Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)

1918-08-28 / 204. szám

2 oldali-Í*v*í SZAMOS t (1918. augusztus 28 . 204. szám.) ' '< H rV a. , |mi|i-,ai igazgatóság engedélyezhet, ennek engedé­lyezésére sem az üzletvezetőségek, sem az egyes állomások főnökei nincsenek feljogo­sítva. Az igazgatóság csak két esetben en­gedélyez bérelt szakaszokat. Olyankor, ha valaki hatósági orvosi bizonyítvánnyal iga­zolja, hogy annyira beteg, hogy az ülve való utazás részére életveszedelemmel jár, vagy ha olyan valaki kér bérelt szakaszt, akinek egyébként termes kocsiban van joga utazni, de a termes kocsi forgalmi akadály miatt pillanatnyilag nem áll rendelkezésre. Más esetekben bérelt szakasz nem hasz­nálható és a bérelt szakaszt jelző cédulát, senki sem ragaszthatja ki a fülkére. ’ — Az anomáliák megszüntetése cél­jából rendeltetett el, hogy a vasúti jegy árának kétszeresét, de legkevesebb tiz ko­ronát kell fizetnie annak, aki akár jegy nél­kül, akár érvénytelen jeggyel száll fel a vonatra, akár tovább utazik annál az állo­másnál, amelyhez a jegye szól, akár maga- j sabb kocsiosztályokba, vagy személyvonat- ról (gyorsvonatra száll át. Ez utóbbi ese- ! tekben az alacsonyabb osztály jegyének és i a magasabb kocsiosztály ^egyének ára kö­zötti különbözetet duplán kell fizetni, de ez esetben' is az illetéknek legalább tíz ^ koronát kell kitennie még akkor is, ha a külömbözet kétszerese nincs tiz korona. — Felemelt illetéket csak akkor nem kell fizetni az utasnak, ha jegy nélkül száll át az érkező vonatról azért, mert á vonat érkezése és a tovább utazásra használt vonat indulása között tizenöt percnél na­gyobb időköz nincs. Az esetben sem kell illetéket fizetni, ha valaki Olyan állomásról száll fel jegy nélkül, ahol nincsen jegy­kiadás. .. u * .. , ..... — Intézkedik a most kiadott pendelet arról is, hogy -az az utas, aki alacsonyabb kocsiosztályba váltott jeggyel magasabb kocsiosztályba száll fel, még ráfizetés ese­tén is haladéktalanul tartozik átadni ülő­helyét annak az utasnak, aki eredetileg e magasabb kocsiosztályba váltott jegyet és nem tud ülőhe’yhez jutni. Ezzel az intéz­kedéssel megszűnnek azok a rendszertelen ségek, hogy az első osztályban az első osztályú utasok gyakran állni kénytelenek, mert helyüket másod vagy harmadosztályú utasok foglalják el. Paál Jób. Szatmár politikai életének berkeiből Aki nem ugrik Szatmár, aug. 27. Mi, itt a Szamos szerkesztőségében, ahol komolyan és a köz szempontjából fog­juk fel az újságírást, több Ízben úgy gon­doltuk, hogy a helybeli politikai pártok élete van olyan közérdekű dolog, mint — hogy csak példát mondjunk — a Termény­bank iparengedélye. Ezen kívül minden lapban látjuk, hogy azok párlkülönbségre való tekintet nélkül foglalkoznak a pártok életével és ezért né­hányszor szóvá tettük a Szamosban azt a határozatlan politikai helyzetet, amely a helybeli, fenntartás nélkül egyesült 48 as pártok berkeiben uralkodik. Tettük ezt nemcsak azért, mert ben­nünket, mint hírlapot érdekel ez a kérdés, de úgy gondoltuk, hogy érdekli a város függetlenségi polgárait is, akiknek jelenté­keny tábora szerepel a Szamos olvasói közt, de tettük azért is, mert dr. Nagy Vince nem csak a Sz. U. képviselője a parlamentben, hanem Szatmár szab. kir. város követe, akinek politikai pártállása méltán érdekel­het minden szatmári választót. Mindenki joggal érdeklődhetik tehát ama rejtély meg­oldása iránt: hogyan fér meg a helybeli kormánypárt olyan szép. testvéri egyértel­műségben egy fészekben a kormány leg­szélsőségesebb ellenzékével, a Károlyi­párttal ? Olyan barátságban, hogy a két párt: kormány és ellenzék minden politi­kai zsén nélkül egy orgánumot lovagol. Azt az orgánumot, amelynek oszlopai a legutóbbi képviselőválasztás során a vég­kimerülésig támogatták Duszik Lajost Nagy Vincével szemben. Őszintén megvallva : azt hittük, hogy érdekldőésünkre kapnak egy komoly, férfias, őszinte és nyilt választ vagy valamelyes el­fogadható magyarázatot. igen hiszik hogy ezek a remények még be. teljesednek és tovább is fenntartja élénk érdeklődéséj a Szatmár politikai életében mutatkozó rejtvények megfejtése iránt és szeretné azokat a megfejtéseket illetékes emberektől, dr. Nagy Vincétől vagy a pár­tok‘Vezetőitől hallani, A helyzet az, hogy a vármegye és vá­ros főispánja a Wekerle-kormány exponense, azé a Wekerléé, akinek a napokban kirá­lyi kézirat köszönte meg a belpolitikai vál­ság, tehát a választójog kérdésének megol­dását is. Dr. Nagy Vince pedig hangos hive a Károlyi-pártnak, amely úgy a választójog, mint külpolitikai kérdések terén a legéle­sebb ellentétben áll a kormánynyal. A Szatmári Újság pedig — akár akar­ják, akár nem — buzgón támogatja mind­kettőjüket s inkább nem nyilatkozik a leg­fontosabb politikai kérdésekben sem, ne­hogy zavart csináljon. Szatmár város választói pedig joggal elvárhatják, hogy ennek magyarázatát kap­ják illetékes embertől. Mert az, hogy velünk gorombáskod- nak és ielénk nyelvet öltögetnek, ez nem válasz, ez nem politika, ez nem is komoly dolog. Az pedig, hogy valamelyik magánpolitikus és közéleti impotentát ugrál-e vagy nem, az nem közügy és senkit sem érdetíel. Hiszen a túluan uralkodó nagy ölel- kőzésben azt sem tudjuk megállapítani, hogy a Sz. U. által képviselt sok párt közül melyiknek a nevében nyilatkozott a cikk írója, melyiknek a képviseletében vagy talán egyenest a megbízásából nem ugrik? Különösen vártuk ezt — kitől várhat­tuk volna mástól ? — dr. Nagy Vincétől, aki a fórumon ugyancsak kuruckodik az álkos kormány ellen, akit a választói jog kérdésében egy világ választ el a kormány­tól és aki még kisebb kaliberű politikus korában ugyancsak kikelt megboldogult Ke­lemen Samu el’en, mert ez elhanyagolta a pártéletet. Eddig azonban egyszer sem sikerült ilyen választ kapnunk. Választ kaptunk, de azokban minden volt, csak felvilágosítás, magyarázat nem. Ellenben talán még a Sz. U. ilyenekkel dúsan felszerelt szótára is ki­merült azokban a szitkozódásokban, ame­lyekkel érdeklődésünket illették. Nem sikerült vallomásra birni az illetékeseket most sem. Mert azt csak nem tarthatjuk illetékes % faktortól eredő válasznak, hogy a Sz. U. hasábjain egy (h.) alá’rásu publicista konok merészséggel kijelenti, hogy ő nem ugrik. Az egyénileg megnyilatkozó politikust senkisem kérdezte, az ő véleménye nem irányadó és valóban nem érdekelne senkit még akkor sem, ha megnyilatkozásának a teljes nevét aláírta volna. A közérdeklődés megnyugtatása során ez a kinyilatkoztatás valóban se nem szo­roz, se nem oszt. Ebből a hívatlan válaszból legfeljebb azt állapíthatjuk meg, hogy az a kis kör­nyezet, amelyet elhódított az a téves hir, hogy hatalmon vannak, tüzön-vizen, elveken és meggyőződésen keresztül — naiv opti­mista reménységekben p^zva — görcsösen ragaszkodik az élethez, az érvényesüléshez a szubvencióhoz és ezért erőltetik magukat, nem engedik egyik lovasukat sem leszállani a nyergükből, hátha valamelyik célhoz lovagolja őket. A „haldokló Szamos“ azonban nem Katonai kitüntetések. A király Ka- pustyák Károly 12. honvéd gyalogezredbeli ezredesnek, egy honvéd gyalogdandár volt parancsnokának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadiékit- ményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet a kardokkal adományozta és elrendelte, hogy Flontás Demeter 34. gy. ezredbeli fő­hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb di­csérő elismerés újólag a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassék. Egy festőművész halála fürdés közben. Máramarosszigetről jelentik : Lo- vaghy Dénes máramarosszigeti főgimnáziumi tanár, festőművész, a Harkányi dij nyertese, aki apósának, Szilágyi János máramaros­szigeti királyi közjegyzőnek nagymuzsalyi szőlőbirtokán nyaralt, ma az ottani Borzsa folyóban fürödvén, örvénybe került és bele- fuladt. Holttestét még nem találták meg. Uj bélyegek. Budapesti tudósítónk jelenti: A kereskedelmi kormány a közeli napokban a király és királyné arcképével ellátott koronázási bélyegekhez hasonló uj bélye^éket fog forgalomba hozni. Egyelőre csak három értékű ilyen bélyeg kerül for­galomba, később azonban fokozatosan az összes bélyegértékek. Az uj bélyegek mellett forgalomba maradnak a régi bélyegek is. Mi van "»"vigalmi adéval ? Pár"hó­napja már annak, hogy a város közgyűlése letárgyalta és elfogadta a tanácsnak a vi­galmi adó behozatalára vonatkozó javasla­tát, mely tekintélyes összeggel járulna hozzá Szatmár város kulturális és szociális cé­lokra fordítandó alapjához. A határozatot felterjesztenék a belügyminisztériumhoz jó­f

Next

/
Thumbnails
Contents