Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-17 / 117. szám

1918 májas 17., 117. szám.) SZAMOS 3 oldal. közalkalmazottak adósságainak konvertá­lásáról. Az adatgyűjtés munkája folyamatban van, de pontosan nem lehet még megálla­pítani, hogy mekkora összegre lesz Szük­ség. Csak egy számot közlök itt: azoknak a szövetkezeteknek, amelyek ma Magyaror­szágon tisztviselői kölcsönök nyújtásával foglalkoznak, ötvenhatmillió korona a kihe­lyezésük. Természetes, hogy nemcsak szö­vetkezetek adnak tisztviselői kölcsönt, ha­nem más intézetek is. Valószínű, hogy a közalkalmazottak adósságainak konvertálá­sához százmillió koronánál nagyobb, de kétszázmillió koronánál kisebb összegre lesz szükség. A közalkalmazottaknak nyújtandó kölcsön- kamata alkalmasint öt százalék lesz.de a köz- alkalmazottak ezenkívül fél százalék biztosi- tási illetéket is fizetnek, ebből az illetékből gya­rapítják a kölcsönök biztosítására szolgáló alapot. A kölcsönt az állam garantálja, de a kölcsönösszegeket teljes egészében a közalkalmazottak nem kapják kézhez, hanem abból mindenek előtt a fizetésekeL terhelő régi, súlyos adósságokat fogják kiegyenli- teni. Természetes, hogy sok olyan tisztvi­selő van, akinél az adósság összege lénye­gesen nagyobb annál az összegnél, amelyre illetményük, illetve lefoglalható fizetésük fedezetet nyújt. Itt csak az első helyű régi adósságot fogják kifizetni, a nem fedezett hitelezőkkel kiegyezést keresnek, mert a tisztviselőnek nem lehet nagyobb kölcsönt nyújtani, mint amennyire fizetése biztosíté­kot nyújt. Általában az lesz az elv, hogy ezek az öt százalékos tisztviselői kölcsönök tizenöt évi törlesztésre szólnak. Tekintettel arra, hogy a kölcsönök kamata felét teszi ki a mostani adósságok kamatának, lehe­tővé válik, hogy a tisztviselők előnyösebb feltételek mellett kétszer annyi hitelt kap­janak, mint amennyit uzsora áron adtak eddig. Ezidőszerint a törzsfizetésnek har­minchárom százaléka foglalható le, de úgy, hogy kétezer koronán alul a fizetést nem lehet lefoglalni. Valószínű, hogy a törvény- javaslat a lefoglalható százalékos kvótát fokozatosan leszállítja, a létminimumot pe­dig megszünteti, hogy ezáltal lehetővé tegye a kisebb javadalmazásu tisztviselőnek is a köl­csön igénybevételét. A törvény azonban generális intéz­kedést tartalmaz arra, hogy a törvény élet- beléptetése után a közalkalmazottak fizeté­sét senki nem foglalhatja le, semmiféle adósság következtében. Csakis ezen prile- gizált kölcsön biztosítására lehet a törvény­ben megjelölt módon a tisztviselő fizetését lefoglalni, de úgy, hogv a fizetésre az egész kölcsön tizenöt esztendőre lesz betáblázva, vagyis a közalkalmazott havonként az ál­lamilag garantált kölcsönöknnek csak egy százharmincad részét fizeti. A pénzügyministernek joga lesz hozzá, hogy a tisztviselői kölcsönök kamatát idő­közönként megállapítsa. A konverzió nem lesz kötelező, csak az a tisztviselő veszi igénybe, aki akarja, viszont azonban a tör­vény életbeléptetése ntán a tisztviselő terhes adósságot nem csinálhat, mert adósságáért fizetését senki le nem foglalhatja. A kölcsön le bonyolításával a törvény- javaslat a Pénzintézeti Központot bizza meg de a vidéki pé.izin tézeteknek is lesz szere pük, a mennyiben lehetővé teszik, hogy' a vidéki pénzintézetek ezen államilag gáran- tált kölcsönből az általuk felajánlott össze­geket folyósíthatják. A kölcsönért az állam vállal garanciát és ezt az olcsó kölcsönt nemcsak az állami alkalmazottak kapják meg, hanem az ösz- szes közalkalmazottak igénybe vehetik. Paál Jób. Brebán Sándor nagybányai esperes lesz az uj lugosi görög katbolibus püspök. Budapesti munkatársunk telefonjelentése. Budapest, máj. 16. Jelentettem tegnap a helyzettel is­merős és megbízható helyről beszer­zett információim alapján a Szamos szerkesztőségének, hogy a balázsfalvi görögkatholikus román érseki tiszt­ségre a kormány Frentiu Valér dr. lu­gosi püspök kinevezését fogja ajánlani a királynak. A kinevezés rövidesen megtörténik és e kinevezést nyomon fogja követni ugyancsak királyi kine­vezéssel a lugosi görög katholikus ro­mán püspöki tisztség betöltése is. Ugyanerről a helyről nyert infor­mációim alapján most arról is tudósí­tást küldhetek a Szamosnak, hogy a kormánynak megvan már a jelöltje a lugosi püspöki stallumra is. E jelölt: Brebán Sándor nagybányai görög katholikus román esperes-plébános, akinek kinevezése Frentiu Valér kine­vezése után rövidesen megtörténik. Brebán Sándort mindenütt magyar érzésű embernek ismerik. Igen jó szó­nok. Az ő személyét Földes Béla, a most lemondott átmenetgazdasági mi- | niszter ajánlotta a kormány figyelmébe. Földes Béla a nagybányai kerületet képviseli és igy alkalma volt ahhoz, hogy Brebánt és működését közelebb­ről megismerje. Beavatott helyen úgy tudják, hogy Zichy János gróf, az uj kultuszminisz­ter a lugosi püspöki szék betöltését illetőleg magáévá tette elődjének, Ap- ponyi Albert gróf kultuszminiszternek már elfoglalt álláspontját és igy Brebán Sándorból lugosi püspök lesz. Kitüntetésekek. A király elrendelte, hogy dr. Stefán Antal, a 12. honvédgyalog­ezrednél beosztott népfölkelő hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés újólag a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adassék, egyidejűleg Du- dinszky Lajosnak, a 12. h. gy. e.