Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)

1918-11-08 / 266. szám

2. oldal. ÓZ AMOS (1918. november 8., 266. szám. szággyülés kupolatermében értekezletet tar­tanak s ott megbeszélik a további tenni­valókat. Mintegy 2000 tiszt részvételére | számítanak A kormánynak — hir szerint ! — az a szándéka, hogy a tényleges katona- j tiszteket a 30 és 50 éves korhatár között ! megtartja, az 50 éven felülieket az állam nyugdíjazni fogja, a 30 éven aluliakat fel- j menti a szolgálat alól és uj életpályára j utasítja őket. A minisztertanács a legköze lebb behatóan fog foglalkozni ezen kér­déssel. A képviselöhás össze* hivása előtt Bpest, nov. 7. Szász Károly házelnök a „8 Órai Uj ság“ munkatársának kijelentette, hogy a képviselőház elnöksége a legközelebbi ülé­sen le fog mondani. Az eddigi kombiná­ciók szerint a képviselőház elnöke Hock János lesz, alelnökei pedig Polónyi Dező és Ábrahám Dezső. A képviselőház össze hivása iránt még nem történt intézkedés. Változás fog előállni a főrendiház el­nökségében is, amely tisztségre Széchenyi Aladárt és Hadik Barkóczy Endrét fogják jelölni. Bpest, nov. 7. A „8 Órai Újság“ értesülése szerint a Bécsben felállítandó magyar követi á'lást a a minisztertanács Diener Dénes Józsefnek ajánlotta fel, aki azonban — tekintettel arra, hogy itthon kívánja a demokratikus kor­mány ügyét szolgálni — az állást nem vállalta. Szatmár a köztársaságért A lelkesedés, rend és nyugalom napsa — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 7. A novemberi őszi nap, mintha fel akarná idézni a hetven ev előtti magyar március nemes emlékét, melegen tűzött le a Deák-térre, amelynek a városháza előtti részén mintegy 3000 főre menő lelkes, for­rongó, izgatott tömeg — katonák, polgárok, nők, fiatalok és öregek — márciusi han­gulatban hallgatja a köztársaság mellett agitáló szónokok gvujtó hatású beszédeit. A népgyülés d. e. 11 órára volt ki­tűzve. Elsőnek a nemzetőrség egyrniuhás, csukaszürke csoportja jelenik meg a téren vérvörös lobogó alatt. Fegyver nincs az oldalukon, nem mint karhatalom jelentek meg a gyűlésen, hanem mint hallgató, lel­kes közönség. De — ezt büszkén állapítjuk meg Szatmár népéről — nem is voit itt szükség karhatalomra a rend fenntartása céljából. Szatmár népe komolyan, impozáns méltó Sággal viselkedett s bár a lelkesedés élje nei az egekig reszkettették a levegőt, nem történt sehol a legcsekélyebb rendzava­rás sem. Pár perccel 11 óra előtt szép és mél­tóságteljes rendben kenyarodott ki a Ka- zinczy-utcáról a Deák térre a szociálisták és iparosok menete. A menet é én az ipar­testület, a pincéregyesület és a vörös lo­bogó alatt lépkedett a vezetőkkel Bélteky Lajos, a Nemzeti Tanács helyi szervezeté­nek elnöke. Az impozáns menet a marseillaise-t énekelve haladt a városháza elé. A városháza erkélyéről Kocsis László, a szociáldemokrata párt elnöke üdvözölte a népgyülést, annak dfnökéül Bélteky Lajost, jegyzőjéül Palkovics Gézát ajánlván. Bélteky Lajos beszédében utal arra, hogy a Nemzeti Tanács Szatmár népétől kapta megbízását, amelynek eddig lelkiis­meretesen igyekezett megfelelni és mindent megtett, amit a városi lakosság közbizton­ságának, élelmezésének ellenőrzése meg követelt. A közbiztonság épségéért a főér­dem a lakosságáé, amely higgadt, komoly, viselkedésével megmutatta, hogy megérett a jogokra. Jelenti, hogy