Szamos, 1918. augusztus (50. évfolyam, 181-207. szám)
1918-08-01 / 181. szám
2 oldal. SZAMOS (1918. augusztus 1.. 181. szám.) Széchenyi Aladár, aki jelenleg somogyi főispán, feltűnést keltő beszédében a javaslat ellen foglal állást. A javaslatot nem fogadja el, mert kevesli a jogkiterjesztést. Vázsonyi javaslata a minimuma volt a jo^- kiterjesztésnek. Ezen a téren a magyarság szupremáciáját nem lehet mesterséges eszközökkel fentartani. Becsületbeli kötelességének tartja, hogy ragaszkodjon Vázsonyi javaslatához és sajnálja, hogy Wekcrle eltért a lényegtől, bár kijelentette, hogy ahhoz ragaszkodik. Apponyi Henrik megszavazza a javaslatot, hogy ezzel az izgalmas probléma lekerüljön a napirendről. Berzeviczy Albert szerint soha ilyen alaposan elkészített javaslat nem került a főrendiház elé. A kompromisszum őt sem elégiti ki, a javaslatban mindazonáltal nagy haladást lát. A javaslatot elfogadja. Prohászka Ottokár hive az általános választójognak, de megszavazza a módosított javaslatot is, mert az csirája lesz a boldogabb előrehaladásnak. Beszéde folyamán kifejtette, hogy nemzeti szempontból megbízhatatlannak tartja a szociáldemokrata szervezeteket, melyek a nemzetközi eszméket hirdetve a nemzetközi aspirációkat támogatják. Azoknak ra galiciaiknak, akik az északmagyarországi vármegyékből vándoroltak be, nem kiván választójogot adni. Baltazár Dezső szerint a választójogi javaslatból torzszűlött lett: az sem általános, sem demokratikus, sem magyar, hanem jogcímek zagyvaléka. A magyarul irni- olvasni tudást kidobták belőle. A javaslatot nem fogadja el. A vita után Wekerle válaszol Pro- hászkának és Baltazárnak. Meggyőződése szerint a nők választójoga nemsokára törvénybe lesz iktatva. Ha politikai barátai nem követnék őt, azért ideáit mégis meg fogja vulóstteni azokkal, akik helyeslik politikáját. Ezután a főrendiház nagy többsége a javaslatot megszavazta. A részletek tárgyalásánál Baltazár határozati javaslatát a nők választójogáról elvetették. Az ülés fél 7 órakor végződött. A képviselőház ülése — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, jul. 31. ; miniszter most tartózkodik Bécsben, mikor ' tudta, hogy itthon többen szóba hozzák a ■ parlamentben a kenyérkérdést. A parasztnak j gabonáján a malmok kereskednek, azalatt j pedig a talu népe ellátatlanul áll. Az in- 1 terpellációt kiadták a közélelmezési minisz- j temek. Fényes László kifogásolja, hogy a i fiumei tengervédelmi szakaszoknál a ma- ; gyár legénységet horvát zászlóaljakba oszt- ! ják be. Majd a honvédelmi miniszterhez 1 inréz interpellációt a parlamenti őrség pa- | naszai tárgyában. Kiadták a honvédelmi ! miniszternek. Tisza István gróf nem tesz szemre- I hányást a kormánynak, hogy Ausztriát fe- | leslegeinkkel kisegítjük, de óhajtja, hogy | gazdasági helyzetünk tisztán álljon szövet- i ségeseink előtt. Tehetségünkhöz képest ele- ; get adtunk. Ezalatt a falusi lakosságunk ; nagy része éhezik. Kéri a kormányt, hogy ; a heverő rekvirált gabonát azonnal osszák i szét a lakosság között. Kéri, hogy a köz- j élelmezési miniszter az alatt a pár -ap j alatt, amíg a Ház ülésezik, tájékoztassa a I Házat ezen sürgős kérdésekről. Előterjeszti ! interpellációját: Hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy a lakosság élelmezése az átmeneti idő alatt biztosittassék ? H jlandó e a mezőgazdasági népesség fejadagjait 15, illetve 13 kilogrammra felemelni, végül rendeletben biztosítani a községeknek azt, hogy készletüket maguk vásárolhassák be és az ellátatlan lakosságról eképpen gondoskodjanak. Ezután Meskó Zoltán konkrét eseteket sorol fel, hogy egyes őrmesterek minő visszaéléseket követnek el azzal, hogy szabadságot és kimaradási engedélyt csak pénz ellenében adnak, sőt 1000 —2000 koronáért még a menetszázadbó! is kiveszik a katonákat. Kérdi, hogy nem lehetne-e azokat, akik itthon megmelegedtek, a fronton levőkkel kicserélni. Haller István a haszonbérleti szerződések tárgyában interpellál, majd a sajtó- cenzúra visszaéléseit teszi szóvá. Felemlíti, hogy a Déli Hírlap, valamint a 8 Órai Uj ság híreit a cenzúra letiltotta, ugyanazt azonban a reggeli lapoknak megengedték közölni. Hasonlóképen letilt a cenzúra a hadi érdekekbe t nem ütköző cikkeket is. Harmadik interpellációjában az áruuzsorát teszi szóvá és erélyes kormányintézkedéseket kér. Az ülés vége három órakor. Az áru beszerzést, a fölosztási arány megállap tását és az árusiiás ellenőrzését, mint eddig, úgy ezután is a városi közélelmezési hivatal eszközli, mely az igényjogosult lakosságot csak nemrég vette ismét számba s a fogyasztók pontos létszámát állandóan nyilvántartja. Rövidesen megjelenik ^ hivatal felhívása, hogy minden egyes háztartás jelentse be: melyik üzletben akarja ezentúl beszerezni a hatósági cikkekből járandóságát. Mindenkit lehetőleg ahoz a kereskedőhöz osztanak be vevőül, amelyikhez maga kívánkozik, vagy amelyiknek üzlethelyisége hozzé legközelebb esik. A közélelmezési hivatal fog felügyelni az el- árusitás zavartalan rendjére s a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja majd abban az irányban, hogy hatósági árut csakis a’ igényjogosult városi lakosság kapjon s a részére megszabott mennyiséget ki-ki pontosan megkapja. Ezért az árukiszolgálás ezentúl is jegyre történik. Az árusítás föltételeit és módozatait a közélelmezési hivatal csoportos szerződésbe foglalta, amely minden elárusítóra egyaránt kötelező s a melyikuek biztosítékául minden ke-eskedő a h_>zzá beosztott vevőkör számarányában óvadékot helyez letétbe a közélelmezési hivatalnál" Minden előforduló hibát visszaélést, egyszóval bárminő sereimet, amit a vásárló közönség bejelent, a városi panasziroda vizsgál meg. Amelyik elárusító indokolt panaszra ad okot, attól nemcsak az árusítást veszik el, de ellene kihágási eljárás is azonnal megindul s ^vadé'át részben vagy egészben bírságként elveszíti. E garanciák láttára valóban nem lehet szó sem arról, hogy valakit a szükség kényszerítene a szövetkezetbe lépésre Hisz aki megmarad a maga megszokott kereskedőjénél, epen ngy megkap mindent, ami neki jár, anélkül, hogy vásárlásra bárminő alakiságokhoz, vagy az üzletrész eiőzetes lafizeté.