Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-11 / 163. szám

I " oldal. Berlin, jul. 10. A nagyfőhadiszállás hivatalosan jelend: Nyugati harctér: Ruprecht trónöpöhös hafosoportja: A Kemmel vidékén, valamint a Lys és a Somme mellett az esti órákban fel­éledt a harci tevékenység. Ellenséges éjjeli felderítő előretörések. R német trónörökös hadcsoportja: A franciák folytatták heves, részleges támadásaikat. Noyontól délnyugatra és az Aisnetől délre több Ízben támadtak és megvetették lábukat az Auteuiltől nyugatra levő Port és Desloges nevű majorokban, valamint a Longtontól északra levő régi i francia árkokban. A csatlakozó szakaszon tüzeléssel vertük vissza a támadást. Chateau- Thierrytől nyugatra sikeres előtörés során foglyokat ejtettünk. Reims mindkét oldalán élénk ellenséges felderítő tevékenység. Albrecht herceg hadssoportja; A Sundgauban, Largitzentői északra rohamcsapataink a francia árkokból foglyo­kat hoztak magukkal. tudendorff, első főszállásmestet. A Pásztor* Árkád-féle alapítvány Beszélgetés Míklóssy István hajdudorogi püspökkel Szatmár, jul. 10. Mint a Szamos megírta, Miklóssy István, a hajdudorogi gör. kath. magyar egyházmegye püspöke székhelyéről, Nyír­egyházáról a Bikszád határában fekvő te­repi tanyájára utazott hosszabb nyári tar­tózkodásra. A terepi tanya ahhoz a birtokhoz tar­tozik, amelyet Pásztory Árkád alapítvány­ként hagyományozott a mindenkori hajdu­dorogi gör. kath. püspöknek s a püspök ur itt szándékszik tölteni a nyarat. Utazása alkalmával a püspök ur egy fél napot Szatmáron töltött és már akkor szives volt megengedni, hogy őt nyaralása során felkeressem s a Pásztory-féle alapít­ványról, amelyről a környéken ellenőrizhe­tetlen legendás hirek keringenek, végre biz­tos információt kapjak. A bikszádi fürdőtől Turvékonya felé menve pár száz lépésnyire, Bikszád végén épült fehérre meszelt, masszív kúriában la­kik a püspök. A kúria homlokzatán és az ajtó bejá­rat fölött szent szobrok díszelegnek, ame­lyekkel a megboldogult kegyes atya oly előszeretettel díszítette az általa emelt épü­leteket, sőt a lakások egyes bútordarab­jait is. Az épület egy 30 holdas kert közepén fekszik, amelyen egy keskeny, vidáman cso­bogó patak fut keresztül, — vigan hajtván egy miniatűr vízimalom kereket, persze ma­lom nélkül. A hatalmas kertben frissen ültetett gyümölcsfa csemeték, gazdasági kertészet mutatják az uj gazda gondos kezének nyo­mait, aki a 30 holdas parkterületet gadasá- gosan akarja kihasználni. A bikszádi fürdő vendégei éppen reg­geli sétájukat végezték, amikor a park sé­tányán megjelent az első gör. kath. magyar püspök impozáns alakja, aki szívélyes ba­rátsággal viszonozta a sétálók tiszteletteljes üüvözlését. Társaságában az egyházmegye ügyésze és Pásztor János, a turvékonyai gazdaság lelkésze voltak. A püspök ur engedelmével hozzájuk csatlakoztam s a fürdő hires gyertyánfa-al- léjában sétálva folytattuk le a séta intervjut. Amit csak azért említek meg, mert különös SZAMOS mlius 11.. 