Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-14 / 114. szám
2 oldal SZAMOS (1918. május 14., 114. szám.) rendőrségnek államosítása annyira közvetlenül küszöbön áll, hogy a törvényjavaslat teljesen készen van és tökéletesen elkészülve várja a parlamenti tárgyalást. A legnagyobb valószínűség az, hogy ez a törvény ebben az évben meg lesz hozva. Ezt Wekerle Sándor miniszterelnök januári programm- beszédében megígérte. A helyzet tehát az, hogy mi most megválasztunk egy sereg tisztviselőt, akik bizonyára magasabb fizetési osztályon kezdik és ha a miniszter nem veszi át őket, a várost fogja terhelni az eltartásuk. Első sorban tehát azt indítványozom, hogy miután közel áll hozzánk a rendőrség államosításáról szóló törvény tárgyalása, ne siessünk ezzel a szervezéssel. A főkapitány helyzetén kisegítő munkaerőkkel lehetne addig könnyíteni. Mert ha rá lépne a város a szervezés első lépcsőjére, és egy néhány állás betöltene, ez maga után fogja vonni a további állások betöltését. Akármilyen nagy a buzgalma a főkapitánynak, megfelelő legénységi személyzet nélkül nem fog eredményeket elérni. A rendőrség igy valószínűleg évi 850 ezer koronájába fog kerülni a városnak. Olyan nagy teher ez, hogy nem merem érette vállalni a felelősséget. A közönség pénzéről van itten szó. Halasz- szuk el tehát 2—3 hónapra e kérdés tárgyalását. További indítványom az, hogy a javaslatot minden esetre méltóztassék visszaadni a tanácsnak, hogy ugyanazon kiküldött bizottságokkal vegye még egyszer át az ügyet és tegyen újabb javaslatot. Sok késedelemről nem lehet szó. A tanács javaslata nem volt a gazdasági szakbizottság ülésének tárgysorozatába felvéve és igy nem lehetett az üggyel kellően foglalkozni. Nem is vitás, hogy a rendőrség költzégének viselése állami feladat. Minek sietünk tehát a szervezéssel, tegyük félre egy néhány hónapra, esetleg a 7 milliós kölcsön ügyében még e hóban összehívandó rendkívüli közgyűlésig. A főszámvevő urat is kérem, nyugtasson meg az iránt, hogy jövőre is lesz-e biztos fedezete ennek a 80 ezer koronának, mert ha az idén van rendkívüli fedezetünk, ez nem megnyugtatás a jövőre nézve. Ozory István rendőrfőkapitány sürgősnek tartja a rendőrségi szervezet szabályzatát és nélküle képtelen a közbiztonságért a felelősséget elvállalni. A közgyűlés teljesen egyhangúlag hozta , meg határozatát, mely szerint a rendőrség átalakítását feltétlenül szükségesnek tartja. Tehát felesleges ezt az ügyet újból tárgyalás alá venni. A rendőrségben azóta olyan változások történtek, hogy a tisztviselők egyre-másra kidőlnek a nagy munkától és ő sem bírja már sokáig. Nem felel' meg a valóságnak az az állítás, hogy a közgyűlés abban a feltevésben hozta meg határozatát, hogy a rendőrség fenntartása teljes egészében az államot fogja terhelni. A fedezet ugyanis 1917. évi költségvetésben bennfoglaltatik. Az iránt pedig nincsen aggálya, hogy ezt a 80,000 koronát valamikép túllépjük. Az államosítás bizonytalan. A minisztériumban különben azt mondták, hogy a rendőrség terhének átvállalása kérdésében a városok 1917. évi költségvetése lesz irányadó. Ha az államosítás mégis jönne, arra lesznek tekintettel, hogy milyenek voltak a rendőrség beszerzésénél a városok eddigi szükségletei. Kéri tehát, hogy fogadják el az egész szervezetet. Kéri a tiszti főügyész meghallgatása nélkül jóváhagyás végett a kormányhoz felterjeszteni. Dr. Antal Sándor t. főügyész kijelenti, hogy hozzájárul a határozat azonnali felterjesztéséhez. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester kijelenti, hogy Keresztszeghy Lajos aggodalmait a tanács garanciákkal bástyázta körül. Megvilágítja a határozati javaslat tartalmát. , , Figus Albert v. főszámvevő: A háborús eredmények tették lehetővé, hogy a pótadót nem emeltük többel, mint 13 százalékkal. Első helyen szerepel az, hogy a tűzifa ára a négyszeresére emelkedett. Miután biztos, hogy ez az ár rövidesen ismét vísszasülyed, bizonyos, hogy a 13 százalékból a háború után 80 százalék lesz. Figyelembe veendő az is, hogy az adóhivatal a rendőrségnél még sürgősebb reorganizációra szorul. Számolni kell tehát azzal, hogy ez nem 13 százalék, hanem 20 százalék. Keresztszeghy Lajos a főkapitány és polgármester kijelentései között áthidalhatatlan ellentéteket lát. Visszautasítja a főkapitány kijelentését, mely az ő szavahihetőségét vonta kétségbe. A többség határozatában megnyugszik, sohasem felebbezett közgyűlési határozatot. Dr. Weisz Sándor felszólalása után a főispán kijelenti, hogy a „Szamos“ vasárnapi cikke azt veti a szemére, hogy nem járt el elég erélyesen az államsegély megszerzése körül, holott eljárt benne, de a zavaros politikai helyzet miatt nem lehetett elintézni az ügyet, mert nem volt kivel tárgyalni. Keresztszeghy Lajos azon aggodalma, hogy az állam esetleg nem venné át a rendőrség személyzetét, ellenkezik a tapasztalattal. Az ő nézete szerint Ozory István főkapitány nem akarta Keresztszeghy Lajos szavahihetőségét megtámadni. Végül figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek, hogy bár távol áll tőle, hogy a város közönségét megterhelésbe vigye, mégis amennyiben a közgyűlés olyan határozatot hozna, amely nem jelentené e kérdés megnyugtató befejezését, azesetre törvényadta jogánál fogva megfelebbezné a határozatot, mert a rendőrség megszervezése közérdek és folyamatban van a csendőrségi létszám emelése is. így például Szatmár város a közel jövőben egy csendőrségi kerületi parancsnokság székhelye lesz és a vármegyében 12 újabb csendőrörsöt fognak felállítani. Papp Zoltán v. tanácsos a határozati javaslat módosítását indítványozza. A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta. A hétmilliós kölcsön. Dr. Papp Zoltán tanácsos ösmertette a kölcsönre beérkezett ajánlatokat és a tanácsiak azt a javaslatát, hogy a közgyűlés küldje ki a polgármestert, a főszámvevőt és Róth Lajos bankigazgatót, hogy I kíséreljenek meg az Általános Takarékpénz- í tárral folytatandó tárgyalások során a kur- I zusok terén engedményt. Dr. Weisz Sándor jobbnak látná, ha a >' város kihasználva a háborús konjunkturá- j kát, erdőbirtokaiból adna el s ennek tőké- | jével csökkentené a felveendő kölcsön ősz- [ szegét. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármes- I tér tiltakozik a törzsvagyon csökkentése I ellen. Dr. Keresztszeghy Lajos Weisz Sán- ; dór indítványát pártolja. Dr. Benedek József visszatérvén a köicsönügyre a jelzálogos kölcsön mellett foglal állást a községi kölcsönnel szemben, inig Róth Lajos a községi kölcsönt ajánlja s javasolja, hogy a kiküldöttek tárgyaljanak a Jelzálog-Hitelbankkal, a Hazai Első Takarékkal és az Általános Takarékpénztárra! ajánlataik megjavítása céljából. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Több kevéssé érdekes ügy letárgyalása után a főispán a közgyűlést berekesztette. A miiiég gyártása az Enterich* malomban megkezdődött és szer* I dán május 15-étöl mindenkinek | házhoz lesz szállítva, ki az egész j idényre biztosítékét letett. Eelvi* í lágosstés nyerhető: telefon 361. HIRDETMÉNY. A Szatmári Leszá- ’ mitoló Bank r.-t. Isadifoglyok részére . pénz küldemény eket közvetít: A képviselőké’' ülése. Budapest, május 13. A képviselőház ma délelőtt ülést tartott, amelyen Szász elnök napirend előtt Juhász Nagy Sándornak adott engedelmet felszólalásra, aki újabb adatokat hoz fel Károlyi mentelmi jogának megsértésére vonatkozólag. Juhász Nagy Sándor egy borítékot | tesz le a Ház asztalára, mellyel bizonyítani < kívánja, hogy Konsten őrnagy a hivatalos | nyilatkozattól eltérően összeköttetésben ál- | lőtt a német nagykövetséggel és a berlini ! Generalstabbal. Gyors intézkedést sürget, ! hogy Konsten őrnagyot 24 órán belül uta- S sitsák ki. Wekerle Sándor azt állítja, hogy sem- í miféle hatóság nem állott összeköttetésben ! Konsten őrnaggyal. Biztosítja a Házai, hogy I ha ez valamely hatóságról kiderülne, azzal I szemben a legerélyesebben járnak el. Fényes László személyes kérdésben j szólal fel és Vázsonyit, aki őt bérencnek j nevezte, szemétdombról orozva támadó be- ; csület metszőnek nevezi1 mindaddig, amig Vázsonyi be nem bizonyítja, hogy kinek a bérence ő. Szász Károly elnök a Ház naplója alapján konstatálja, hogy Vázsonyi nem i mondta Fényesnek azt, hogy bérenc. Holló Lajos szerint Wekerle nem a királyi Ígéretek beváltására jött, hanem hogy ezeket elhomályosítsa. A miniszterelnöknek a megegyezés a programmja. De kivel akar megegyezni? Ha Tisza meg akart volna egyezni, ezt már régen megtehette volna,, de annak idején épen azért jött egy uj kormány, mert Tisza nem volt hajlandó nagyobb mérvű jogkiterjesztésre. Wekerle ismételten megmondta, hogy a választójoggal áll vagy bukik; mikor megígérték a választójogot, az két oldalú kötelezettséget jelentett. A kormány nem tagadhatja meg a jogot azoktól, akiktől életük kockáratételét kívánjuk. A kormány iránt nincs bizalommal, nem támogatja. Szünet után az adójavaslatok tárgyalását kezdték meg. Barta Ödön hosszabb beszédben ismerteti a javaslatokat, melyeket elfogadásra ajánl. Az adójavaslatokhoz Teleszky János szólal, fel. Kifogásolja, hogy a választójogi í priusz erőltetése megakadályozta az adójavaslatoknak idejében való törvényreemel- kedését. Égető szükségesnek mondja, hogy ] az állam bevételei fokoztassanak; azt akarja ; bizonyítani, hogy az állam pénzügyei most í rosszabbak, mint a munkapárti uralom : alatt. Négyszáz millió kamatteherrel szem- i ben az állam mindössze kétszáznak a fe- ! dezetéről gondoskodott. A rossz helyzet- j nek egyik oka, hogy Ausztriában az osztrák-magyar bankot túlságosan igénybe veszik. A magyar kormány azokkal sokkal jobban gazdálkodott a közösség javára, mint az osztrák. Ne azzal akarjunk a bajokon segíteni, hogy több bankjegyet nyomjunk, hanem a jövedelmeket fokozzuk azzal, hogy a rendkívüli kiadásokat rendkívüli adókkal fedezzük. A tisztviselők hely- j zetét ne pótlékokkal, hanem szükségleti cik- j kék megszerzésével javítsuk. Egyes módo- I sitásokat ajánl. A javaslatokat általánosság- ! ban elfogadja. Az ülés fél három után végződött. Politikai hirek. Bolgár Ferenc a 48-as alkotmány- párt elnöke. Budapest, máj. 13. A választójogi bizottság iioinap délelőtt megkezdi a javaslat részletes tárgyalását. Vertán Endre előadó le fog mondani, helyébe Csizmazia Endrét választják meg.