a város területén beraktározott élelmiszereket sikerült -bizto­sítani és az a nép minden rétegében igaz­ságosan, egyenlő mértékben kerül kiosz­tásra. Indítványozza: mondja ki a nép- gyülés, hogy követeli az országgyűléstől az általános, egyenlő, titkos, községenként való és a nőkre is kiterjedő választói jognak 24 óra alatt való megvalósítását, ennek alap­ján az uj parlament egybehivását, amely pedig iktassa törvénybe a régi, avult rend­szer helyett a köztársasági államformát. Az elnök szavait hatalmas, az egész teret betöltő zugó éljenzés követte, amely­nek iecsiilapulta uUn dr. Gutman Lajos a I radikális párt nevében beszélt. Formás. í kerek beszédben foglalkozott a legszélesebb • körű választói jog és a köztársaság eszmé- j jével. Még nagy munka van hátra — mon- | dotta — még hirdetni kell, hogy ez a haza nem mindenkinek hazája addig, amig a vá- \ lasztói jog meg nem valósul, amig 10 mii- : lió ember van munka nélkül, amíg az or- • szág fele a papság, hitbizományosok és ! latifundiumok kezén van. A tiszt viselői kar eddig szolga és uszályhordozó volt, ezután j csak egy urat kell maga fölött e!ösmerni s ! ez: a nép. Ezért kell Szatmár város min- ; den radikális polgárának a széleskörű vá- : lasztói jog és a köztársaság. A nagy tetszéssel és eljenzéssel foga- ; dott beszéd után Boromisza Tibor százados vette át a szót a katona tanács nevében. A népszerű százados megjelenését az egy­begyűltek tüntető lelkesedéssel fogadták. Polgárok, elvtársak, katonák! igy kezdte beszédét Boromisza százados, a nemzetőrökhöz szólok első sorban, akikről tudom, hogy elvtársaim, hogy azok, akik hivatva vannak a város vagyonának, köz- i biztonságának megóvására, azok lelkes hi- vei a köztársaságnak. Szatmár népe sem vallhat más elveket. Egyik főcél az, hogy Magyarországon egy ember se viseljen többé uniformist. Éljen a köztársaság ! A lelkes beszéd nem tévesztette el hatását. Ezer meg ezer torok percekig lel­kesen ünnepelte a szónokot. Jetiinek Ede közlegény a katonaság érzelmeit tolmácsolta. Négy és fél év előtt bátran bízták az ország védelmét a kato naságra. Most rábízhatják ezekre az erős kát okra a köztársaság megteremtését és megvédését is. A mai naptól kezdve min­denki önmagáért küzd s kivisszük azt, hogy a dolgozó nép is a többivel egyformán él­jen. Agitáljon mindenki a köztársaság mellett! A szociáldemokrata párt nevében Kocsis László- szól azokhoz, akik a forra­dalom hatása alatt csatlakoztak a szociál­demokratákhoz és a velük rokonszenvező pártokhoz. Éber figyelemmel fogjuk kisérni a csatlakozók viselkedését. Szól a köztár sasági forma mellett, amelynek célja, hogy minden dolgozó, de csakis a dolgozó em­ber megtalálja tisztességes megélhetését. A szocialisták nem akarnak hivatalokat, de ellenőrizni akarják a hivatalok működését. A Nemzeti Tanács működése pár nap múlva érezhető lesz. A háborút a szociális ták nyerték meg. Agitáljatok a köztársaság mellett és napi munkájának elvégzése után dolgozzék mindenki a köztársaság érdeké­ben komolyan és békességesen. Kerekes István az iparosság nevében rámutat arra, hogy az ötesztendős háború gyásza, szenvedései és nélkülözései után a szociáldemokraták erős szervezete győzött, akikhez örömmel csatlakozik az iparosság is és velük együt; munkálkodik az általános választójog és a köztársasági államforma