Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-12 / 113. szám

ötvenedik évfolyam. 113-ik szám M Egyes szám ára 12 fillér. ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN. km 30K -t. , 15 K — f Begyedéire 7 K 501. Egy bóra 2K80Í Uürdetósl dijak *tóre fizetendők Politikai Pályaudvarokon 16 fillér. SZERKESZTŐSÉG: ÉS ,\ KIADÓHIVATAL: Rákóczí-u. 34. Telefon-számok-: Szerkesztőség. 3» Kiadóhivatal . . 414 Fel. szerkesztő lakása .... SS* SZfiTM ÁR-NÉMETI, 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mér. VASÁRNÁP, MÁJUS 12. 3 »proli kirólp gondokkal terhelt fővel ül aranyos, bársonyos trónusán. A fiatal uralkodó, aki vérviharban, fegyverek dörgedelmes zenéjének kö­zepette tette fejére Szent István koro­náját, fájdalmas szivvel látja népei drága vérének hullását, bus lélekkel küzd egy szűnni nem akaró háború rémségeivel. Majd belső viszályok, pártoskodó széthúzások, ősi magyar betegségek keserítik fiatal szivét, atyai keze kirá­lyi bölcsességgel munkálkodik népei egyetértésének megteremtésén. A modern technika száguldó jár­müvein vágtat trónjáért vérző népei közé a harcmezőre, fiai közé, vérözön- ; bői megtérve pihenés nélkül folytatja i a politika rögös, tekervényes útjainak j egyengetését. Éjjelt nappallá téve népéiért, né­peinek él a magyarok fiatal királya, ; aki a világtörténelem legnehezebb nap- | jaiban fiatalon, ifjúi szivvel, de örege­sen komoly bölcseséggel lépett a j Habsburgoknak az alattvalói hűségen, ■ ragaszk ison erősen megalapozott i trónja, . Hajdan, a legendák idejében a í népeiket szerető jó királyok leszállót- : tak a trónról, néha álruhában járták ; be országaikat, meghallgatták a pa- i naszokat, orvosolták a sérelmeket. IV. Károlyt a körülötte zajló, a legegészebb uralkodót is emberfeletti j mértékben igénybevevő komor esemé­nyek nem engedik, hogy leszálljon ! népei közé. De a lelke, a jóságos szive itt I jár közöttünk. Az ő atyai gondosko- t dása itt lebeg népei fölött és amikor megáll népeinek vérözönében, amikor gondoktól terhelt fővel intézi országai : sorsát, amikor a haza bölcsei közötti ! ellentétek elsimításának megoldásán fáradozik, a nagy királyok lelki nagy­ságára valló szeretettel országa gyer­mekeire gondol és krisztusi szeretettel j veszi azokat atyai gondjai alá. Atyai szeme az ezernyi sápadt, j vérszegény, betegség után lábbadozó, ! napsütésre szorult vagy a tiszta levegő I ózonától felfrissülés váró növendék s gyermek felé fordul és emberszerető , lelke gondoskodik róla, hogy az ő j szeretetében nevelt gyermekek nyári üdüléshez jussanak. A „Károly király gyermeknyaral- tatása“ címen megindult akció Szat- márra is elérkezett, a mozgalom itt is kezdetét vette és hiszszük, hogy a ko­ronás fő jóságos szeretete nálunk is megnyitja a lelkek jótékonyságát a legelső magyar ember akciója előtt. Lapunk mai száma tájékoztat min­denkit az akció részletei felől, siessen minden ember, aki teheti és igyekez­zék a királyi akció támogatására. 3 Merle kormány bemutát- kozása a Házban. Wekerle programmja. - A mun* kapárt bejelenti támogatását. — A Szamos fővárosi tudósítása. — Budapest, május 11. A parlament ülését féltizenegykor nyi­totta meg Szász elnök, bejelenti, hogy Ür- mánczynak, Fényes Lászlónak es Pop ;Cs. Istvánnak sürgősen megengedte az inter­pellációt. Wekerle Sándor miniszterelnök beje­lenti, hogy legkegyelmesebb királyi kézirat érkezett, melyet a jegyző felolvas. A kézi­rat az uj kormány és a miniszterek kineve­zéséről szól. Az uj minisztereket nevük ol­vasásánál a Ház megtapsolta. Wekerle mondotta el ezután prog­ramúját. Változatlanul fenn óhajtja tartani az uj kormány azon programmot, amelyet január 31-én kifejtett. Változatlan elhatáro­zásunk — mondotta, — hogy kultúránkat magasabb színvonalra emeljük. Akarjuk a j szociális népjóléti reformokat és megfele­lőbb birtok politikát, hogy mindezen refor­mokkal a magyar nemzeti államot teljesen kiépíthessük. Az önálló magyar hadsereg kifejlesztésére vonatkozó programmunkat : teljes egészében fenntartjuk, hogy az önálló magyar hadsereg a háború végéig meg- : oldható legyen. Rátér ezután a választójog megoldá­sára. Azony körülmény, hogy e kérdés hát­ráltatója ne legyen a további kormányzati | munkának, arra indította a kormányt, hogy j a választójog kiterjesztésénél a mennyire j csak lehetséges, megegyezést keressen, i Olyan légkört akar teremteni, amely a to- ; vábbi munkát lehetővé teszi. Azon változ- i tatásokkal szemben, hogy a Házfeloszlatás jogával élni kelljen, nem kíván részletekbe ; bocsájtkozni, csak ismerteti az irányelveket, | melyeket változatlanul továbbra is fentar- tani kívánnak. Elsősorban a választójog az j általánosság jellegével fog birni. A válasz- j tójog kiterjesztését automatic., biztosítja, j Feltétlenül megóvandónak tartja a válasz­tások tisztaságát. A köztisztviselőknek a : választásokból kifolyó fegyelmi esetei a független bíróság elé kerüljenek. Fentartja i véleményét, hogy a kormány álláspontja a közvélemény leszürődott álláspontja. Ben­Lapunk mai száma 10 oldal. ! nünket tulajdonképpen nem elvi ellentétek választanak el. Mi a választójogi javasla­tot elveinek sérelme nélkül kívánjuk meg­valósítani. Ezt kivánja az ország közvé­leménye. Kéri a Házat, hogy a mondottakat vegye tudomásul. Ezután Tisz.a István gróf szólalt fel. Hazafias örömének ad kifejezést, hogy a kormány programnijába vette a választójog­nak megegyezés utján való megoldását. A munkapárt a választójog kérdésében min­dig arra törekedett, hogy megmentse a meg- menthetetlenből a magyar nemzeti állam jö­vőjét és a magyar intelligencia vezető sze- i repét. A munkapárt megakarta óvni az. or­szágot a háborús választásoktól, melyek ki- ; számithatatlan anarchiával járnak. A mun- ! kapártnak az a feladat jutott osztályrészül, | hogy a nemzet hajóját a radikális váiasztó- ; jog és a háborús választások Scylla és | és Charybdisébő) kivezesse. Fáradozásuk •' nem volt eredménytelen, az ellentét semmi- 1 esetre sem olyan nagy, hogy az együttmü- í ködés lehetősége nem állhatna fenn. A mun- I kapart nem vállal ugyan felelősséget a ja­vaslatért. egy bizonyos csupán, hogy az egész nemzeti közvélemény békés megol­dást követel. Hiába beszélnek a nagy tö­megek elkeseredéséről'. Ezen tömegek nem mutatnak többé semmi hajlandóságot, hogy nagyravágyó politikusok ágyutöltelékének engedjék felhasználni magukat. Ami a ma­gyar nemzet szélesebb rétegeit illeti, a ma­gyar nemzetnek nemcsak számbeli, hanem szellemi és erkölcsi túlnyomó többsége e törvény alapján választójoggal bir s e tör­vény kiterjesztését nemcsak hogy nem ki­vánja, hanem határozottan elitéli. (Viharos taps.) Tartózkodni óhajt mindentől, ami a kormány helyzetét komplikálná és ami meg­nehezíti a kibontakozást. Ezért nem foglal- ! kozik a Házfeloszlatás felhatalmazásának kérdésével. Csak két megjegyzést tesz. Elő­ször a felosziatási felhatalmazás őt és elv- társait egyáltalán nem érinti. Köztük és a kormány között csakis a választójogban volt kardinális különbség. Hála Istennek azon a ponton vannak, hogy a megegye­zés lehetséges lesz. Azt hiszi, hogy a fel­hatalmazás csak háziszer. A közélelmezés kérdésével foglalkozik még. Kifejti, hogy súlyos mulasztások történtek, melyeket azon­ban pártkülönbség nélkül helyre kell hozni. Hazafias örömmel fogadja a fordulatot, amely a kormány kinevezéséhez vezetett. Ha a kormány se jobbra, se balra nem tekintve halad a maga utján, amelynek irá­nyát. most megadták, akkor pártjában a mi­niszterelnök teljes támogatásra találhat. Tiszát a munkapárt é: a középen ülő képviselők percekig ünnepelték. Károlyi Mihály kifejti, hogy Wekerle beszédéből nem lehetne súlyosabb bírálatot mondani, mint amit mondott beszédében. Azt mondta, hogy ő a megegyezésre nem alkalmas, mert már egyszer tett megegye­zési javaslatot, melyet nem fogadtak el. Az eljárás, melyet Wekerle folytat, elárulása a választói jognak. Wekerle kijelentette, hogy a választójoggal áll vagy bukik és nem en­ged sem a választójog lényegéből, sem a

Next

/
Thumbnails
Contents