Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-31 / 180. szám

SZAMOS (1918. Julius 31,. «30, i:gafl£.^ 2 oldal. Aíöánláöan Az ellenség megismételte erős táma­dásait a Semeni folyó déli partján, valamint a Mali-Siloves hegyháton levő állásaink el­len. Csapataink közül, amelyek részben szívós ellenállásukkal, részben vitéz ellen- támadásokkal az ellenségnek minden táma­dását megsemmisítették, különösen dicsérő- leg emelendők ki a budapesti 29-ik honvéd népfölkelö ezred 3-ik zászlóalja és a felső­magyarországi kassai 3 ik határyadász zászlóalj. fi tmÉrtia? fanöiis. A leszerelés a világ legha­talmasabb vezér eszméié... Berlin, jul. 30. Politikai körökben feltűnést keli a kancellár lapjának a Norddeutsche Allge­meine Zeitungnak a világbékéről szóló jul. 28-iki közleménye, mely szerint ma már nem zárkózhatunk el azon igazság elől, hogy a békemozgalom és annak minden eszmei tartalma a népek szövetsége és a kereskedelmi miniszter legutóbbi nyilatko zatait. Tiltakozik az ellen, hogy Magyaror­szág a galíciai hadikár megtérítésében részt vegyen. Popovics kijelenti, hogy a kormány í felfogása az. hogy a hadikárokat minden ! állam küiön viselje. Javaslatát elfogadták vita nélküi. Elfogadták a pénzintézeti Központról szóló törvény módosításának javaslatát, majd Bartha Ódon ismertette a Földhitel- intézet kölcsöpeinek javaslatát. Wekerie ezután kijelentette, hogy a több termelés fokozására a kormány kény­szerítő intézkedéseket fog behozni. Végül Fényes László és Popovics fel- | szólalásai után letárgyalták a só és szénadó I javaslatát. Elhatározták, hogy a holnapi ülésen a ! tisztviselők adósságának konvertálásáról | szóló javaslatot tárgyalják. Ezenkívül 11 interpelláció vár előter­jesztésre. Interpellációkat jegyeztek be: Tisza István gróf ma interpellációt jegyzett be a falusi lakosság ellátása ügyé­ben. Tisza interpellációját a közélelmezési miniszterhez intézte. Fényes László a képviselőházi őrség illetménye tárgyában. Meskó Zoltán a katonai igazgatás visszaélések tárgyában. Madarassy Gábor a felmentéseknél a katonaság részéről tapasztalt eljárások tár­gyában. Haller István a haszonbérleti szerző­dések, a cenzúra sérelmes kezelésa és az áruuzsora megfékezése tárgyában. Bartos János a budapesti lakáshivatal ügyében. Báró Radvánszky Géza a felekezeti hitoktatók ruhasegélye tárgyában. I Szatmár város akciója a 12.honv. gy. ezred visszahelyezése érdekében döntőbíróság. A leszerelés a világ egyik leghatalma- í sabb vezéreszméje lett, amelynek fejlődésép! ma még ugyan nem lehet belátni, de a : melyet a praktikusak gúny mosolyával elin- j téznünk most már nem lehet. Újabb felterjesztés a honvédelmi miniszterhez — A Szamos eredeti tudósítása. — Anglia Oroszország párt­fogója. London, julius 30. Wiadivosztokból jelentik : Az angol kormány kijelentette a szi­bériai ideiglenes kormánynak adott vála­szában, hogy fellépésének más célja nincs, minthogy helyreállítsa Oroszország politi­kai és gazdasági életét és elűzze Oroszor­szágból az ellenség haderőit. Oroszország belső ügyeibe az angol kormány nem akar beavatkozni. A cárevicset is meggyilkolták Stokholm, juj. 30. A Pravda jelenti, hogy a cárevici meg­gyilkolása bizonyos. A hirt megerősítették. Állítólag a trónörököst már julius elején meggyilkolták. A kadett-párt rendőri fel­ügyelet alatt. Berlin, jul. 30. Az ukrán távirati iroda jelenti: Az ukrán minisztertanács elhatározta, hogy Miljukow orosz kadetí-párti vezért és pártját rendőri felügyelet alá helyezi, őket esetleg Ukrajnából kiutasítják. A képviselőház ülése — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, julius 30. A képviselőházat délelőtt 11 órakor nyitotta meg Szász Károly. Harmadszori olvasásban elfogadták a múltkor letárgyalt javaslatokat. Bartha Ödön és Győrffy Gyuia bizott­sági jelentéseket terjesztenek elő. Bakonyi ismerteti a közösbank hadi­nyereségadójának javaslatát és elfogadásra ajánlja. Antal Géza kifogásolja Weiser osztrák Szatmár, jul. 30. Szairaár város törvényhatósági bizott­ságának e havi közgyűlése megbízta a vá­rosi tanácsol azzal, hogy a szatmári 12. honvéd gy. ezrednek visszahelyezese érde­kében feliratot intézzen a honvédelmi mi­niszterhez. • A városi tanács mai ülésében a kö­vetkező feliratot intézte a kormányhoz : Nagymeltóságu . M. kir. Honvédelmi Miniszter Ur! Szatmárnémeti város és az egész érdekeit vidék lakosságának állandóan hangoztatott sérelmét képezi az a köfüi- mény, nogy a 12. honvéd gyalogezred, a város háztezrede az orosz invázió idejé­ben 1914. év végén Egerbe áthelyeztet­vén, annak visszahozataía iránt megindí­tott akció eddig mindenkor sikertelen maradt. A város közönsége ugyanis a házi­ezred visszahelyezése iránt több ízben fordult Nagyméltóságodhoz, ezideig azon­ban kérelmünk elutasittatott különböző akadályok felmerülése folytán. Az eddig felmerült akadályok azon­ban most már tökéletesen megszűntek, amennyiben az elhelyezési viszonyok Szat­márnémetiben úgy katonai, fegyelmi, ki­képzési, mint egészségügyi szempontból j teljesen megfelelőek, sőt a katonasággal j túlzsúfolt Eger városánál ezek a viszo­nyok bizonyára aránytalanul kedvezőtle­nebbek. A mi Nagyméltóságodnak a vasúti szállítás szempontjából táplált aggodal­mait illeti, tisztelettel' megjegyezzük, hogy a visszahelyezésnél csak egyszer terhel- tetik meg, mig a jelenlegi csapatelhel^e- zés mellett a pótzaszlóaljak állomásai és kiegészítő kerületeik közt a katonák és hozzátartozóik állandóan sürü tömegek­ben közlekednek és nem kis mértékben járulnak hozzá a vasutak megterheléséhez és tuizsufolásához. A m. kir. 12. honvéd pótzászlóalj visszahelyezése esetén az alakulatok el­helyezésére nézve minden megkívánható áldozat meghozatalára hajlandók volnánk, azonban legkedvezőbb megoldásnak ta­lálnánk azt. ha — tekintettel a minden városban folyton nehezebbnek mutatkozó lakásínségre, a hazajövő {Jótz2szlóalj el­helyezését megfelelő barakok épitése ál tál kegyeskedne biztosítani. Ezen elhelye­zési megoldás által ugyanis úgy a lakos­ságnak, mint a katonáknak ki volna elé­gítve az az igénye, hogy a harctérre le­endő menetelükig a katonák hozzátarto­zóik közelében maradhassanak és viszont ezáltal Eger város jelenlegi túlterhelése teljesen felszabadulna, városunk pedig tekintettel az esetleg újonnan építendő barakokra, egyáltalában nem terhd- tetnék. Ugyancsak nagy könnyebbülést je­lentene az elhelyezés kérdésének megol­dása tekintetében az, ha nem méitóztatna idegenkedni azon kisebb áldozat megho­zatalától, hogy az épités alatt levő, de a háború kitörésekor félbemaradt felső­kereskedelmi iskola tető alá hozott épü­letét hozhatná a katonai kincstár annyira rendbe, hogy laktanya céljaira a háború tartamára megfelelő legyen. Ami a gyakorlótér kérdését illeti, arra nezve jelentjük, hogy dacára annak, hogy a fogolytábor barakjai a régi gya­korlótereket elfoglalták, azt ez idő sze­rint is tudunk rendelkezésre bocsátani. Fiaink, testvéreinknek szülőföldjükre leendő visszatérése érdekében engedje meg Nagyméltóságod, hogy mi figyel­mébe hozzuk, hogy azok az okok, me­lyek miatt a háború elején a háziezrede- ket elhelyezték, ma már fenn nem forog­nak és világos, hogy a katonaságnak otthonába, vagy otthonához közel való elhelyezése hadi érdeknek tekinthető. A katona ugyanis, aki otthonában vagy ahoz közel szolgál, gondoskodhat csa­ládjáról mindaddig, mig a mögöttes or­szágrészben van s amellett hazulról élel­mezheti is magát., Elmaradnak a hosszú ide-oda utazgatások és nem fordulnak elő szökési vagy olyan esetek, hogy a kórházból vagy máshonnan csapattesté­hez irányítva, az irányítástól eltérve na­pokig otthon tartózkodik és a mi a leg­fontosabb: úgy a katonának mint hozzá­tartozóinak lelkiállapotára igen kedvező hatással van, ha a katona mindaddig, mig a kötelesség a harctérre nem szólítja, csaiádja közelében élhet. Ezek a szempontok indítják törvény- hatóságunkat arra, hogy alázatosan kér­jük, méltóztassék jelen feliratunk értel­mében odahatni, hogy háziezredünk vá­rosunkba mielőbb visszahelyeztessék. Jogos és indokolt kérésünk pártfo-

Next

/
Thumbnails
Contents