megteremtésén. Majd Molnár Ferenc, a Magyar Nem­zeti Tanács és az Országos Szociáldemo krata párt kiküldöttje beszélt. Két háború kellett hozzá, mondott), hogy Szatmár népével itt találkozhassék. Az egyik a knl- turnépek háborúja, amelynek során a tech­nika legtökéletesebb vívmányai pusztították a népeket. Rokkant fekete seregek, világ­talanok, vaslábuak és özvegyek és árvák maradtak e háború után, akiken segíteni a forradalom katonáinak feladata. Ez a forra­dalom ledöntötte a Habsburg dinasztia (le velej) koronáját. Ennek katonai nem indul­tak rablóhadjáratra, mert azt akarják, hogy ne folyjon vér, meit minden munkás kézre szükség van. Az átmenet nem ment egész könnyen, de a munkásság nyugodt, öntu­datos hadsetege példásan viselkedett. Aki az országban a nyugalom ellen vét, az vét a köztársaság, a szabadság ellen, az búj lógató! Ma már & nyugalom biztosítva van, ledőltek a válaszfalak es egyek vagyunk a köztársasági eszmében. Fel kel! világosí­tani a népet, hogy aki a vagyont meg meri támadni, az ellensége a .köztársaságnak. Ezekben természetesen csak az el­hangzott beszédek tövid kivonatait adtuk, amelyek mindegyiké tek elhangzása után, sőt azok elmondása közben is pillanatokig zúgott a lelkes éljenzés. A történelmi nevezetességű és méltó­ságteljesen lefolyt gyűlést Bélteky Lajos elnök zárta be. Megállapítván, nogy Szat­már népe kivánja a forradalom vívmányai­nak mi lobbi békés megvalósítását, az ál­talános, egyenlő, titkos, községenként való s nőkre is kiterjedő választójog megvaló­sítását kivánja, hogy a népparDment hozza törvénybe az uj, demokratikus és szocialista köztársaságot es megbízza őt, mint elnököt, hogy eziránt a népkormány elnökét meg­keresse. A népgyülés lélekemelő, magasztos és a nagy történelmi időkhöz méltó jelenettel végződött. A népgyüiésen jelen volt pár ezer ember kalapievéve égreemelt ujjakkal esküdött fel az uj Magyarországra. Az eskü­mintát lelkesen mondották az elnök után: — Esküszünk, hogy az önálló, független, demokrata és szociális köztársasági alapon felépülő uj Magyarországnak lelkes mun­kásai leszünk. Éljen az önálló, független Magyarország! A népgyülés a Hymnuszt énekelve lelkes és méltóságteljes hangulatban, rend­zavarás nélkül szétoszlott és mindenki visszament napi munkájához. Változások a föispáni karban. Bu­dapestről je enti tudósítónk : A kormány úgy tervezi, hogy a főispánok legnagyobb részét — nyolc - tiz főispán kivételével — felmenti állásuktól. Helyükre egyelőre kor­mánybiztosokat nevez ki föispáni hatáskör­rel. Az eddigi valószínű változások a kö­vetkezők : Pest vármegye kormánybiztosa Horváth Zoltán félegyházai ügyvéd, meg­marad a mostani főispánok közül Baloghy Ernő bácsmegyei, Hegyi Gyula mosonme- gyei, Papp József kolozsvári főispán. A kormánybiztosok kiszemelése egy hármas miniszteri bizottság feladata, amelynek tag­jai : Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Kunffy Zsigmond miniszterek. A Nemzeti Tanács megalakulása Nagykárolyban. Nagykárolyból jelentik, hogy ott népgyülést tartottak, amelyen ki­mondták a Nemzeti Tanács helyi szerveze­tének megalakulását. A szervezet elnökéül dr. Várady János ügyvédet, helyettes elnö­kévé dr. Papp Bélát választották meg. Vá- lazztottak még négy alelnököt és megalakí­tották a bizottságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents