Szamos, 1918. november (50. évfolyam, 262-285. szám)
1918-11-29 / 284. szám
2 oldal. S L A M O 5 (íyiB. november 29., 284. szarr..i A nemzetőröknek eddig kifizettünk 463.050 K t. Egyéb katonai biztositó osztagoknak 175.570 K-t. Ezek csak a nagyobb tételek, melyekkel végeztünk, ámde most már szinte erőnket meghaladó követeimé nyekkel állunk szemben. A hadügyminiszter rendelete alapján a városi pénztárnak kell kifizetni a leszerelt katonák zsoldját, ami másfél millió koronát tesz ki. Semmi kilátás, hogy ez a pénz december elsejére az állampénztárból megérkezzék A visszatért hadifoglyoknak a fogságuk idejére hátralékos zsoldjáért az illetékes katonai hatóságok szintén a város pénz tárát zaklatják ; ez is főbb százezer koronát tesz ki. Körülbelül kétszázezer korona több kiadást fog igényelni a szaporított létszámú rendőrség, ez már egyedül a város terhe, melyre fedezet nincs. A városi alkalmazottak jobb megélhetését biztositó kormányintézkedést is alighanem a város pénztárának kell majd időlegesen fedezni, ami szintén tekintélyes ösz- szegü kiadást jelent A város igazgatása az utóbbi hónapokban oly terjedelmet nyert, hogy a rendes költségvetés fedezeteinek kétszeresére van szükség. Nagykároly, nov. 28. A törvényhatósági bizottságok utolsó óráikat élik. Mindenki tisztában van vele, hogy a törvényhatóság mai alakulatában már a múlté, egyéb hivatás nem vár rá, mint a végtisztesség, amelyet még magtartható közgyűlésein önmaga adhat meg magának. De a vármegyén nem könnyű kifogni. A vármegye összeül a történelmi emlékű nagy teremben, ahol Ferencz József és Erzsébet királynő életnagyságu képe méla rezignációval néz le Szatmár vármegyének loyalitásban, királyhüségben megőszült törvényhatóságára, pár odavetett szóval történik is megemlékezés arról, hogy valami zug kint az utcákon, de a vármegye nem néz ki az ablakon és mig kint tombol a forradalom vad viharja, patriarchális nyugalommal, előkelő non chalance-szal öt taggal kiegészíti a közigazgatási bizottságot az 1919—20. esztendőkre, betölti az állandó választmányban megüresedett helyeket, berendezkedik a jövőre. És mi hasztalan vártuk, hogy ebben a higgadt, bölcs gyülekezetben, aki felszólalt volna, hogy: nemes és nemzetes, nagy jó uraim, ne játszunk bizottsagosdit. Nyissuk ki a nagy terem ablakait, engedjünk be egy kis friss levegőt, az uj választói jog friss levegőjét, amely egészen más életet, más embereket fog ide hozni arra az időre, amelyre mi most ilyen nyugodt hidegvérrel berendezkedünk. Mindezek a körülmények a legnagyobb körültekintést követelik. A város anyagi helyzete nagyon rossz, községi pótadónk hihetetlen módon fog felszökni. A községi adózás jelen igazságtalan formája tarthatatlan. Elképzelhetetlen az, hogy a háboru- okozta községi terhek viselésében azok, kik vérüket ontották, kik tönkrementek, azonos kulcscsal legyenek megterhelve azokkal, kik itthon voltak, konjunktúrákat használtak ki, meggazdagodtak. Ezt az igazságtalanságot momentán áthidalhatja az az adó, melyet a hatóság most a hadigazdagokra akar kivetni. Igaz, hogy ért nem engedik életbeléptetni abban a formában, hogy az a nemzetőrség fentar- tására legyen fordítva, mert a kormány álláspontja az, hogy,annyiért kell szolgálnia népkormányt és a hazát, amennyi előírva van. De Szatmár város nem erre tervezte a kivetést, hanem a háborús feladatainak költ ségeire. mihez törvényes joga van. Ez az intézkedés mind nem elégséges, az általános községi pótadó reformját ha rövidesen el nem készítik, akkor Szatmár- Németi város jogja kezdeményezni a progresszív községi adó kivetését s ha ez novum is lesz, nem hisszük, hogy a mai népkormány becsületes és igazságos törekvéseinket megakadályozná. A vármegye utolsó közgyűlése simán, zavartalanul folyt le igen szép számú bizottsági tag jelenlétében. Ami kis zavaró élénkség volt. azt a jegyzők keserves jajszava, indokolt panasza okozta. A jegyzők szónoka: Komoróczy Péter nagysikárlói körjegyző valóban szivreható, túlzásoktól tartózkodó, de a reális valóságot kíméletlenül előtáró szavakkal terjesztette elő a jegyzői kar sételmét. Nem hisszük azonban, hogy azzal a válasszal, amit kaptak, meg lennének elégedve akár azok, akiket a bizonyítás mel lőzésével dolgozó népitélet földönfutóvá tett, akár azok, akik félnek attól, hogy az igazságtalan népharag őket is utólérheti, de még azok sem, akik szivben-lélekben együttéreznek a társadalomnak ezzel a mélyen sújtott osztályával. A közgyűlés egyetlen szenzációja, amelyet várni lehetett, elmaradt. Tegnap még úgy volt, hogy a mai közgyűlésen Marchis Romulusz, gör. kath. esperes a románok megbízásából deklarációt fog felolvasni, de ez — még nem tudni, hogy mi okból — elmaradt, sőt a románság, mondhatnók tüntetőleg távoltartotla magát a mai közgyűléstől. A közgyűlés külsőségeihez tartozik még, hogy a vármegyeház udvarán egy stráfszekér áll konyhabútorral megrakva. A rudja Fehérgyarmat felé áll. Mondják, hogy tegnap már két butorszálliió kocsi dübörgőt ki az udvarból . . . Költözik a főispán, A főispán tavollétében a közgyűlésen llosvay Aladár alispán elnökölt, aki meg i nyitó beszédében megemlékezett a háború vegéről, a fegyverszünetről, a köztársaság megalakulásáról és arról, hogy az országnak legnagyobb, legveszedelmesebb, legkérlelhetetlenebb ellenségei: a Habsburg-dinasz- tia, elvesztette trónját. Megemlékezik az átmenet nélküli átalakulás megrázkódtatásai ról, amelyektől a vármegye sem maradt mentes. Ma már megnyugtató, hogy a rend fenntartására kellő karhatalom áll rendelkezésre. A fosztogatások által okozott károk nagyságát még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani. Sajnálattal emlékszik meg róla, hogy némely helyen a jegyzők, a közigazgatás a legexponáltabb szervei szolgáltak az ok nélkül fellobbant népharag céltáblájául. Végül nagy részvéttel emlékezett meg az alispán arról a csapásról amely a vármegyei közigazgatást Bónis Gábornak, a nagysomkuti járás szolgabirájának halálával érte. A közigazgatás egy szép jövőt ígérő, tehetséges munkás tisztviselőt veszített el benne. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti és arról a családot ertesiti. Komoróczy Péter a jegyzői kart ért sérelmeket teszi szóvá. Utal arra, hogy hányszor tiltakoztak az ellen, hogy a rek- virálás gyűlöletes munkáját s a hadisegélyek osztását rajuk bízzák. Azokért a munkálatokért, amelyeket a jegyzők az állam érdekében felsőbb parancsra teljesítettek, most veszett eb módjára kiverik őket'. Olyan ember szívhez szóló szavaival ecseteli a jegyzők helyzetét, aminőkkel csak az képes, aki maga is átérzi a fájó sérelmeket és kéri a vármegyét, ne hagyja segítség nélkül a jegyzőket. Bejelenti, hogy a jegyzők többé nem vállalják semmiféle parancsra sem a rekvirálást, sem a hadisegély osztást, ha azért fel is függesztenék őket. Gyors anyagi segélyt és momentán elhelyezést kér a menekült jegyzők érdekében. Az alispán kijelentette, hogy osztozik a jegyzők keserűségében és felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy a menekült jegyzőket megfelelő segélyben részesítse. A közgyűlés végén Jeszenszky Béla mátészalkai főszolgabíró jelentette még be, hogy a főszolgabirák éppen úgy ki vannak téve a nép haragjának, mint a jegyzők, meg fogja tagadni a rekvirálásokban, hadi segély osztásokban való közreműködést. A jegyzők már nem voltak a teremben, a szomszéd teremben értekeztek sorsuk felől. Dr. Falussy Árpád felháborodva tiltakozóit az ellen, hogy a tisztviselők ne tegyenek eleget a felső jb rendeleteknek. Ez nem „hazafias“ dolog, de a tisztviselők esküjével sem egyeztethető össze. A katonák is ott állottak a fronton. Minél nagyobb a veszély, annál inkább helyt kell állani a tisztviselőknek. Így mondotta dr. Falussy Árpád. Az alispán anarchiának minősíti a tisztviselőknek ezt az eljárását. Azt azonban nem Ígérte se dr. Falussy Árpád, sem az alispán, hogy gondoskodni fognak, hogy a jegyzők, főszolgabírók meg legyenek védve az igaztalan, jogtalan,népitélet ellen és arra sem vállalkoztak, hogy mindezeket a közgyűlési termen kivül a feldühödt népnek is elmondják, mikor baj van. Tóth Mór szerint igazuk van a tisztviselőknek, bár rekvirálásra már nem lesz szükség, mert az élelmiszerekkel vigm folyik a szabadkereskedelem. Ezután a közgyűlés bekövetkező elmúlása alkalmából kiadta a jusst a bizottNem szólt senki s megalakullak a bizottságok, amelyeknek — Deák Ferenc szavaival élve: — szép jövő áll a hátunk mögött. aki még arra sem érdemesítette a törvény- hatóságát, hogy utolsó közgyűlésére bejöjjön elnökölni. A vármegye utolsó közgyűlése Bizottságokat alakítottak az 1919 20. évekre. - A jegyzők sérelmei a közgyűlés előtt —■ A Szamos eredeti tudósítása. — SZATMÁRI LESZflMITOLÓBANK W.-T. K&o ? SÜtJS S8SSSS Váltók leszámítolása, — Törlesztéses jelzálogkölcsönök nyújtása. — Financirozások. — Értékpapírokat, járadékokat a legelőnyösebben veszünk és adunk. — Mint a Trieszti Általános Biztosító társaság Generáli főügynöksége „Biztosításokat" felvesz. — Mint a Magyar kir. Államvasutak megbízottja, vasúti jegyeket kiad. — Podgyászbiztositást elfogad. ===== TAKARÉKBETÉTEKET 4 -KAL KAMATOZTAT. ----------------