163. szám.) véletlen folytán immár harmadik ilyen pe- ripatetikus beszélgetést volt szerencsém a püspök úrral a $zamos részére csinálnom. Először még a sátoraljaújhelyi parochia szí­nes, illatos kertjében, másodszor a debre­ceni bombamerénylet után a Miklós-utcai ideiglenes rezidencia virágos kis udvarán. Kérdéseim egy részére a püspök ur, más részére az egyházmegye ügyésze adták meg a felvilágosítást, amelyek közül a leg­lényegesebb a Pásztory vagyon jogi termé­szetére vonatkozik. Ezt a vagyont ugyanis általában úgy emlegetik, mint Pásztory Ár­kád hagyatékát. Holott ez nem örökség, hanem alapítvány, melyet Pásztory Ár­kád még életében tett saját haszonélve­zeti jogának fenntartásával, minden korlá­tozás nélkül, még számadási kötelezettsé­get sem kötve ki, — a mindenkori hajdu­dorogi gör. kath. magvar püspök részére. Az alapítvány hivatalos cime: a haj­dudorogi gör. kath. püspökség törzsjava­dalma, mint Pásztory Árkád alapítványa. Érdeklődtem aziránt, hogy mi igaz azokból a legendás hírekből, amelyek mint | milliós értékekről beszélnek. — A nagy vagyonról szóló legendák — volt a válasz — tényleg legendák. Az alapítványt 2500 3000 magyar hold ingat­lan képezi. Ez a nagyterületi birtok azon­ban nincs úgy instruálva, amint azt egy ko­moly, belterjes gazdálkodás megkövetelné. A birtok Turvékonya, Terep, Avasfelsöíalu, Bikszád és Bujáoháza határában fekszik. Ezek közül a bikszádi határban, amely nincs tagositva, mintegy 500 hold elszórtan, .mintegy ötven helyen fekszik úgy, hogy a püspökség a legtöbb parcellát nem is hasz­nálhatja, mert nem tudja, hogy hol fekszik. Ennek a résznek a reális értéke csak tago­sítás esetén lenne megállapítható. Rendsze­res gazdálkodás általában véve csak a tur­vékonyai és bujánházai határban levő bir­tokon, az úgynevezett Pásztory-tanyán folyik. — A birtok ama részének értéke, a mely tagositva van, az avasi föld csekély értékénél fogva sokkal kisebb, mint azt egy ilyen birtok komplexumnál hinni lehetne. Azonkívül az egész alapítványi birtokot egy nagyobb törlesztéses kölcsön terheli még Pásztory Árkád idejéből és terheli egy 30 eze~ koronás alapítvány, amelyet Pásztory Árkád tett a szamosujvári egyházmegyénél annak a tanitóképző-intézeti növendéknek a javára, aki a magyar nyelvben hittan­ban és neveléstanban jeles előmenetelt tesz. Abirtok jövedelmezőségét erősen csök­kenti annak a 70 elagott, öreg, jobbára munkaképtelen embernek az eltartása, akik még Pásztory Ár ádnak idejéből maradtak ott s akiket ő tartott el. Ezek száznál töb­ben voltak, de a háború alatt sokan, akik még tudnak dolgozni, elmentek, hogy ki­használják a munkabérek háborús konjuk- turáit. A visszamaradt öregeket a püspök­ség minden jogi kötelezettség nél­kül, tisztán Pásztory Árkád emléke iránti kegyeletből és tiszteletből tartja el. — Az uradalomban ma is ugyanaz a rendszer van bevezetve, mint az alapitó idejében volt. A kastélyban a gazdasági in­téző lakik és Pásztor János lelkész. Ugyan­csak ott vannak elhelyezve a konyhák, ka­marák. Az emeleti rész üresen áll. A cse­lédség ma is — mint Pásztory életében — közös konyháról étkezik, a gazdaságtól kap ruhát, világítást és más szükségleti cikket. A birtokban való gazdálkodást meg­nehezíti az a körülmény is, hogy az Avas­ban nem lehet megfelelő munkaerőt szerez­ni : a munkaképes férfiak nincsennek itthon, az öreg emberek nem bírják a földmives munkát, az itteni asszonyok pedig nincsen- nek munkához szokva. — A birtok eladásával a püspök ur I egyáltalában nem foglalkozik, felelte kérdé­semre az egyházmegye ügyésze. Ezt csak akkor tenné, ha valamely állami intézmény részére lehetne azt értékesíteni, mint pl. te- legités vagy olyan intézmény részére, amely a kastélyt is használhatná. Igen alkalmas lenne a birtok olyan nemzetiségek ide tele­pítésére, akik rosszabb viszonyok közt élnek. Itt a püspök ur közbeszólt: — Legszívesebben csak magyar célú intézménynek adnám. — Nehezítené az eladást az is, hogy az itteni ingatlanok értékét nem lehet meg­állapítani, ezen a vidéken nincs olyan bir­tokforgalom, amiből az érték megállapítható lenne, hiszen a mai forgalmi értékek ktílöm- ben sem reálisak sehol. Megkérdeztem végül Öméltóságától, hogy nincs-e szándékában Pásztory Árkád holttestét Nyíregyházáról hazaszállittatni. ? — Valamikor állítólag nyilatkozott a megboldogult, hogy a turvékonyai tanyán szerelné tulvilági almát aludni, sőt a helyet is kiválasztotta, ahol nyugodni kívánt. Ez régebben volt, az alapítvány megtétele és internálása előtt, amikor nem is sejthette, hogy valaha közbejöhet olyan körülmény, amely őt arra kényszeriti, hogy elhagyja Turvékonyát. Itt Pásztor János lelkész, aki mind­végig Pásztory Árkád mellett volt, közbe- vetőleg megjegyezte, hogy a megboldogult nem szeretett a halálról beszélni sem. Sze­rette az életet, félt a haláltól. — Ha Pásztory Árkád — folytatta Miklóssy püspök - csak egy szóval is ki­fejezte volna ebbeli kívánságát, azt feltét­lenül teljesíteném. Miután azonban ezt nem nyilvánitotta, azt az állapotot kell figyelem­be vennem, amelyben az alapítvány megté­tele után, Nyíregyházán volt. Amint az idő alkalmas lesz reá, sirhantja fölé megfelelő kápolnát építtetünk, amelyben megörökítjük emlékét. Ä kápolna helye már meg is van véve. (d. s.) Katonai kitüntetés. A király Mihálka Sándor 12. h. gy. e.-beli póttartalékos ti­zedesnek a vasúti hadiszolgálat terén tel­jesített különösen kötelességhü szolgálatai­nak elismeréséül az ezüst érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szallagján. Az erre felhatalmazott parancsnokság Sere- gélly Gusztáv és Szeghy Jenő tartalékos zászlósoknak, a 2. oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosainak az ellenség előtt ta­núsított bátor és önfeláldozó magatartásuk elismeréséül az 1. oszt. ezüst vitézségi ér­met adományozta. Pénzügyi kinevezések. A pénzügy­miniszter Merk Dezső pénzügyi »anácsosi címmel és jeléggel felruházott nagy­károlyi pénzügyi titkárt a jelen állo­máshelyén való meghagyása melleit a VII. fizetési osztályba pénzügyi tanácsossá, — dr. Korányi Lajos nagykárolyi pénzügyi fogalmazót pedig jelen állomáshelyén való meghagyása mellett a IX. fizetési osztályba pénzügyi segédtitkárrá nevezte ki. Gondoskodnak a lisztszük­ségletről. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy Windischgrätz közélelmezési mi­niszter a vármegyék alispánjaihoz ren­deletet intézett, amelyben rámutat arra, hogy a terménykészletek fogyatékos­sága az ellátást egyaránt súlyosan ve­szélyezteti. A zavarok csak akkor ke­rülhetők el, ha a korai cséplést a leg­rövidebb időn belül megkezdik, úgy, hogy a malmok julius 15-től az első készleteket már őrölhessék. Utasítja az összes cséplés haladéktalanul való meg- < kezdését. A miniszter a rövid időn be­E HÍREK üSa'sa.i üjTá»ü *

Next

/
Thumbnails
Contents