Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)

1918-08-15 / 193. szám

Ötvenedik évfolyam. 193-ik szám. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egy évre 30 K — f. Fél „ 15 K — f. Negyedévre 7 K50f. Egy hóra 2K80L Hirdetési dijak előre fizetendők. SZERKESZTŐSÉG És KIADÓHIVATAL: Eötvös-utca 4. Telefon-számok: Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkesztő lakása .. . 358 Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. CSÜTÖRTÖK, RÜG. 15. Újra támadnak az olaszok a Eredményt nem tudtak elérni { Hivatalos Jelentések Budapest, aug. 14. Hivatalos jelentes: | A délnyugati arcvonalon: A Tonale vidéken az ellenség tegnap j megkezdte a már hosszabb idő óta várt ' támadást. A támadások délelőtt kezdődtek a Noce és a Barka di Gomona patak for­rás vidékén levő őrseink ellen és előretöré­sekkel délután erős tüzérségi előkészítés i után megkezdődött a támadás a Tonale- j állásaink ellen. A harc reánk nézve kedve­zően folyt le. Egyes előretolt hegyvidéki őrök visz- í szaszoritásátót eltekintve az olaszok sehol j sem tudtak sikert kivívni. Egyébként a délnyugati harctéren nem történt különös esemény. Albániában A Devoli völgytől keletre zászlóaljaink hatalmukba kerítettek néhány ellenséges támaszpontot. A márhar főnül». Berlin, aug. 14 A nagyfőhadiszállás , Bivalalosan jelenti: Nyugati narctér : Ruprecht trónörökös hadcsoportja: Előtéri harc az Iser és Scarpe között, i Forristől délre és a Lystől délre az ellen- : ségnek előretöréseit meghiúsítottuk. Böhm vezérezredes hadcsoportja: A Somme mindkét oldalán és az j Avretól északra részleges harcok. Vlassis- ! nitól nyugatra és délnyugatra Újból táma­dott az ellenség. A támadás Conni mindkét oldalán tüzünkben összeomlott, tovább délre az ellenséget ellentámadással vertük vissza. R német trónörökös hadcsoportja: Vesló mentén és Reimstől északra | kisebb gyalogsági harcok. Bole hadnagy 30., Lotzer főhadnagy 29., Roth hadnagy 20-ik légi győziImét aratta. , Ludendorff, első főszállásmester. A pápa Róma és Bécs kí­mélését kölcsönösen kieszközölte. Lugano, aug. 14. A Vatikánhoz közelálló körökben be­szélik, hogy a pápa az olasz kormánynál lépéseket telt és kieszközölte, hogy az olasz repülők kíméljék Bécset, viszont sz osztrák kormány Ígéreten tett, hogy Rómát kímélni fogja. A megegyezés nemsokára létre jön. A „Vorwärts** feltűnést keltő cikke « Berlin, aug. 14. A szocialista többség lapja a Vorwärts vezércikkében Írja : Károly ktrály politikusokból álló nagy kíséretével érkezik a német főhadiszállásra, ahol a német alkancellárnak a német biro­dalmi gyűlés bizalmi emberének kivételével, a német birodalom valamennyi vezető em­bere találkozót adott egymásnak. A poli­tikusok összeseregiése nagy feltűnést kelt. A szövetségesek azon célja, hogy keleten biz­tos viszonyokat akarnak teremteni — helyt­álló egészen, a törekvés dicséretre méltó, mert a megszállott területeken jövőben min­den politikai gazdasági munkát megbéní­tana a bizonytalanság, de vájjon a mostani fáradozások tényleg szilád viszonyokat fog­nak e teremteni?! Valóban olyan világos­ságokat fognak teremteni az elhatározások, mely minden nagyszabású munkának elő­feltétele. A breszti béke, ha valóban szilárd alapon tartós viszonyokat fog teremteni is, kénytelenek vagyunk rámutatni egy olyan tényre, amely mar eftűní a nyilvánosság em­lékezetéből, vagy úgy lászik, hogy egyál­talán nein jutott érvényre. Nevezetesen először azt kell kiküzdeni, hogy a breszii békét minden nagyhatalom elismerje. Nevetséges struccpolitika a breszti békét, mint egyszerű, magától értetődő valamit kezelni, addig amig mások is ma­gától értetődőnek nem találnak. Azok a mások nem olyan korlátoltak. Loyd George nem hiába hangoztatta, hogy a breszti béke a kard békéje, hogy nem olyan, amilyennek egy jó békének kell le' nie. Óva intenek az utolsó órában attól, hogy a német nép tekintélyét a királyságokkal szemben lekössék, melyeket sebtében épí­tettek meg. A német nép Németországért harcol, nem Lengyelországért, Litvániáért, Esztlandér és a többi államokért. A breszti béke nem éri meg egyetlen egy német ka­tonának a csontját sem. Angol maszlag a cseheknek Rotterdam, aug. 14. Az angol kormány hivatalosan közli, hogy a háboiu kitörése óta a cseh nép a közös ellenségnek minden módon ellenál­lott. Jelentékeny sereget küldött a harcte­rekre. Oroszországban, valamint Szibériá­ban azért harcol, hogy a németek betöré­sének gátat vessen. Abban a törekvésben, hogy a függetlenséget kivívja, Angolország a cseheket szövetséges nemzetnek tekinti. A három különböző harctereken küzdő cseh sereget, mint szövetséges sereget egy­ségesnek ismeri el, mely a központiak el­len háborút visel. Angolország a cseh szláv nemzeti tanácsot a cseh nemzet legfőbb képviseletének ismeri el, mely a későbbi elkövetkezendő cseh-szláv kormánynak je­lenlegi meghatalmazottja a cseh sereg telj­hatalmú parancsnoka. A boisevikiek bukása. Kopenhága, aug. 14. A moszkvai lapok számítanak arra, hogy a boisevikiek hamarosan letűnnek a közélet színteréről. A legnagyob valószínű­ség szerint a forradalmi szocialistákból álló kormány fogja követni őket Csernov Vla­dimírral, Savinkov Borissei az élén. Az sem leheietlen, hogy katonai diktatúra követke­zik Kornüov tábornokkal, mint diktátorral. Énben az esetben Mihály nagyherceget fog­ják megte.mi az alkotmányos orosz mon­archia uralkodójává. Nikolajevics Miklós nagyhercegről szó sem lehet, mert az ő uralkodása egyértelmű volna a reakció­győzelmével. Ántánt körökből származó jelentések szerint a vörösgárda feloszlatása gyorsan halad előre. Hatvanezer pétervári gárdista közül most alig tizenötezer van együtt, legtöbben dezertálták és magukkal vitték fegyvereiket. Kijelentették, hogy nem akar­nak többet háborút viselni. il belügyminiszter az árdrágítóit • súlyos megbüntetését követeli Soron kívül kell tárgyalni az árdrágítás! ügyeket A háborúval kapcsolatos kihágások, különösen pedig az árdrágító és a közélel­mezés körét érintő kihágások napról-napra szaporodnak. A kihágások ezen szaporodá­sának oka részben az egyesek féktelen gazdagodási vágyában, de részben abban is keresendő, hogy az elsőfokú rendőri bíró­ságok által kiszabott pénzbüntetések nem állnak arányban az elkövetett kihágások súlyosságával. Már pedig a háborúval kapcsolatos törvények és rendeletek módot nyújtanak arra, hogy ezen eléggé el nem Ítélhető súlyos Következményekkel járó üzelmek szigorúan megtoroltassanak. Ennek dacára a rendőrbiróságokhoz beér ezett mintegy 800.000 kihágási ügynek csak 10 százaléKa felebbeztetett meg. II. fokban megfelebbezett kihágási ügyeknek nem egészen 20 százaléka került III. fokú elbírálás alá. Abból a körülményből, hogy a terhel­tek ily elenyészően kevés alsófoku Ítéletet felebbeztek meg, megállapittatik, hogy az egyes rendőri kihágási biró szem elől té­vesztette az ilynemű kihágásoknak, úgy a nar-yközönség, mint az állam érdekeit már elviselhetetlenül súlyosan érintő, sőt köz­vetve a hadviselés sikerére is kihatással biró természetét és az általuk kiszabott büntetések messze mögötte maradnak azoknak a sérelmeknek, amelyeknek a kihágást elkövetők a cselekményekkel előidéznek. A büntetéseknek a javító hatáson kivül, ezek bűnözésre való elemeknek a kihágások elkövetésétől való visszatartasa a célja. E visszatartó hatás pedig annál t.a0un§t mai ssáma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents