Szamos, 1918. szeptember (50. évfolyam, 208-232. szám)
1918-09-01 / 208. szám
Ötvenedik évfolyam 208-ilc szám. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: így évre 30 K— f. Fél „ 15 K—f. Negyedévre 7 K50f. Egy hóra 2 K801. rlirdetéai dijak előre fizetendők. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon IC fillér. SZERKESZTŐS!» és KIADÓHIVATAL i Eötvös-utca 4 Telefon-szamok: 373 414 i tott értekezlet, amelynek egyik szó- ! vivő tagja a Nagykárolyt kedvelő Fa- j lussy Árpád, úgy határozott rólunk és I nélkülünk, hogy maradjunk mi csak ! továbbra is Nagykároly provinciája. Ez az uj kudarc, amely a várost | érte, ismét újabb tipikus esete a szat- j mari közéletnek : tehetetlenül, szószóló j nélkül, az apró és kicsinyes itthoni ügyekben kimerülve, tétlenül állunk mindazokban a kérdésekben, ahpl felsőbb fórumok előtt kellene ezért a városért valamit tenni. Kudarccal végződött az angolok legutóbbi áttörési kísérlete Hivatalos jsientésslc Berlin, aug 31 A nagyfőhadiszállá* hivatalosan jelenti: Nyugati harctér : Rupprecht trónörökös és Böhm vezérezredes hadcsoportjai: Lystől kétoldalt előtéri csatározások. Ellenséges felderítő osztagokat, amelyek Laven át előretörtek, visszavertünk Az Arrastól délkeletre levő csatatéren az angolok tegnap újból ki akarták erőszakolni az áttörést angol és kanadai hadosztályok, nagyszámú páncéloskocsi harcbave- I téseveí. Korán reggel 20 kilométeres harcvonalon támadásra vetették előre az Arras- cambray i ütés Bapaumetó! délkeletre levő terület között, vvürtembergiek az úttól délre vonalaik előtt visszaverték az ellenséget. Rajnai zászlóaljak a Harn Descourttól északra előnyomult ellenséget ismét visszavetették. Handescourltól délre lovassági lövészezre- dek az ellenséges rohamot Vaux Vraucourt és Frnicourt között meghiúsították. Hendes- court t, amelyet átmenetileg elvesztettünk, ismét visszafoglaltuk, majd az ellenséges támadás kivédésé után magur.k mentünk át támadásba és az ellenséget Bullecourttól két oldalt és Fal uyugati szegélyén át visz- szaveteítük. Ecaurttól délre nyugati porosz ezredek elkeseredett harcokban az ellenségnek több támadását visszaverték. Mann főhadnagynak, a 175. gyalogezred századaival saját elhatározásából történt beavatkozása lehe- i tővé tette az átmenetileg elvesztett Ecourt ] helységnek visszahóditását. Bapaumetól kétoldalt porosz, szász ; és bajor ezredek meghiúsították az ellensé- j ges rohamot. Délután az ellenség az Arras Cambray- l ut mindkét oldalán uj hadosztályokat vetett | harcba. Páncélkocsiknak és gyalogságnak < újabb tömeges harcbavetésével döntést akart j kierőszakolni. A csata késő este a mi javunkra dőlt e*. Az ellenség: ek a Sensé lapályról Ettereingny-Aucouri-on át és Vis cherisy i-uttól délre rohamozó sűrű vo nalai tüzűnkben és elkeseredett közelharc ban omlottak össze. Egy páncélos kocsi szétlőttünk. Az ellenséges gyalogság rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. ___ A Sommetól délre Morwal és’ Clery között angol támadásokat visszavertünk. Ahol az ellenség vonalainkat elérte, o't ellentámadásunk vetette vissza kiinduló támadásaiba. Az Oisetói északra franciák a Libre- mont és Noyontól északkeletre ievö terület közötti csatornaszakaszt nagy erőkkel megtámadták. Támadásaikat tüzelésünk többnyire már a nyugati parton megállította. A keleti parton Chevillyből az ellenséget kemény harc után ismét kivetettük. Noyonbói több ízben indított támadások tüzünkben és el'enlökésünk következtében meghiúsultak. Heves tüzérségi harc és gyalogsági csatározások az Ailette mentén. Soissontól északra a Sasly csúcsig kiugró arcvonalszakaszt visszavettük a rövidebb Juvigny Bucy le Longe vonalra. Juvigny tegnapi támadások alkalmával az ellenség kezén maradt. A legutóbbi két napon 52 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Loerzer főhadnagy 32. és 32 ik, Koenekke hadnagy 32., Leu- mann hadnagy a 28-ik légigyőzelmét aratták.’ LudendOPff, első főszállásinester. A párisi lapok beismerik a kudarcot Bern, aug. 31. A párisi lapok nagy lelkesedéssel írnak a nyugati offenziva lefolyásáról. Fochot a többi hadvezérek ünnepük. Beismerik azonban, -hogy a német front áttörése nem sikerült. Beismerik, hogy Hindenburg frontja tényleg nagyon erős és hogy a franciaországi csatának uj nagy fejezete kezdődik. Sihertelen olasz támadásoh Budapest, aug. 31. Hivatalos jelentés: A délnyugati arcvonalon: Judikariákban eredményes felderítő harcok. Monte Majo, Pasubitól keletre tegnap átmenetilegaz ellenség birtokában volt; több mint két órás tüzérségi és aknatüz árasztotta el a védőőrségeket, mire az olaszoknak sikerült árkainkba behatolni. A védőszakasz tartalékjai és pedig 3 tiroli császárvadász ezred és a császárvadász rohamzászlóalj osztagai azonnal ellen- támadásba mentek át. A császárvadász hadosztály ütegei, valamint a 40. honvéd tüzérezred ütegei által hatásosan támogatva az ellenséget rövid idő alait elkeseredett harc után ismét kiűzték. A 20. bersaglieri ezred kudarccal végződő vállalkozásáért több mint 200 halottal és 100 fogoly elvesztésével lakolt. Albániában : Nincs különös esemény. 9 sEzérhHr fBnfiki. síima 6 olciaL Ismét elkéstünk az idejében való intézkedéstől. Mire az illetékes körök megmozdultak volna, a belügyminisztérium már megváltoztatta eredeti tervét, amely szerint Szat- márvármegyét kettéosztja és Szatmái székhely köré csoportosított részt kiegészíti Ugocsának halmii járásával, mig a nagyszőllősi járást Bereghez csatolja. Minden szatmármegyei ember örömmel fogadta a íféttéosztás hirét : azok is, akik annak a hívei, hogy a megye székhelye Nagykároly legyen, de még inkább azok, akik Szatmár- nak is szeretnének megyeszékhelyet. Mert a szatmáriak cseppet sem írigylik a grófi várostól a vármegye- házát, de szeretnének maguknak is egyet. Viszont a testvérváros is örülne, ha az áldatlan mostoha testvéri viszony, a folyton felujuló viaskodások úgy szűnnének meg, hogy Szatmár kívánsága is teljesedjék és Nagykároly se károsodjék. Mindjárt, amikor a vármegyék átszervezésének kérdése először felszínre került, dr. Keresztszeghy Lajos a törvényhatósági bizottságban sietve megtette indítványát, hogy a város azonnal mozdítson meg mindent annak az érdekében, hogy Szatmár is jusson megyeszékhelyhez. A közgyűlés elfogadta az indítványt s úgy határozott — ha jól emlékszünk, a polgármester javaslatára — hogy az e tárgyban már működött bizottságot össze kell hívni, a székhely kérdésében már régebben beadott memorandumokat elő kell venni, megkezdeni az akciót ismét és folytatni — ha lehet — a sikerig. A határozat meg -van hozva és ezzel a szatmári akció ki is merült. A vármegyének az a része, amely nemcsak szívesen látná a megye székhelyét Szatmáron, de amelynek fontos érdekei is fűződnek ahhoz, hogy a székváros ne egy napi járóföldre, a nagybányaiaknak pláne két napnyira legyen tőle, többször sürgették az ügyet s voltak tekintélyes és befolyásos emberek, kik szívesen részt vettek volna az akcióban és befolyásukat is latba vetették volna annak sikere érdekében. Mire azonban mi megmozdultunk volna, a belügyminisztériumban tar-
