Az összeütközés elkerülhetetlen volt, az összeütközés következtében a páncél vonaton két magyar tiszt meghalt, néhány katona pedig megsebesült. A lefolyt ütközetekben több cseh tisz­tet és katonát ejtettek csapataink foglyul, akiket szombaton este szállítottak Kassára, ahol a magyar csapatok fényes győzelme nagy lelkesedést keltett a lakosság körében. Meghivó A HELYI NEMZETI TANÁCS ma délután 5 órakor gyűlést (art a városháza nagytermében. Tárgy : 1. A nagy tanács tagjainak számba­vétele. 2 Felesküvés a független, magyar köz­társaságra. 3. Közélelmezési ügyek. 4 Nemzetőrök zso djának kifizetése. 5. Folyó ügyek. Kérem a testületek, egyletek stb. által delegált képviselőket, szíveskedjenek a gyű­lésen megjelenni. Bélteky Lajos, elnök. Rendszerváltozás és uj munka­rend n városházán Folyó hó 16-án délelőtt fél 12 órakor, midőn a város népe a köztársaság kikiál­tását ünnepelt?, a városi tanács életében is történelmi nevezetességű tanácsülés volt. «A tanács valamenyi tagja, valamint a főbb tisztviselők teljes számDan vették részt és a Nemzeti Tanács részéről Bélteky Lajos elnök és Thurner Albert voltak jelen. Dr. Lénárd István főjegyző, helyeltes polgármester az ü'ést megnyitván bejelen­tette, hogy dr. Vajay Károly polgármester nyugdíjazását kérte és igy gondoskodni kell a polgármesteri teendők ellátóiéról és hogy mint a polgármester fór vény szerű helyette­sére reá var a feladat Kijelentene, hogy tudatáb-in van an­nak, hogy a mai nehéz időkben a polgár mesteri teendők rendkívül súlyos feladatok­kal járnak és hogy végtelen energiára és munk -bira. ra van szükségé annak, aki meg akar felelni. Arra kérte a jelenlevő tisztviselőket, hogy tartsák kötelességüknek helyükön ma­radni, és minden erélyűkkel és tudásukkal álljanak a nagy ügy szolgálatába, hogy megmentsék a város nyugat nai, biztonsa gát és biztosítsák az igaz- atás lehető zavar­talanságát. Véleménye szerint ez azonban csak úgy történhetik meg, ha a hatóságok állandó érintkezésben lesznek a Nemzeti Tanácscsal és a munkásság és katonaság képviselőivel. Első feladatának tartja tehát, hogy fel­kérje a munkás és kntona tanácsot, hogy egy egy képviselőjét küldje ki a városi ta nács üléseire, hogy a nemzeti tanácsnak már kiküldöti képviselőjével együttesen, sze mélyesen győződjenek meg arról, hogy min­denkor és minden ügy elintézésében csak a nép jogos érdekeinek megvédése és kielé­gítése fognak szeme előtt lebegni. Meg fog ragadni minden alkalmat arra, I hogy a közigazgatás vezetésébe minél na- | gyobb betekintést adjon a nép képviselői- I nek, hogy azok megnyugvást és egyetértést | vigyenek szét a nép legszélesebb retegeibe. j Meg akarja -éltetni a néppel és a rhunkás- ! sággal, hogy a tisztviselők is munkások és hogy őket sem vezeti más cél, mint a je­lenlegi súlyos időkből kivezetni a várost és annak szebb, boldogabb jövőjét előké­szíteni. Erre legelső feladatának tartja az ön­álló szociálpolikai hivatal felállítását, mely ben a munkásvédelmi és munkásközvetités stb. teendők külön csoportosittasanak, hogy ez ügyek minél gyorsabb és eredményesebb ellátása biztosíttassák. Mindezen feladatai­nak megvalósítását csak úgy teméli, ha a tisztikar teljes mértékben szaktudásával és jártasságával mellette fog állani s azért kéri a legodaadóbb támogatásukat. E szavakra Thurner Albert, a Nemzeti Tanács tagja azzal a válaszolt, hogy biza­lommal van a tisztviselők iránt és azt kéri, hogy a munkásságuk olyan irányú legyen, hogy a nép lássa be, hogy felülről kell igazgatni és hogy a népkormány rendeletéi­nek érvényt kell szerezni. Bélteky Lajos, a Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, hogy a tisztviselőket a maga részéről a legmesszebb­menő támogatásban fogja részesíteni, hogy a helyettes polgái mester által eléjük tűzött nehéz feladataiknak meg tudjanak felelni és ha netalán azt látná, hogy megfelelő buz- góságuk és fáradozásuk dacára jogosulat­lan támadások érnék őket, tőle telhetőleg meg fogja akadályozni azt, hogy a terror urra legyen felettük. Dr. Papp Ottó tanácsnok, a közélel­mezési hivatal vezetője a közelelmezés ál­lásáról adott elő és mert sok fontos kér­désről volt szó ; elrendelte a tanács, hogy holnap, vasárnap délelőtt külön közélelme­zési-tanácsülés tartassék e kérdések tárgya­lására. Ezek után dr Pap Zoltán pénzügyi tanácsnok szólalt fel és kijelentette, hogy itt rendszerváltozás és uj rend kell. A mai (1918. november 17., 274. szám.j __

Next

/
Thumbnails
Contents