-nél be­osztott, háború tartamára kinevezett segéd­lelkésznek az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatainak elismeréséül a 2. oszt. lelkészi érdemkeresztet adomá­nyozta a fehér-vörös szalagon. Uj tizénketíős századosok. A Ren­deleti Közlöny legújabb száma közli hogy a király Papp Aurél és Lyachovits Miklós 12. honvédgyalogezredbeli népfölkelő fő­hadnagyokat 1917. novemberi rangsorra! századosokká nevezte kü Katonai előléptetések. A király a 12. honvédgyalogezrednél kinevezte Soltész László, Udvay Jenő, Paul Oktavián, Koszo­rús Lajos Egressy Gábor hadnagyokat fő­hadnagyokká; Boross Sándor, Grósz Ede, Farkas Jenő, Kovács Sándor, Springer Jó­zsef, Laskay Jenő, Dominusz Jenő, Szat­mári Géza, Gonáry Gergely, Kerekes Béla, Sztrohák László és Ősz István zászlósokat hadnagyokká; továbbá Gyene Aladár cs. és kir. 5. gyalogezredbeli népfölkelő tisztjelöl­tei népfölkelő hadnaggyá. A barakk-kórház parancsnokának távozása. Dr. Hruby Ottó törzsorvosnak, a szatmári barakk-kórház parancsnokának nevét széles körben ösmerik Szatmáron különösen azóta, hogv a város közigazga­tási bizottsága Bélteky Lajos interpellációja folytán felirt a honvédelmi minisztériumhoz, ahol orvoslást kért a cseh törzsorvos ma­gyarellenes magatartásával és más vissza­éléseivel szemben. Az ügyben vizsgálat indult meg, amely pár hónapig tartott. Mint most illetékes helyről értesülünk, dr. Hruby Ottót áthelyezik Szatmárról. Utódja dr. Hackner főtörzsorvos már meg is érkezett és megkezdte a kórház átvételét. A Széchenyi Társulat igazgató-vá­lasztmánya ma tartotta a városháza nagy ter­mében 1916. óta első ülését Madarassy Dezső igazgató elnöklete alatt. Az elnöklő igazgató közölte, hogy az ülések 1916. óta részint a világháború, részint a közlekedési nehézségek, részint pedig a tagok másol- dalu elfoglaltsága miatt maradtak el. Ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Nagy Bélának, a Társulat egyik alapítójának, Bandis Jenő és dr. Kovács Dezső ig. tagok elhunytáról. Majd Sprenger Ferenc kir. tan- felügyelő terjeszti elő az igazgatói jelentést, amely szerint a Társulat munkálkodása a nyári gyermekmenhelyek fenntartásában és fejlesztésében merült ki. A hatóságok tá­mogatása nem elegendő, mert a menhely- vezetőnők a 60 koronás havi fizetés mellett elhagyják állásukat. A Társulat mégis a béke időbeli keretekben fejtette ki műkö­dését, pedig a vármegyei pótadó, amely a Társulat segélyének fedezetét képezi, nehe­zen folyt be s az óvónők nyomorúságos díjazásukat is alig tudták megkapni a szor­galmi idő letelte után is. Az 1916. évben működésben volt 92 menhely, 1917-ben 93 menhely, 1918-ban megnyílt ugyancsak 93 menhely, minden évben 1853 korona társu­lati segéllyel. Ezután Thurner Albert, a Tár­sulat pénztárosa terjesztette elő az 1918. évi költségvetést, amely 20,710 korona ki­adással szemben 12,710 korona fedezetet, tehát 8600 korona deficitet mutat fel. Pa­nasz tárgyává teszi, a vármegyei illetmé­nyek kiutalásának késedelmességét, valamint azt, hogy a háború óta az állam is meg­vonta a Társulattól az 1000 korona segélyt. A társulat vagyon mérlege 12,800 korona vagyont és 21,557 korona tartozást mutat fel. Az 1916. és 1917. évi számadások meg­vizsgálására a választmány Bélteky Lajost, dr. Hantz Jenőt és Ferenczy Jánost küldte ki. Bodnár György kir. tanfelügyelő és Dénes Sándor szerkesztő igazgatósági ta­gok azt javasolják, hogy az igazgató-választ­mány írjon fel a kormányhoz, ésjiivatkozva hazafias működésére kérjen magasabb ösz- szegü segélyt és a kérelem támogatására kérje fel a Társulat elnökét, dr. Falussy Árpádot. Ugyancsak segély iránt adja be kérését az Országos Hadigondozó Hivatal­hoz hivatkozván arra, hogy a menhelyekben ma igen sok a hadiárva és a háború miatt kellő gondozásban nem részesülő gyermek. Ima a halottakért. A statusquo izr. templomban, a halottakért való imádság (rnázkir) szombaton d. e. 10 órakor lesz. Ugyanakkor prédikáció lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents