Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-23 / 122. szám

2 óidat SZAMOS 0918. május 23 , 122. szám.) Minisztertanács a drágaság letörése érdekében Budapest, május 22. Az Est értesülése szerint a délelőtti minisztertanácson folyó ügyeken kívül az általános drágaság letörésére irányuló intéz­kedéseket is megbeszélték. Erre nézve a közélelmezési és pénzügyminisztereknek vol­tak előterjesztéseik, mely fölött beható vita indult meg. Ugyancsak délelőtt tízkor a miniszter- elnökségen Wekerle vezetésével nagyfon- tosságu értekezlet volt. Részt vettek: Szte- rényi, Popovics, Windischgrätz miniszterek, Nagy Ferenc, Demjén közélelmezési állam­titkárok. Az értekezleten többrendbeli köz- élelmezési kérdésre vonatkozó intézkedést beszéltek meg. Jelen volt a közös élelme­zési bizottság elnöke is. Az Ausztriával lé­tesítendő árucsere módozatait beszélték meg. Windischgrätz részletesen ismertette azon élelmiszer mennyiséget, melyet Magyaror­szág a hadsereg sérelme nélkül Ausztria rendelkezésére bocsáthat osztrák iparcikkek, j elsősorban népruházatiak fejében. 9 szatmári gyerekek ausztriai • nyaralásáról nyilatkozik a Szamos budapesti munkatársának Vadnay Tibor kormánybiztos — Budapesti munkatársunktól. — Budapest, május 22. A Szamos megemlékezett már arról a nagyarányú mozgalomról, amelyet a királyi felség kezdeményezett és amelynek az lesz az eredménye, hogy sok ezer vérszegény és csenevész osztrák gyermek tölti a vaká­cióját az idén Magyarországon és viszont sok ezer csenevész és vézna, vérszegény magyar gyerek kap erőre és egészségre az Adria partján. A király kezdeményezése foly­tán a rettenetes világháború ötödik nyarán megismétlődik nagyarányokban a cseregye­rekek régi nyaralása, bizonyos, hogy a ma­gyar alföldön, de Magyarország minden olyan vidékén, ahová az osztrák gyerekek eljönnek, majd jó bánásmódban lesz ré­szük. Bizonyos, ebben nincsen kétség, hogy nálunk nem lesz okuk panaszra az osztrá­koknak, szeretettel várjuk őket és megmu­tatjuk, hogy a magyarból még a világhá­ború sok baja, keserve sem ölte ki a ven­dégszeretetet. Mindezt tudjuk, de arról nem szólt még híradás, hagy minő sors vár azokra a szatmári gyerekekre, akik az akció követ­keztében Ausztriában töltik maid a nyarat. Erre méltán lehetnek kiváncsiak a szatmá­riak. Ezt a kérdést intéztem ma Vadnay Ti­bor dr.-hoz, Károly király Gyermeknyaral- tatásának kormánybiztosához. A kormánybiztos ur e kérdésemre a következő részletes felvilágosítással szolgált a Szamos számára : — Magyarországból húszezer gyerme­ket küldünk el az Adria partjára. A gyer­mekek közül tízezer Budapestről utazik el, a vidékről szintén tizezer gyerek kerül Ab­báziába, Lovránába, Voloscaba és Porto- roseba. Úgy tervezzük, hogy két turnusban küldjük el nyaralni a gyermekeket. Mind a két turnus hat hétig nyaral. Az egyik tur­nus iunius 15-én indul útnak és julius vé­géig marad oda, a második turnus augusz­tus elején indul és szeptember közepén jön haza. Az első turnus jobbára budapesti gyermekekből kerül ki, a szatmári gyerme­kek nyaralása a második turnus idejére marad/ — Az elküldendő gyermekeket a gyer- mekmenhelyek igazgatói választják ki. Nem­csak ipari munkások gyermekei mennek el Ausztriába nyaralni, hanem minden szegé­nyebb sorsú ember arra egészségügyi szem­pontból rászoruló gyereke igényt tarthat az adriai üdüléshez. A gyermekek mellett fel- ügyelőnök lesznek, minden harminc gyer­mek mellett egy-egy felügyelőnő, minden húsz felügyelőnő mellett egy tanférfiu vi­gyáz a gyerekekre, ezenkívül pedig mind a négy fürdőhelyen egy-egy helyi tőm^gbizott intézi a magyar gyerekek nyaraltatásának ügyét. A gyermekeket szállodákban és pen­ziókban helyezzük el. Megkérdeztem a kormánybiztos úrtól: Tekintettel a mai élelmezési nehézségekre, amelyek Ausztriában is megvannak, tiszte­lettel kérdezem, történt-e intézkedés olyan irányban, hogy az Ausztriába nyaralásra küldendő magyar gyerekek szükséget sem­miben ne szenvedjenek ? — Természetes — volt a kérdésemre a felelet, — hogy e kérdés elintézése egyik legfelsőbb feladatunkat képezte. Ausztriában a részletkérdéseket egy bécsi társadalmi szerv intézi, amelynek élén Hussarik belső titkos tanácsos áll. Ez a bizottság gondos­kodik arról, hogy a gyermekek élelmezése az ausztriai fürdőhelyeken a legtökéletesebb legyen. A bécsi kiküldöttek most jártak Bu­dapesten, napokig tárgyaltam velük és a legapróbb részletekre is megállapodtunk. Megállapodtunk abban, hogy az osztrák bizottság milyen mennyiségben szállít el a négy Adria-parti fürdőhelyre cukrot, húst, zsírt, lisztet és egyéb élelmiszert. Konden- zálttejet is küldenek le, ámbár teheneket is állítanak be. Zöldséget, főzeléket és gyü­mölcsöt helyben szereznek be. A legapróbb részletekig mindenben megállapodtunk és nyugodtan mondhatom, hogy a szatmári gyerekek jól fogják érezni magukat. Meg kell itt jegyeznem azt is, hogy az egyik leg­kiválóbb gyermekorvos Berend Miklós dr. egyetemi professzor állapítja meg, hogy mit kell kapniok az Ausztriában nyaraló szat­mári gyermekeknek. Hogyan kell beosztani az étkezésüket és rendkívül megnyugtató, hogy Berend professor ur két hetet maga is a gyermekekkel együtt tölt el az Adria partján. — Mindezeken felül Tás József hon­véd százados, aki a polgári életben buda­pesti iskolaigazgató, az egész nyarat, mint a kormánybiztos expositurája lenn tölti. Felügyel mindenre és gondoskodik arról, hogy a magyar gyerekek ausztriai nyaralása semmi kívánni valót hátra ne hagyjon. Arra a kérdésemre, hogy megállapitot- ták-e, miszerint Szatmárról hány gyermek mehet el az osztrák tengerparti fürdőkbe nyaralni, azt válaszolta a kormánybiztos ur, hogy ezt előre megállapítani nem lehetett, mert e tekintetben a gyermekmenhelyi igaz­gatók javaslata alapján történik majd meg az intézkedés. E javaslattól függ, hogy Szat­márról hány egészségügyileg arra rászoruló gyermeket küld le az Adria partjára. Végül szives volt elmondani a kormánybiztos ur azt is, hogy egészségügyi szempontból is megtörténtek az összes szükséges intézke­dések és minden kilátás megvan arra, hogy a felségnek e nemes szívre váltó humánus akciója a legnagyobb sikerrel végződik. Paál Jób. LÉqÜjÍBB Sikertelen olasz légi táma­dás. Budapest, május 22. Azok az ellenséges repülőtámadások, amelyek május 20-án Cattaro ellen intéz­tek, semmi kárt sem okoztak. Mindössze négy ember halt meg és kilenc megsebe­sült. A 21-én éjiéi Parenzo ellen intézett légi támadás alkalmával semmiféle kár sem történt. Nagy légi támadás London ellen. Berlin, máj. 22. Erős német bombavető osztagok 20-án éjjei megtámadták Londont, s az eddigi légi támadások leghevesebbikét intézték a város ellen, melyben több nagy tüzet okoztak. 9 noptáregyesités hőpiii. Irta: Klintók János, számosdobi gör. kath. lelkész. „A naptáregyesités és a hazai romá­nok“ cimü cikkemben megírtam, rövidesen kifejtettem és mint tényt konstatáltam, hogy az uj időszámítás absolute nem érinti a gör. kath. hitet és vallást, következésképen az uj időszámítás elrendelése és bevezetése a hajdudorogi gör. kath. egyházmegyébe nemcsak hogy nem sérelmes, hanem az, mint a kultúrának es modern haladásnak egyik főtényezője, üdvös és becses el- annyira, hogy annak bevezetése éppen a hajdudorogi gör. kath. püspökséghez tar­tozó hitközségekbe korszakalkotó reform es intézkedés volt, melyet mi gör. kath. papok, mint a gondjainkra bízott népek vallás­erkölcsi vezetői és nevelői háláiéit szívvel kellett fogadnunk és azt teljes erőinkből hirdetnünk a lelki gondjainkra és vezeté­seinkre bízott gör. kath. híveknek! Mindazonáltal bármennyire is üdvös reform volt az uj időszámítás bevezetése a hajdudorogi egyházmegyébe — csak fél­munka és illetőleg félintézkedés volt, mert éppen azért, hogy az uj időszámitás be­vezetése a hajdudorogi, munkácsi és eper­jesi egyházmegyékbe korszakalkotó re­form volt — annak bevezetését el kellett volna rendelni nemcsak a hajdudorogi, munkácsi és eperjesi, hanem az összes magyarországi gör. kath. püspöki egyház­megyékbe, úgymint: a balázsfalvi érseki, nagyváradi, szamosujvári és lugosi gör. kath. egyházmegyékben is. Miért? Egyszerűen azért, mivel a nép még nem elég érett ahhoz, hogy ezen üdvös intézkedés helyességét hamarosan és rövi­desen belássa, ha az csak részlegesen van elrendelve, azért, mivel a nép egyrésze az uj időszámításban ősi szokásainak, tra­dícióinak, sőt hitének, nyelvének megsérté­sét látja és azzal érvel, hogy ha az uj idő­számítás jó és üdvös, hát akkor ez, miért nincs bevezetve a szomszédos szamosujvári és nagyváradi egyházmegyékhez tartozó hitközségekbe is?! De rendkivül megnehe­zíti a helyzetét a hajdudorogi egyházmegyé­hez tartozó papoknak aztán még azon kva­lifikálatlan körülmény is, hogy akadnak (még ma is!!) román intelligens vezető férfiak, kik a népben azt a hitet táplálják, hogy az uj naptár a „román“ vallást és hitet van hivatva megsemmisíteni és meg­szüntetni ! De el kelletett és illetőleg el kell rendelni haladéktalanul az uj időszámítást az összes gör. kath. egyházmegyékben azért is, mivel ezt maga az állam eminens érdeke igy kivánja. Miért ? Azért, mivel ha az állam illetékes egyházi főhatóságai által elrendeli és álta­lánosítja az összes gör. kath. egyházme- j gyékbe az uj időszámítást, — amihez jelen ; esetben feltétlenül joga van, — gátfalat állít minden külföldről beözönlő „russofil“, „bolsevikizmus“ vagy ha úgy tetszik romá­niai „schisma“ ellen! És hogy ez ma, a népvándorlások korában, midőn magyar származású román fiaink orosz fogságban szenvednek, hol éveken át az orosz orto­dox vaí!ás hittételeit, másrészről a „bolse­vikizmus“ forradalmi tanát szívják ma­gukba — mennyire lehetséges — bizonyí­tanom fölösleges! Csupán arra akarok rá­

Next

/
Thumbnails
Contents