Szamos, 1918. július (50. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-02 / 155. szám

I 2 oldal __________ A Wolff-iigynökség esti jelentése Berlin, jul. 1. Helyi részleges sikerek az Quretó' délre. Háborús adók Irta : dr. Hunwald Izidor ügyvéd A f. évben hozott adónovella uj egye­nes adónemeket nem hozott felszínre, de a régieket lényegesen módosította. Itt csak a legfontosabbak felsorolására szoritkozhatom. Jövedelem és vagyonadó alá vonattak a tel nem osztott hagyatékok, (nyugvó örök- ségek). ■+> Továbbra is megengedi a jövedelem- adónál az előző évben tényleg fizetett adók levonását azzal a korlátozással, ha a kitű­zött határidőben beadott számszerű vallo­másban az egyes forrásokból eredő jövede­lem egyenként vallatik be. Ily esetben a hadinyereségadó is levonható. Az adó be­fizetése adókönyvvel igazolandó. A vagyonadónál már 20.000 korona vagyon után kezdődik az adózás az eddigi 50.000 korona helyett. Világosan kimondja a novella, hogy a gazdálkodásnál a felszerelések felújításához vagy rendes kiegészítéséhez szükséges be­szerzések a háború előtti állapotnak meg­felelő értékben veendők fel. Az eddigi törvényes rendelkezések sze­rint az adóköteles jövedelem megállapításá­nál az előző évben fennállott oly üzletnek jövedelme, mely üzlet (foglalkozás) az adó­kivetés idejében már megszűnt, figyelembe vehető nem volt. Ha tehát valaki pl. 1916. év közepéig hadseregszállitó volt, ezzel év­közben felhagyott, az 1917. évnél az 1916. évben tényleg elért jövedelemre számításba nem volt vehető sem a jövedelem, sem a hadinyereségadónál. Ezt a kedvezményt a novella megszüntette. A hadinyereségadó kivetését az 1917., 1918. és 1919. évekre is kiterjeszti a no­vella. Az adótételek lényegesen emelkedtek, természetes személyeknél az eddigi 5—45 százalék helyett 10—60 százalékra. így pl. 200.000 korona hadinyereség után az adó volt 1916-ra 54.500 korona, — ezután lesz 64.500 korona. Részvénytársaságoknál az adó a nye­reségtöbblet azon része után, mely a saját tőke 5 százalékát meg nem haladja, 30 szá­zalék, 10 százalékig 35 százalék s igy to­vább 60 százalékig emelkedőén. Vagyis ha pl. egy 3 millió korona részvénytőkével biró intézetnél 100.000 korona hadinyereségadó mutatkozik, lenne az adó 30 százalék: 30.000 korona ; — 300.000 korona hadinye­reségnél 35 százalék, vagyis 105.000 kor. Lényeges módosítása a novellának, hogy a jövedelemösszehasonlitás alapja nemcsak az 1913. év, 1911 — 1913. évek át­laga, vagy 1910. év, hanem bármely nor­mál év az 1906. évig visszamenőleg lehet. Háborús nyereségnek nem számit az a jövedelemtöbblet, amely a békeévek va­lamelyikéből származik, de az ügyfelekkel (társakkal) szemben hátr. elszámolás miatt csak az 1917. hadiévben lett számba ve­hető. Figyelmen kívül hagyandó azon jöve­delemtöbblet egyharmada, mely az adózó személyes gazdasági tevékenységével lé­tesült. Leglényegesebben módosultak az erdő faállományának kitermeléséből eredő jöve­delem kiszámítások. Az eddigi törvény sze­rint az erdőkitermelésből valamely háborús évben származó egész jövedelem hadinye­reségadó alapjául vétetett. Ezt a sérelmet megszünteti a novella s csak a tényleges 8 Z A M 0 S (összehasonlítás alapján megállapítandó) jő- i vedelemtöbbietet adózza meg. Megengedi j a törvény a feleknek, hogy a terhűkre i 1914—1916. évekre fakihasznáiás után ki- ; vetet! hadinyereségadónak a novella rendel­kezései alapján megfelelő helyesbítését Kér­hessék. E kérelmet 1918. év vegéig keli az , illetékes pénzügyigazgatóságnál benyújtani, j A háhorus adómentes tattalékok el­számolását 1921 március 31-ig kell bemu­tatni a pénzügyigazgatóságnál; e határidőt azonban a pénzügyminiszter meg is hosz szabbilhatja. Uj adó jellegével bir a hadipótlék', mely fizetendő földadó, házosztályadó, III. oszt. kereseti adó, bányaadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti ! adója és (takarékbetétek kivételével) a tőke- ■ kamat s járulékadók után. A hadipótlék az I 1917. évre kivetett adónak 60 százaléka. A { hadipótlék után vármegyei vagy községi j ! pótadó ki neír vethető. A hadipótlékot a j I legtöbb adót fizető* névjegyzékénél számi - I tásba venni nem lehet. Megengedi a novella, hogy a fél a j kivetés utáni három évig uj adókivetést ké- j relmezhessen, ha az előző adókivetést ma- j gára sérelmesnek tartja azon az alapon, mert több helyen lett megadóztatva ugyan­azon jövedelem ulán. Átengedi a novella az I. oszt. kereseti adó egy részét a községeknek és váro­soknak. Bérlet és haszonbérlet esetében, ha . a szerződés a novella életbe lépte előtt jött létre, a megfelelő hadipótlékot a tulaj­donos helyett a bérlő fizeti, tehát a bér, illetve a haszonbér összeg a hadipótlék összegére emelkedik. A főieknek ezzel el­lenkező megállapodása semmis. E határozat főleg a földtulajdonosok érdekeit van hi­vatva megvédeni, kik nem akarhattak ma­gasabb adóterhet magukra vállalni annál, mely a haszonbérbe adott ingatlant a ki­adás idejében terhelte. Végül igen fontos felhatalmazást ad a novella a pénzügyminiszternek, amennyiben feljogosítja őt a- 1918. évre oly rendeletét hibocsájtani, mely szerint az 1918. évre a jövedelemadó és vagyonadó csak azokra | vetendő ki újból, kik 1917-re ezekkel az ; adókkal nem voltak meg róva, vagy kik i 1918 julius 31-ig a pénzügyigazgatósághoz benyújtandó kérvényükben adóiknak helyes­bítését kérik, akiket a pénzügyigazgatóság s az adófelszólamlási bizottság tárgyalásai­nak megkezdése előtt legkésőbb 30 nappal í szabályszerű vallomás beadására felhív. Az 1918. évi adókivetés során a vagyonadó az ! 50.000 K-án aluli vagyon után nem vetendő í ki, hanem az pótlőlag 1919. évben fog ki­vettetni. Azok, kiknek jövedelem és vagyon- í adója az 1918. évre újra nem állapítandó . meg, az 1918. évre a jövedelem és vagyon- j adók az 1917. évre megállapított összeg- I ben tartoznak fizetni. Az 1917. évi jövede- . lem lesz irányadó a hadinyereségadónál is, j de annak kulcsa a novella által stépulált j magasabb kulcs lesz. Így tehát, ha az adó- í alap 12.000 kor. volt, akkor fizetni fog az I eddigi 700 kor. helyett 1300 koronát. Az eltérések tehát igen lényegesek s ; csekély kivétellel mind a kincstár érdekeit szolgálják, amely az adó novella szabvá- ! nyaiból nagy adó, több bevételt remél. E többletet a novella indokolása a i jövedelemadónál 15, a vagyonadónál 10, a ; hadinyereség adónál 100, a 6 százalékos ! hadipótléknál 47 millió koronára becsüli. Adókkal amúgy is túlterhelt közönsé- j günk nehéz szívvel fogadja ez újabb meg­terhelést, de a legmagasabb államérdek követelése elől sem a kormány, sem az adó­zók ki nem térhetnek. A pénzügyi egyen- ; súly fentartása a legfontosa*’, erdeke ál- j lamnak és polgárnak egyaránt s ezért az I áldozatokat meg kell hozni. - > — * 0918. julius 2., 155. szám.) HÍREK E3 Katonai kitüntetések- A király dr. Steinberger Jenő cs. és kir. tart. főorvosnak a háború alatt tanusilott kitűnő szolgálatai elismeréséül a Ferenc József-rend lovag­keresztiét adományozta a vitézségi érem szalagján a kardokkal. A király Tombori Béla 65. gy. e.- beli t. hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő szolgálatainak elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adomá­nyozta a vitézségi érem szalagján. A vitéz fiatal hadnagynak, aki Tombori Virgil szat­mári ny. máv. főellenőr fia, ez már az ötö­dik hadi kitüntetése. A király Frankó Janos 5. gy. e-beli zász­lóst a legutóbbi Piave melletti harcokban tanúsított bátor és vitéz magarartása elis­meréséül az első osztályú vitézségi érem­mel tüntette ki. A hős zászlós, ki a polgári életben szatmári banktisztviselő volt, meg is sebesült. Katonai kinevezés. A honvédelmi miniszter dr. Markovics Béla cs. és kir. 5. gy. ezredbeli önkéntes szakaszvezető cim zetes őrmestert népfölkelő birósági gyakor­nokká nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Steinberger Jenő cs. és kir. tart. főorvos, Steinberger Éliás fia, eljegyezte Stiassny ZsigmoncL brünn-bosen- insbrucki nagykereskedő reányát, Ellyt Insbruckban. Halálozás. Súlyos csapás érte se- bessi Simkó Aladár nagykárolyi hirlapirót, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít. Fe­lesége : szül. medvesi Medvey Ludovika élete 40-ik, házasságának 20-ik évében jú­nius hó 26-án este váratlanul elhunyt. Te­metése pénteken ment végbe Nagykároly­ban nagy részvét mellett. Halálát férjén és két gyermekén kívül nagyszámú rokonság gyászolja. Súlyosan megsebesült herceg. Bu­dapestről jelenti tudósítónk : Eszterházy Ferenc gróf, a tatai hitbizomány váromá­nyosa a Piave mellett súlyos fejlövést ka­pott. Családja Bécsbe szállíttatta. A golyó a halántékon hatolt be és a nyakszírten jött ki. A megsebesült herceg testvéröccse Esz­terházy Pálnak, aki a homonnai harcokkan esett el. Állapota súlyos. A katonazene. A vasárnapi tem­plom utáni korzó közönségének kellemes meglepetéssel szolgált derék házi ezredünk- nek, az ötösöknek a harctérről hazaér­kezett zenekara. Tizenegy órakor, amikor a közönség zsúfolásig elöntötte a korzót, meg­harsant a hornistáknak rég hallott réztrom­bitája és Hofman karmester művészi veze­tése alatt délig tartott a téraene a ’ Deák­téren, ahol a háború négy esztendeje alatt bizony csak imitt-amott élveztük a házi ezred zenekarának pompás játékát. A kö­zönség lelkes szeretettel üdvözölte a tér­zenét, amelyhez Reviczky Ádám ezredes­nek, az ötösök harctéri parancsnokának jó­indulatából jutottunk, aki — mintegy a ne­héz olasz harcokat kiállott ötösök üdvözle­teként — hazaküldte hozzánk az ezred ze­nekarát, amelynek négy tagja, hir szerint, az utóbbi harcokban meg is sebesült. Alig volt időnk azonban örvendeni szívesen lá­tott, kedves vendégeink megérkezésének, sajnálattal vettük a szomorú hirt, hogy az alig hazaérkezett zenekar nem marad itthon, ismét vissza van rendelve a frontra. Úgy a város polgári közönsége, mint az itt állo­másozó katonaság nagy sajnálkozással vette a visszarendelés hírét, mert a háziezred zenekarára a közeli hetekben nagy szerep várt volna az ötösök javára índiiott jóté­kony akció programmjában. A visszaren­deléssel kétségessé vált annak a nagysza­bású népünnepélynek a sorsa is, amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents