Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-13 / 191. szám
SZAMOS (1918. augusztus 13., 191. szám.) 1 2 oldal.5' vagyonát befektesse a város közönsége * egy bármily humánus és emberbaráti, azonban lényegileg állami feladatot teljesítő és nem jövedelmező intézménybe csak azért, hogy az egy-két évvel előbb épüljön fel, ilyen elhatározásokra felelősséggel tartozó egyén előterjesztést nem tehet. Kétségtelen továbbá az is, hogy az uj közkórház, a vízvezeték és csatornazás legalább is részleges kiépítésével és a villamos telep nagymérvű kibővítésével kapcsolatos — ezek nélkül céltalan volna az egész építkezés,— a jelen viszoilyok mellett azonban véleményem szerint, ezen munkálatok keresztül vitele meghaladja a város anyagi erejét, arra az összes tö zsvagyon nem elegendő, sem a befektetendő tőke évi kamat terhét a város lakossága meg nem bírja. Egyébként a városi tanács foglalkozott az üggyel s tájékozást fog nyújtani, hogy egyáltalán lehetséges-e és ha igen, mily feltételek mellett a közkórház, csatornázás és vízvezeték építkezésének ügyét felvenni s így a most tárgysorozaton levő indítványnak ez a része tárgytalan, de különben módjában áll a tekintetes bizottsági közgyűlésnek ezek felett függetlenül erről határozni. Osztrák gyermekekről A Magyarországon nyaraló 605 gyermeket és 28 felügyelő és felügyelőnőt kaptunk, akiknek elhelyezése nagyobb nehézség nélkül megtörtént s amiben az ügynek eredeti elkészítője és előadójának közbejött betegsége miatt, az intézkedéssel megbízott Demkő Sándor tb. tanácsnok közgyámnak, özv. Kozma Kálmánná telepfelügyelőnőnek és a helyi bizottság ügybuzgó tagjainak volt elismerésre méltó része. Meg kell emlékeznem azon szomorú gyászesetről is, amely a törvényhatóságot, sőt mondhatom az egész város közönségét a múlt hó 16-án elhalt Losonczy József törv. biz. tag elhunytával érié. Halála bár nem jött váratlanul, mindazonáltal nagy részvéttel állottuk körül korán megnyílt sírját. Vele egyike szállt sírba azon jó polgároknak, akik a közügyeket hagyományos szeretettel és önzetlenséggel szolgálták, akik az intézményeket, amelyek élére élethivatásuk állította, nemcsak szaktudással vezették, de azzal úgyszólván egybeforrtak, annak éltek. Törvényhatósági tagjai közt az I. kér. választópolgárai bizalmából foglalt már évtizedek óta helyet, ügybuzgó tagja volt a közigazgatási és villamvilágitási bizottságoknak. Koporsójára letettük a hála és elismerés koszorúját, indítványozom, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg és a gyászbaborult családhoz intézzünk részvét iratot. Végül azt hiszem, csak a tekintetes törvényhatóság egyhangú megnyilatkozásának adunk kifejezést akkor, amikor hazafias lelkem egész felháborodásával bélyegzem itt meg azokat a perfid rágalmazókat, akik nem általlották a királyné felséges személyét sem kímélni titkos céljaik elérésénél. Ez a nemzet mindenkor hagyományos lojalitással övezte uralkodóit s mostani királyunkat a nemzetnek tett Ígéretei s a néppel való közvetlen érintkezése, emberbaráti megnyilatkozásai miatt uralkodása első pillanatától rajongó lelkesedéssel s bizakodó reménységgel veszi körül. Ez a rajongás átterjed arra a hitvesre is, ki fiatal királyunkat gor.dterhes uralkodásának mérhetetlenül nehéz idejében a hűség, a szeretet nemtője- ként kell, hogy -örül vegye. Indítványozom azért, hogy a tek. törvényhatóság is a magas kormány utján juttassa hódoló feliratát a fiatal királyi párhoz, — biztosítsa őket hagyományos hűségűnkről s kérje fiatal fejükre Istenünknek szerető áldását. Dr. Nagy Vince a polgármesteri jelentést elfogadja, de e‘től különálló eseményre hívja fel a közgyűlés figyelmét. Nevezetesen a kormánynak a központból kiküldött közegei, akik főként a közélelmezési miniszter hatáskörét gyakorolják, időnként egyes foglalkozási ágakat háborgatva, a helyi hatóságok valóságos megkerülésével nemcsak áruk, hanem a jelzett foglalkozások folytatásához szükséges anyagok után kutatnak és ezzel ezen iparosokat békés oMhonukban háborgatják. Jogorvoslást kér a rendőrfőkapitánytól és főispántól Ozory István rendőrfőkapitány kijelenti, hogy egyes központok kiküldöttei, akik teljes jogkörrel vannak felruházva, ku tatásokat végeznek a városban. Miután azonban e kiküldöttek anya?i‘ haszon reményében jönnek ide, mert az általuk talált tárgyak értékének egyötöd része őket illeti, e közegek igen sokszor elragadtatják magukat és olyan árukat is lefoglalnak, amelyek nem esnek esnek elkobzás alá. Megtörténik, hogy az ilyen árukat el is vitetik, ami a polgárokra felesleges zaklatást és kárt jelent. Jékey Sándor főispán megnyugtatta a törvényhatósági bizottságot, hogy ezeket az eseteket neki a rendőrfőkapitány bejelentette. Kétségtelen, hogy a nyomozó kiküldöttek részéről bizonyos túlbuzgóság és az eljárási szabályok bizonyos átlépése történt, de megigéri, hogy azon lesz, miszerint ez a jövőben ne forduljon elő. A kormánynál indítványozni fogja, hogy ameny- nyiben a jövőben ilyen razzia lesz, a helyi hatóságok -egitségét és útmutatását vegyék igénybe. Dr. Keresztszeghy Lajos tudomásul veszi a jelentést. Felhívja a közgyü'és figyelmét arra, hogy a kormány már az őszszel nagyszabású közigazgatasi reformokkal kíván foglalkozni. Időszerűnek tartja Szatmár város régi óhaját, hogy a vármegye székhelye ide tétessék át, a kormány elé juttatni. (Helyeslés.) Szóvá teszi azután a Szatmár-erdödi h. é. vasút tűrhetetlen állapotát, ami ellen a kereskedelmi miniszterhez kell erélyesen fellépni. Ezután a jelentést tudomásul vették és dr. Keresztszeghy Lajosnak a kisvasúira vonatkozólag tett indítványát elfogadták. A vármegyei székhely kérdésére nézve a főispán megígérte támogalását, dr. Vajay Károly polgármester pedig azt indítványozta, hogy a közgyűlés régebbi memorandumait vegyék elő, amihez a közgyűlés hozzájárult. A tisztviselők helyzetének javítása. A közgyűlés elfogadta dr. Farkas Antal és társai bizottsági tagoknak a városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javítására vonatkozólag tett indítványát és 14 tagú bizottságot küldöttek ki a segély módozatainak megbeszélésére. Or. Keresztszeghy Lajos indítványa. Hosszabb vita indult meg dr. Keresztszeghy Lajosnak azon indítványa felett, amelyet az ingatlanok forgalmának korlátozása kérdésében kiadott rendeletek módosítására nézve beterjesztett. A városi tanács az indítványt pártoló javaslattal hozta a közgyűlés elé. Dr. Nagy Vince nem helyesli az indítványt. A törvényhozásra — mondotta a képviselő — nincsen hatása a feliratozásnak, érdemben pedig szükség van az ingatlanforgalom korlátozására, amit a háború négy évi tapasztalatai igazolnak. Felhívja a figyelmet a németek ingatlanvásárlásaira Magyarországon, ami egyre rendszeresebbé válik. A galíciai bevándorlottak lánckereskedelem céljaira szintén földbirtokokat vá- sáro’nak, A földet ne tegyük szabad prédává. Dr. Keresztszeghy Lajos kifejti, hogy a kormányrendelet nem éri el célját, mert nem juttatja a népet földhöz, ott, ahol a nép földet akarna szerezni, azt pedig, hogy idegen állampolgár ne vehessen ingatlant, egyetlen szakasszal el lehetne érni. Az a rendelkezés, hogv jóváhagyás kell á vételhez, a kétes elemeket nem foszthatja meg a földszerzéstől. Az illetők bekebelezik a követelésüket, árverésre szorítják és mégis mobilizálják az ingatlant. A nemzeti vagyon pusztul, a közerkölcs romlik, a kormányhatalom növekszik. A rendelet a föld- birtokosoknak kiszámíthatatlan károkat okoz és senkinek nem használ. Az a célja, hogy országos közvélemény alakuljon ki e kérdésben. Jékey Sándor főispán bejelenti, hogy a birtokpolitikai javaslat teljesen készen van és ebben a kormány az ingatlanforgalmi intézkedéseket még jobban szigorítja, mint eddigi rendeletéiben tette és a kisajátítási jog is fel van véve a javaslatba, tehát felesleges a feliratozás. Dr. Farkas Jenő céltalannak tartja a falitatot. Nézete szerint a kormány politikáját erősiteni keli. mert a szociális természetű és a nagybirtokok és nagybankok ellen akarja a harcot felvenni. A rendelet keresztülvitelében nagy viszásságok vannak. Dr. Vajay Károly szerint a rendelet a mai alakjában rossz. Dr. Weisz Sándor szerint az ugyanazon törvényhatóság területén lakó szerződő felek között jóváhagyásra nincsen szükség. Dr. Lénárd István előadó kijelenti, hogy a rendeletek eddig a városi hatóságnak csak felesleges munkát adtak. Az indítványt elfogadásra ajánlja Dr. Keresztszeghy Lajos újabb felszólalása után a közgyűlés az indítványt elfogadta. Reáliskolát! Ugyancsak elfogadták dr. Nagy Vince és társainak az állami reáliskola felállítására vonatkozó indítványát is. Ezután a csatornázási, vízvezetéki, az uj közkórház felépítési munkálatainak és az erdők hasznosításának megkezdésére Ozory István rendőrfőkapitány által beterjesztett indítvány foglalkoztatta hosszasabban a közgyűlést. Az indítványt Székely Éndre tb. városi tanácsos ismertette, aki a tanács nevében előadta, hogy a tanácsot semmiféle mulasztás nem terheli a csatornázás, a vízvezeték és a kórházépítés elmaradása miatt, amennyiben mindezen építkezések előkészítés alatt állottak, amikor a kitört világháború megakasztott minden munkát. Dr. Vajay Károly kifejti, hogy a rendőrfőkapitány indítványának érdemi része ellen senkinek sem lehet kifogása, de kárhoztatja, hogy a kórház vezetői négy éven keresztül semmit sem tettek arra nézve, hogy a felettes hatóságot, vagy a közegészségügyi bizottságot a közkórház tarthatatlan állapotáról felvilágosítsák. De nem is lehet szó most építkezésről, a minisztérium minden építést megtiltott, a kereskedelmi iskola épülete befejezetlenül áll e tilalom miatt. A vízvezetéki munkálat is félbenma- radt és most csatornázás, vízvezeték és kórházépítésről nem lehet szó sem a villamos mü átépítése nélkül. Felolvassa a marosvásárhelyi polgármester táviratát, mely szerint a kórházat az állam építteti, de eddig még egy téglát sem építettek. A kórház felépítése állami feladat. Mindezen által meg kell kérdezni a szakembereket, hogy menynyibe kerülhet a kórház felépitése. Azt hiszi, ma 12 miiló korona lesz a költség. Erre fedezetet kell keresni. Az erdőket nem engedi erre a célra felhasználni. Dr. Kölcsey Ferenc 1903 óta mindig sürgeti az uj kórház felépítését. Mindig a pénzről beszélnek, holott e szerencsétlen betegeken kell sürgősen segíteni, mert a közkórházban már teljesen tarthatatlan a helyzet. Ebben az aljas épületben nem lehet a betegeket elkülöníteni, a ragályokat megkapják olyanok, akik attól meg lettek volna kiméivé, ha nem kerülnek e kórházba. Nem lehet a kórházat kitakarítani, mert a betegeket nincsen hová elhelyezni. A túlzsúfoltságot nem lehet kikerülni, mert balesetek történnek és a betegeket nem lehet elküldeni. A Tanítók Háza, melynek egy csöpp udvara sincsen, nem alkalmas a kórház el- I helyezésére. Felháborító eseteket mond el a i közkórház állapotáról és az elmebetegek le- ! sújtó elhelyezéséről. Kéri a közgyűlést, hogy i ne odázzák el a segítséget, mert nem lehet tovább a kórházat úgy vezetni. Dr. Weisz Sándor felszólalása után dr. Keresztszeghy Lajos kijelenti, hogy mindenki tudja, hogy a közkórház állapota tarthatatlan, de mi mégsem adhatunk ki I olyan sok pénzt a kórházra. Ideiglenesen > segíteni kellene a helyzeten. A világhábo-