^éhez volna kötve. Ám ezenfelül i t még szolgálatában áil a szakavatott kereskedők üzleti tudása, tapasztalata és gyakorlata is. A vevőt ud varias előzékenység fogadja s gyakorlott kezek gyorsan' és kifogástalanul szolgálják ki. Nem kell esetlegesen a város egyik végéről a város másik végére szaladgálni az áruért, Nem kell naphosszat ácsorogni, tolakodni és tülekedni, mint ez a tömegellátó helyeken rendszerint történni szokott. Mindenki ott vásáról, ahol legjobban kezeügyé- ben esik, fáradozás, izgalom és mérgelödés nélkül. A képviselőház mai ülésében Szász Károly elnöklete alatt kezdték meg a katonai ellátásról szóló javaslat tárgyalását, amelyet Bartha Ödön egyórás beszédben ismertetett. Egry Béla után, aki a tisztek és a legénység illetményeinek felemelését kérte, a vitát megszakították és folytatását holnapra halasztották. Áttérve az interpellációkra Gyapay Pál a csendőség létszámának szaporítását kérte. Popovics pénzügyminiszter kijelentette, hogy az ezirányu tárgyalások már a megvalósulás stádiumában vannak és ezzel együtt az illetmények rendezésére is sor kerül. A választ tudomásul vették. Serényi Béla gróf a csendőrség élelmezéséről megnyugtató kijelentést tesz. Kijelenti, hogy a tizenötkilogrammos fejadag elég, ha a melléktermények is rendelkezésre állanak. Kéri a képviselőket, hogy menjenek hozzá és a rendelkezésre álló adatokból meglátják, hogy semmi igazságtalanság nem történik. Fényes László az Oroszországban levő katonáink sorsáról interpellált. Hosszasan fejtegeti az ukrajnai termésviszonyokat. A foglyoknak a kormány m utalja ki a szükséges pénzt a hazajö- Interpellációját kiadták a honvédnek. Aurél az ellátatlanok ügyében 'látja, hogy a közélelmezési KeresiiedőN a irizellátásbaii A júliusi városi közgyűlés tudvalevőleg kimondotta, hogy a hatósági üzleteket augusztus hó 15 én túl nem tartja többé fenn, hanem a közellátási cikkeket ettől az időponttól kezdve a helybeli kereskedők utján kívánja árusittatni. A közellátás ez uj rendjének szervezésével egyidejűleg mozgalom indult városunkban az iparosoknak, magántisztviselőknek. és egyéb értelmiségi osztálynak szövetkezetbe való tömörítésére. Abból a körülményből, hogy a mozgalom indítói éppen a mostani időpontot találták szükségesnek a tömörülésre, köny- nyen azt következtethetik, különösen az avatatlanok, akik a kérdés lényegével nin- csennek teljesen tisztában, hogy ha a hatósági üzletek megszűnnek, akkor szövetkezetre van szükség, mert a közönséget a hivatásos kereskedők nem tudják, v gy nem fogják kellően ellátni. A kevésbbé tájékozott érdekeltekre való tekintettel és főleg e feltevéssel szemben szükségesnek látjuk annak a inegálla pitásét, hogy most a háború idején semmiféle kereskedői üzlet, vagy más elárusitási szerv nem biztosíthat sem több árut, sem egyéb különös előnyt a közönségnek, mint amennyit a hatósági felügyelet alatt és hatósági támogatással árusító kereskedők nyújtanak a vevőiknek. Aki e szempontokat alapos szemlélet tárgyává teszi, az bizonyára nem marad kétségben az iránt, hogy hova szólítja őt saját jól felfogott érdeke. Aki viszont elzárkózik a tárgyilagos megfontolás elől, az majd okulni fog a jövőben a saját közvetlen tapasztalatain! S-i. LEGÚJABB Vilmos császár proklamációja Berlin jul. 31. Vilmos császár a háború ötödik évébe lépésekor kiáltványt intéz a német néphez, hadsereghez és haditengerészethez, melyben utal arra, hogy az ellenség táborában az emberiesség hangja még mindig nem talál meghallgatásra. Ilyen körülmények között a háborút folytatni kell. Kedden és pénteken lesz a hústalan nap. Fővárosi tudósítónk jelenti : A főrendiház tegnapi ülésén Wekerle Sándor miniszterelnök bejelentette, hogy a lapoK téves közlésével ellent tben kedden és péntekem lesznek a hustala n napok.
