Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)

1918-08-09 / 188. szám

Ötvenedik évfolyam. 188-ik szám. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egy évre 30 K — f. Fél 15 K—f. Negyedévre 7 K50í. Egy hóra 2K80L Hirdetési dijak előre fizetendők. Egyes szám ára 12 fillér. Pályaudvarokon 16 5 ___§ Po litikai napilap. SZERKESZTŐSÉG I MÉS KIADDHIVATAL: EötvB&Aitca 4. Telefon-számok: Szerkesztőség . 373 Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkesztő lakása ... 358 sssssszs SZRTMRR-NÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Denes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. PÉNTEK, RÚG. 9. A nyugati harcokból Berlin, aug. 8. A nagyfőhadiszállás ttivítalosan jelenti: Rupprechí trónörökös És s német trónörökös hadcsopopfja: A Lys mindkét oldalán angol részle­ges előretöréseket visszavertünk. Az ellenség a Sorrettől északra a Bray-Coryhe országút mindkét oldalán levő uj állásaink ellen heves ellentámadásokat intézett, amelyeket visszautasítottunk. Az éjszaka folyamán időnként feléledt tüzérségi tevékenység és felderítő harcok. Montdidiertől nyugatra a franciák rész­leges támadása megh.usult. fi német trónörökös iiadcsoportja: Soisson és Reims között kisebb gya­logsági harcok az Aisne mentén és Reims- től északra. Albrecht würtembergi herceg iiadcsoportia: A Vogézekben eredményteijes előre­törések a Schrat mentén levő ellenséges vonalakban. , Borig báró hadnagy a 20 ik légi győzelmét aratta. Ludendorff, első fószállásmester. Az olasz harctérről. Budapest, aug. 8. Hivatalos jelentés: A délnyugati arcvonalon: Nincs különös esemény. Albániában Szárazföldi és iengerészeti repülőgé­pekből álló bombavető rajunk megtámadta a Walonától keletre levő olasz repülőteret. Nagy tűz és füst fejlődés tanúskodott a vállalkozás sikeréről. fi vezérbar főnöke. Az amerikaiak vesztesége iuliusban Beriin, aug. 8. A Münchener Zeitung jelenti Zürich­ből, hogy az amerikai veszteség lajstrom julius hónapban 106.040 ember veszteséget tüntet tel. A hadifoglyokat Ameri­kába szállítja az entente Zürich, aug. 8. A Popolo d’ Italia az ententeországok- ban felmerült arról a tervről ad hirt, hogy az entente kezére jutott hadifoglyokat mind szállítsák át Amerikába. A tervnek sok hive van, mert nagy megtakarítást és pénzügyi előnyt jelentene az ellenséges országoknak. A hadifoglyok élelmezését ugyanis Amerika látja el es igen jelentékeny szállítási költ­ségeket takarítanának meg, ha a foglyokat Amerikában helyeznék el. Azonkívül fel­szabadulna igen sok katona, akik most a foglyokat őrzik, végül arra is hivatkoznak, hogy az átszállítás sem kerülne pénzbe, mert azok a hajók vinnék a foglyokat Ame­rikába, amelyek onnan csapatokat szállíta­nak. Ez még biztosítéka is lenne annak, hogy a hajókat a n met tengeralattjárók visszatértükben nem fogják megtorpedózni. Amerika újabb két és fél mifilié katonája. Rotterdam, aug. 8. Washingtonból jelentik : A kongresszus két házának vezet!i azt hiszik, hogy szeptember elsejéig a kon­gresszus végez az uj katonai korhatárról szóló törvényjavaslattal és hogy szeptem­ber 9-ig a javaslat törvényerőre is emel­kedik. A már felajánlott kontingensen kivül újabb 2,398.000 katonát jelent. Szmolenssk és Vitebszket a németek megszállták. Krakó, aug. 8. A német és az orosz kormány között j megállapodás jött Ittre, mely szerint a né­met megszálló :erület keleti határát mé­lyebben KeLet-Oroí? országba helyezik. Né­met csapatok ma megszállották Szmolensz- ket és Vitebszket. A moszkvai német követ Berlinben. Berlin, aug. 8. Helíferich moszkvai "émet követ rö­vid időre Berlinbe utazott, hogy beható jelentést tegyen *» nagyoroszországi bonyo­lult helyzetről, annál is inkább, mert a távirati összeköttetés a német főváros és Moszkva között rendkívül megnehezült. Az angol kormány kék és fehér könyve Bern, aug. 8. Nemrégiben végződött be Londonban a brit birodalom országainak és tartomá­nyainak kongresszusa, mely a háború és a béke minden Britanniát érintő kérdésével foglalkozott. A tanácskozások megállapításait, me­lyek a brit impérium politikai átszervezé­sére és békecéljaira vonatkoznak, legköze­lebb Kék könyvben hozzák nyilvánosságra. A bizalmasabb természetű okmányokat pe­dig a Fehér könyvben foglalják össze, me­lyet csak az érdekelt szövetséges államok kormányai kaphatnak meg. A képviselőház ülése A katonai ellátásról szóló Javas* latot megszavazták — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, aug. 8. Szász Károly elnök féltizenegy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Napi­renden volt a katonai ellátásról szóló ja­vaslat. Báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter hálás köszönetét fejezte ki a vitában résztvett összes képviselőknek tárgyilagos kritikájukért és azért, hogy a javaslatot párt­különbség nélkül elfogadták, ezzel is doku­mentálva, hogy milyen hálát és szeretetet érez az egész törvényhozás hőseink iránt. Csak Juriga képviselőt veszi ki, aki egé­szen más utón halad, amelyen sem ő, sem a Ház más tagja nem követi. Felhozták a katonaorvosok és a Vö­rös Kereszt kérdését. Úgy az orvosok, mint a Vörös Kereszt a háború egész tartama alatt nemcsak a hadsereget, hanem a nem­zetet is mély hálára kötelezték. Örömmel állapítja meg, hogy a tiszti fizetésemelés kérdésében az egész Háznak az az álláspontja, hogy igenis szükség van I a tiszti, és mindjárt hozzáteszi, a legény- í ségi fizetések felemelésére. A nemzetnek ez nemcsak kötelessége hős fiai iránt, de be­csületbeli tartozása is. A fizetésemelésre szükség van, de a mostani pénzviszonyok mellett csakis a ter­mészetbeni ellátás lehet hivatva arra, hogy igazán hathatósan segítsünk a bajokon. A létesített intézmények nem minden­ben funkcionálnak úgy, mint kellene, mert nem mindenütt megfelelő ember irányítottá. A kertgazdaságról szólva hangoztatja, hogy jutalmazni kell a legénységet is, a mely megmunkálja a földet. Ismerteti a beszer­zési Központok működését. Minden meg­történt, hogy beszerezzék a megfelelő szük­ségleti cikkeket. A rokkantak ügyében csak annyit mondhatok, hogy a legmelegebb érdeklő­déssel viseltetem a kérdés iránt. A csendörség ellátásáról szólva, meg­jegyzem, hogy a csendőr tisztikarra is vo­natkoznak a javaslatoknak a honvéd tiszti- kaira vonatkozó rendelkezése és ez az el­látási törvény gondoskodik a csendőrség­ről is. A rokkantházak szaporítására nincs szükség, mert az uj törvény által adott rokkantjárulékból a rokkant szívesebben él otthol családja körében és azért nincs is tolongás a rokkantházak felé. Az özvegyi ellátásról megjegyzi, hogy azon az alapon állították össze, hogy min­denkinek dolgoznia kell, a mennyire bir, ha még oly csekély mértékben is. Igaza van Fényes Lászlónak, hogy hatszáz korona egy özvegynek kevés, a mennyit akkor kap, ha tüdőbeteg. De a tüdőbeteg özvegyek száma az esetek kis része. A legénység nyugdijáról a következő­ket jegyezhet' meg: 50 százalékos kereset­képtelenségnél 580 korona nyugdíj, de ez egy olyan állapot, a melyben a nyugdíjas még sokat tud dolgozni. Hetven százalékos keresetképtelenségnel a nyugdíj az eddiginek két és félszerese, teljes keresetképtelenség­nél az eddiginek négyszerese. A ki dolgozni akar, az meg fog tudni élni, a ki pedig nem tud dolgozni, arról gondoskodunk. Ez, volt a javaslat alapelve. Kéri a javaslat el­fogadását. (Zajos éljenzés és taps.) A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents