Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-03 / 156. szám

2 oldal SZAMOS (1918. ;ulius 3., 156. Staat.) Hivatalos jelentések Budapest, jul. 2. Hivatalos jelentés: A délnyugati arcvonalon: Az egész olasz arcvonalon igen élénk tüzérségi tevékenység, amely ma reggel a Brenta és a Piave között és a Piave alsó folyásánál jelentékennyé vált. A nagyobb gyalogsági harci cselek­mények a tegnapi napon át szüneteltek. S vszéPiiar főnöke Berlin, jul. 2. A nagyfőhadiszállás hivatalosan jelenti: Nyugati harctér: Ruprecht trónörökös hateoparíja: A harcvonal több helyén erős tüzér­ségi tűzzel való rajtaütések vezették be az ellenség vállalkozásait. Visszautasítottuk őket. R nemet trónörökös hadcsoportja : ' Az Oisetól nyugatra, az Aisnetől délre élénk felderítő tevékenység. Az ellenségnek erős részleges támadásait a Curqtől délre és Chateau Thierrytől nyugatra saját harci területünkön meghiúsítottuk. Udet hadnagy 37. és 38., Groll had­nagy 28. és 29. légi győzelmét aratta. Ludendorff, első főszállásmestei. j LEGÚJABB! I l Események a tengeren. Sajtószállás, jul. 2. Torpedóegységeink kis osztaga julius 2-án a reggeli órákban az északi Adrián túlsúlyban levő ellenséges torpedóhaderőkre bukkant Rövid távolságból élénk tűzharc fejlődött. Egységeinknek sikerült egy nagy ellenséges torpedózuzót tüzeléssel felgyúj­tani, egy másikat pedig súlyosan megron­gálni. Az ellenség az ütközetet félbeszakí­totta és visszavonult állomáshelyére. Egy- j ségeink egészen jelentéktelen károkat szén- | védték. A képviselőház ülése — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, julius 2. A képviselőház mai ülésén Brandasch Rudolf (szász nemzetiségi) szólalt fel első­nek. A választójogi javaslatot általánosság­ban elfogadja. Pető Sándor a Tisza-féle 1913. évi javaslat novellájának tartja a mostani ja­vaslatot, amelyet elutasít. Részletesen fej­tegeti a javaslat hibáit. Bizonyítja, hogy minden országban törvénybe iktatták a ka­tonák választójogát. A nők választójogát illetőleg követeli a nők egyenjuságát. Ki­fejti a nagy különbségeket, melyek a módo­sítások és az eredeti javaslat között van­nak. A javaslatot nem fogadja el. Giesswein Sándor a nők választójo­gáért száll sikra. A nők szereplése a poli­tikában és közéletben a háború helyett a pacifizmust fogja létrehozni. Norvégiában a nők szereplése a községi kormányzásban megszüntette az alkoholizmust. Sok hibája van a javaslatnak, de ő inkább megelég­szik a fokozatos fejlődéssel, minthogy az egészet elvesse. Határozati javaslatot nyújt be a nők választójogáért. Rónai Jenő felszólalása után Károlyi Mihály konstatálja, hogy Wekerle nem a többségi jog alapján lett miniszterelnök, mégis a többség befolyására engedett el­veiből. Hivatkozik Wekerlének az alkot­mánypártban legutóbb tett nyilatkozataira, hogy ragaszkodik a javaslatban lefektetett elvekhez és semmiféle külön ígéreteket sem jobbra, sem balra senkinek nem tett. Ezek alapján felszólítja Wekerlét, hogy nyilatkozzék, hogyha a képviselőház több­sége szemben Wekerle különvéleményével a bizottság módosításait fogja elfogadni, levonja-e a konzekvenciát, vagy a nemzetre fog-e appellálni. Ha levonja a konvekven- ciát, akkor pártja egészen másképpen fog viselkedni, mint az ellenkező esetben, mert akkor azt látná, hogy csak játékról van szó, hogy itt csak a munkapártnak egy fiókja alakult, mely nem komoly tárgyalást folytat. Fejtegeti azután, hogy nagyon is lé­nyegbe vágó módosításokról van szó. El­ismeri, hogy a nők ebben a csatában !e- győzettek, de ez nem jelenti, hogy elvesz­tették ügyüket és zászlójukat. A többség ezen téren sem akarta elfogadni a meg­egyezéses békét, ám lássák a következmé­nyeket. Agitálni fognak az egész országban az általános, titkos és egyenlő választójog meliett és övék lesz a végen a győzelem, j A javaslatot nem fogadja ei. Az elnök a vitát félbeszakítja, melyet í holnap folytatnak. Minthogy sok interpel- j láció van bejegyezve és a honvédminiszter ; is válaszolni kíván Eszterházy Mihálynak a > cséplőgépek dolgában tett interpellációjára, > indítványozza, hogy a vitát öt órakor sza­kítsák meg. Vita és szavazás után a jobboldal az elnök indítványát elfogadta. Ausztriában beállott az ex-Sex állapot Bécs, jul. 2. A mai nappal Ausztriában bekövetke­zett az ex-lex. Az uj költségvetési provizó­rium abban az esetben, ha a reichsrat tény­leg munkaképes, aligha intézhető el julius végéig. A kormány addig költségvetés nél­kül fénytelen vinni Lz-ügyeket. Budapest, jul. 2. A Magyar Tudósitó jelenti Bécsből : Tegnap Seidler elnöklésével miniszter- tanács volt, amely a politikai helyzettel fog­lalkozott. 16-án ül össze a reichsrat és az urakháza. A reichsrath munkaprogrammjá- nak egyik pontja a képviselők lejáró man­dátumának egy évvel való meghosszabbí­tása. Általánosan az a vélemény alakult ki, hogy a beállott ex lex csakhamar véget ér, mert az összes pártok megegyeznek abban, hogy az állami szükségleteket meg kell sza­vazni. Hire jár, hogy a delegáció albizolt- j ságait, amelyeknek ülései karácsony óta szünetelnek, rövid ülésszakra ismét össze­hívják. Jegyezzünk hadikölcsönt! Azok a kimutatások, melyeket lapjaink nap-nap után a nyolcadik hadikölcsönre teljesitett jegyzésekről közölnek, igen megnyugtatók és örvendetesek. Megnyugtatók azért, mert bár a jegyzési határidő még nincs, a közel­ben már az eddigi tömeges jegyzésekből is kétségtelenül megállapítható, hogy az állam eme legújabb kölcsönének sikere is bizto­sítva van és igy a még előttünk levő ne­héz, de eredménnyel biztató küzdelemben továbbra is meg fogjuk állant helyünket pénzügyi téren is. De örvendetesek ezek a mind nagyobb számban beérkező jegyzések azért is, mert az ország népének gazdasági fejlő-* déséről tesznek bizonyságot, mely körül­mény a nemzet jövőjének és boldogulásá­nak alakulására ne:n csekély kihatással le- end. Ma már ugyanis nem szükséges külö­nösen hangsúlyozni, mert hiszen a megis­métlődő hadikölcsönök révén átment a köz­tudatba, hogy a pénz nem a ládafiában, vagy a pénzszekrényben van a legbiztosabb helyen és hogy a takaréknál megfelelőbb alkalmat is találhat a tőke, h<~>gy a legese- « kélyebb kockázat nélkül busás kamatot hozzon gazdájának. Az állam háborús kölcsöne tehát a hadviselés érdekeire nézve a jelenben fenn­álló igen nagy jelentőségükön kivül messze kiható fontossággal bírnak a jövőre nézve is, mert azzal, hogy fokozatosan megszün­tetik a magyar népnek az értékpapírok iránt eddig tanúsított indokolatlan ellenszenvét, a nemzeti erőknek a köz céljaira való fo­kozott kihasználását teszik lehetővé s az egyéni boldogulást mind szélesebb és jöve­delmezőbb alapokra fektetik. B MmMorpta korlátozását oz egész országra kiterjesztik. t -­Se hol sem lehet birtokot eladni, vagy tiz évnél hosszabb Időre bérbeadni kormányhatósági Jó­váhagyás nélkül. — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, jul. 2. Még Mezössy Béla földmivelésügyi minisztersége idején bocsájtották ki azt a kormányrendeletet, amely felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert arra, hogy az ál­tála megjelölt területeken hatósági engedély­hez kösse az ingatlanok forgalmát. Először néhány határszéli vármegyére rendelték el ezt a korlátozást, később a miniszter több délvidéki és dunántúli vármegyére mon­dotta ki, hogy ott birtokot eladni, vagy tiz évnél hosszabb időre bérbeadni csak ható­sági engedéllyel lehet, legutóbb pedig egy topolyai földvásárlással kapcsolatban ezt az intézkedést a földmivelésügyi miniszter Bács­kára is kiterjesztette. A kormány eme intézkedésének kettős oka van. Nemzeti és szociális szempontok tették szükségessé a birtokforgalom ilyetén való korlátozását. Egyrészt minden lehetőt meg kell tenni, hogy a magyar föld csak a nemzethez hü elemek kezén maradjon, más­részt azonban a legradikálisabb intézkedé­sekkel meg kell akadályozni, hogy a hábo­rúban vagyont szerzett elemek spekulációs célzattal, árdrágító szándékkal vásároljanak birtokot maguknak, csak azért, hogy azt busás nyereséggel, uzsoraáron adják tovább. Ez az intézkedés egyébként praeventiv jel­legű is, már most biztosítani kívánja a kor­mány azt, hogy a háborúból hazatérő kis­birtokosok és földművesek megfelelő és normális áron jussanak majd hozzá ahhoz a földhöz, amelyért véreztek. Az eddig megtörtént intézkedések azon­ban nem érték el azt a célt, amely a ren­delet kibocsájtásakor szem előtt lebegett. Tény az, hogy a tilalom alatt álló várme­gyékben gyanús földvásárlások nem tör­ténnek, azok az elemek azonban, amelyek spekulálni akarnak a magyar földdel, azokra a vármegyékre vetik most ki hálójukat, ame­lyek nem állanak e tilalom alatt és ahol ennek következtében szabadon lehet garáz­dálkodni. Értesüléseim szerint a földmivelésügyi minisztériumhoz megdöbbentő adatok ér­keztek arról, hogy a földdel való speku­láció az egész országban megdöbbentő mérveket ölt. Különösen áll ez azokra a területekre, ahol e pillanatban nem kell még hatósági engedélyt kérni a földvásárláshoz. Ezek a jelentések késztetik a kormányt most arra, hogy radikális intézkedéseket léptessen életbe. Úgy tudom, hogy komo­lyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az ingatlanok forgalmának korlátozását az egész ország területére elrendelik és egy, a közel jövőben kibocsátandó rendelet ki fogja mondani, hogy sehol az országban nem szabad eladni, vagy tiz évnél hosszabb időre bérbeadni földet az illetékes hatóság jóváhagyása nélkül. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents