Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-18 / 196. szám
2 oldali SZAMOS (1918 augusztus l , 19 . szám.) LEGÚJABB Esti jelentés. Berlin, aug. 17. Az Avre mindkét oldalán az ellenségnek többször megismételt támadásai ismét teljesen meghiúsultak. Számos páncélkocsit szétlőttünk. Az Oise és Aisne között korán reggel erős küzdelem. Ellenséges résztámadásokat visszavertünk. Ostromállapot Vladivosztoktean London, eug. 17. (Reuter.) A Daily Maiinak jelentik Vladivosz- tokból : A szövetségesek elhatározták, hogy kihirdetik az ostromállapotot. Német repülők bombázták Dünkirchent, Calaist és Boulognet Berlin, aug. 17. A Petit Párisién jelenti : Német repülők megtámadták a 15-ére virradó éjszakán Dünkirchent, Boulognet és Calaist. Dünkirchenre 20 bombát dobtak le, Calaisban jelentékeny kárt okoztak és Bou- logneban hasonlóan. A svéd kormány békeközvetitése Stokholm, aug. 17. A svéd távirati iroda jelenti: A Goud Templair páholy megkérte a svéd kormányt, hogy tegyen lépéseket a béke közvetítésére. A külügyminiszter azt felelte, hogy a svéd kormány legnagyobb vágya az, hogy a világháború befejezését közvetítse, de a kezdeményezésnek csak akkor lenne értelme, ha a hadviselő államok hajlandók lennének a közvetítést elfogadni, Építőiparunk jövőjéről Irta: Gál Jenő mérnök-hadnagy. Tábori posta, aug. 1. Az építőipar, mint számos más ipar, az elmúlás határára jutott a háborúval. Az építőipar megbénítása nemcsak a gyűjtőfogalma alá tartozó mintegy huszonöt féle iparág művelőitől veszi el a kenyeret, de a vele járó lakáshiány közegészségi és erkölcsi hatása is felette káros. / Mig 8—10 év előtt az akkori nagy (bár a mai mellett eltörpülő) pénzbőség idején attól tartottunk, hogy a gombamódra emelkedő házak majd üresen állnak: addig ma már komoly lakáshiányról panaszkodunk. Fokozódni fog-e a lakáshiány a leszereléssel, mikor lakó, műhely és üzleti célokra újabb helységek lesznek szükségesek. Az építkezés négy év óta szünetel, legfeljebb átala itásokra szorítkozik. Bár ma egy lakóház átalakítása any- nyiba kerül, mint néhány év előtt az egész ház felépítése: mégis nem a magas árak, hanem az anyag- és munkaerő hiánya teszi az építést lehetetlenné. Ami kevés anyag volna, azt nagy pénzért sem sziyesen adja el a termelő és kereskedő; még mindig magasabb árat remélnek elérni. A háború végével lesz elég munkaerő, de anyag szűkén lesz. A többi építőanyagok: tégla, cserép, kavics, homok, mész, cement, fa, vas, üveg, % festékek, csövek stb. i észben helyi, részben hazai termékek és gyártmányok; de az előállításukhoz szükséges gépek és berendezések avulása és hiánya miatt lassan kerülnek piacra. A finomabb burkoló, fedő, másoló anyagok, különösen pedig az installációs munkák (fűtés, vízellátás, fürdő, csatornázás) dolgában a luxust erősen mérsékelni kell. Minden nehézség mellett kétségtelen, hogy a békével erős építkezési tevékenység indul meg. Ezt irányitni, a város fejlődésére kihasználni, csakis egy tökéletes város- rendezési és szabályozási tervezet alapján lehet. Ezt a munkálatot a város nagymértékű térképezését és rendezési terv készítését, most a háború alatt is el lehét végezni. Nagyvárad városa épen most irt ki országos pályázatot rendezési terveinek beszerzésére. Ily rendezési terv szükséges volta szembeötlő. Az alakulóban levő nyugati- és Szamos balparíi uj városrészek fejlődésének irányítása; gyárváros, teherpályaudvar, ipari kikötő, uj közterek (Szamos-parti sétány), létesítendő középületek elhelyezése, közlekedést javító uj utcák (Attila-utca egyenes hosszabbítása a Deák-térig) kitervezése, utcaszélesitések: mind csak városrendezési terv alapján megoldható feladatok. A háború különösen aktuálissá tette a szorosan vett belterület jobb kihasználását. Ha már az építtető nagy árat fizet az építkezésért, uj házát a város belsejében, nem szélén kívánja elhelyezni. Üres telek a belterületen alig van; régi házat elbontani, ezzel anyagot megsemmisíteni az anyaghiány miatt nem volna racionális: uj telkek képzendők tehát a belterületen. Mig más városokban a belterület szűk méretei erős kihasználással sem teszik lehetővé a növekedő lakosság elhelyezését: addig Szatmáron az érseki belterület uj telkek gazdag forrásává tehető. A Kisfaludi, Kinizsi; Honvéd, Mátyás király, Wesselényi, Toldi, Vörösmarti, Józsika utcák 250—400 méteres közei uj utcákkal ke'téoszthatók. Legalább kétszázötven uj beltelek keletkeznék igy. Az egyéni tulajdonjogba erősen belenyúló ily rendezés csakis általános városrendezési terv alapján lenne keresztülvihető. Az uj Szatmár felépítésének második — a háború alatt szintén elvégezhető — előmunkálata volna egy, a változott viszonyokkal számoló uj „Építési Szabályrendelet.“ A belterület okszerűbb kihasználása végett több utcára kötendő ki az emeletes építkezés kényszere. A telek szélesség, területi- és udvarminimum leszállítandó; a helységek alap és magassági méretei is. A padlástér lakásoknak jól kihasználható, szigeteléssel füt- hetövé tehető. Engedni keil az anyagok előírásában is; fa válaszfalak, mennyezetek, fa lépcsőházak volnának megengedhetők. A tűzbiztonságnál a felfogás újabb vizsgálatok révén úgy is átalakult. Eddig a vas és kő kedvéért száműzték a fát a tűzbiztos anyagok társaságából. Rájöttek újabban, hogy égő házban a mennyezet vastartói izzásba jönnek, gyújtanak és lehullva átütik az alsóbb menye- zeteket. Az igen elterjedt mészkő és márványlépcsők, és ezen kövek törmelékével készült műkő lépcsők tűzben szétpattannak. Budapest főváros háború alatt készült uj Épitőszabályzata a tölgyfalépcsőket — bár hány emeletes házra is — „tűzbiztosnak“ mondja ki. Liberális Épitöszabályzat mellett rövi- debb életűek lesznek az építendő házak; de hisz a lakás technika haladásával a házak úgysem érik el életkoruk végső határát Kövessük Nagyvárad város és a főváros példáját, ha már tétlenségre van kárhoztatva az építőipar és hátráltatva a város 'fejlődése: városrendezési terv és uj épitő- szabál^zat készítésével teremtsük meg a jövendő városfejlesztés előfeltételeit. Nem irok fürdői levelet, bár a vidéki ujságirodalomban nem tartják vérbeli újságírónak azt, aki kirándulásain nem vezeti végig geográfusi alapos- . sággal lapjának nyájas olvasóközönségét. Már a Szamos régebbi évfolyamaiban lapozva is megtaláltam a fiirdöleve- lek műfaját. Borkóstolás a Szatmárhegyen, szalonnasütés a Sárerdön, kirándulás Büdössárra címen vannak megörökítve a Szamos munkatársainak, barátainak eseményszámba menő kirándulásai. Persze a hegyi és büdössári kiruccanások még akkor egyhanguabbak voltak, mint most, nem komplikálta, nem tarkította a ma már rendelkezésünkre álló vidám kis közlekedési eszköz, a kis vasút. Persze, azóta fejlődött a Szamos és ~ munkatársai, barátai sokkal igényesebbek, semhogy Sárerdö, Szatmárhegy, Büdössár elégítse ki őket. A legkisebb pocsolya, amibe a Szamoshoz közelálló ember beléfekhetik, — a’ Balaton. Az eső esik, hideg, szeles vihar dühöng, a halak téli kabátban úszkálnak a vízben, de egy modern, koldus a Balatonrá jár nyaralni illetőleg őszülni. Hiszen háború van, nyomorúság van, kibírhatatlan drágaság van, a gyermek mezítláb jár, a legkevesebb, amit megtehet az ember, hogy elmegy a Balatonra. A magyar tenger körül nyüzsgő hadi milliomosok mellett ott látjuk Szatmár város társadalmának nehány nevesebb tagját, akik közül a riport teljessége kedvéért — ki kell emelnünk közéletünk kiváló alakját, dr '. Hadady Lajost, aki a partmenti fürdők mindenikében kipróbálta, hogy a vízbe mártott test tényleg annyit veszit-e súlyából, mint amennyi az általa kiszorított víznek a súlya. Mint takarékos ember, természetesen ott állapodott meg, ahol a vízbe mártott test legkevesebbet vészit a súlyából. Spórolni kell! A partokon zajlik az élet. Tipikus hadi milliomosok vegyülnek el a tisztességes emberek és irodalmi, színházi jelesek közt. Nem megyünk csolnakolni ? hallatszik a kérdés egy ilyen társaságban. Nem mondják csolnakolni, igazítja helyre a társaság egyik tagja. Ladi- kálni. la-di-kál-ni zágt mán. Zó zágt mán. Legszebb azonban a Balaton ‘az este. Vacsora után, amikor a fürdővendég már megemésztette a vacsora árát, amely mindig nehezebb emésztés szempontjából, mint az eledel, amit érte adnak. A holdvilág teljes fényével szolgálja a közvilágítást, hatalmas tányérját rezegve tükrözik vissza a Baletton enyhe hullámai, amelyek lágyan, buján csobognak, mintha a nagy tó lakóinak szerelemittas csókjait visszhangoznák. A sétány fáinak suttogása buja, nyári, tunya szerelemről beszél és a fiatal pár: a könnyed, áttetsző, simulé- kony ruházatú fiatal, üde leány, kezében a masnis sétapálcával mámortól ittasan si- mut a tennisz-ruhás férfihez. Csupa szerelem, csupa mámor. A nős ember sivár lelkét felrázza az emléke/
