Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-08 / 109. szám
2. oldal SZAMOS Anarchia Pétervárott Stokholm. máj. 7. A legutóbb érkezett pétervári lapok sötét képet festenek az orosz fővárosban uralkodó viszonyokról. A munkanélküliség ijesztő mértéket öltött. Negvedfélszázezer ember lézeng foglalkozás nélkül és fenyegetik a várost. A tauriai palota és a Smolni intézet előtt véres összeütközések voltak a vörös gárdisták és az éhező munkások között, akik a kormány ellen tüntettek. Mindkét részen sokan elestek. A sebesültek száma százakra ment. A letartóztatott munkásoknál kézigránátokat találtak. Stokholm, május 7. Terescsenko, a Kerenszki kormány külügyminisztere megszökött a Péterpál erődből és Svédországba menekült. LEGUJUBB A 48-as alkotmány-párt ülése. Wekerle három szavazattöbbséget kapott. — Tudósítónk telefonjelentése. — Budapest, május 7. A 48-as alkotmánypárt ma este 6 órakor értekezletet tartott Székely Ferenc elnöklésével. Az értekezleten Wekerle Sándor miniszterelnök kifejtette programmját. Kijelentette, hogy a választójog kérdésében két fontos változtatás történt. Először a 2. §. kérdésében az, hogy választójoggal bir, aki 4 elemit végzett és magyarul tud, vagy aki 6 elemit végzett. A második fontosabb változtatás a Károly-kereszteseknél történik. Ugyanis a kiskorú Károly-keresztesek választójogot nyernek, ha megfelelnek az általános kellékeknek. Ez kiegészítést nyer azzal, hogy akkor is választójoggal bírnak, ha irni-olvasni tudnak, de emellett kisegítő családtagok is. Kijelenti, hogy ő ezért fenntartja álláspontját, csupán elhalasztja annak teljes érvényre juttatását még pedig a véderőtörvénynek közeli revíziójáig. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy a változtatás következtében mennyire javul a magyarság számaránya. Kijelenti, hogy a megegyezés hive, mert ezt követeli az ország lakosságának nagy része, amely munkát vár a kormánytól. Elsőnek Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Szakszerű felvilágosítást ad a javaslatot illetőleg, Nem akarja, hogy felszólalása kapacitáció legyen a megegyezés ellen, de bizonyítja, hogy a 6 elemi még nem biztosítja a magyarság szupremáciáját. Zboray Miklós határozati javaslatot terjeszt be arról, hogy miután a párt a lényegbe vágó módosításokhoz nem járulhat hozzá, nem támogathatja Wekerlét. Ezzel szemben Barta Ödön olyan határozati javaslatot nyújt be, mely szerint Wekerle programmja megegyezik a párt- alakitás céljaival és ezért Wekerle programmját elfogadják. Andrássy Gyula szólalt föl ezután. Kifejtette, hogy a Wekerle által megjelött változtatások a lényegbe vágnak. Birálta még a királyi kéziratot. Felszóíaltak még Simonyi-Semadam Sándor, Gál Sándor, Vertán Endre és Ap- ponyi Albert. Ezután megejtették a szavazást. 89-en szavaztak és pedig negyvenhatan a kormány támogatása mellett és 43-an ellene. Ezzel az ülést berekesztették. Dr. Falussy Árpád és a választói jog. Az Országos Közművelődési Tanács, 58 magyarországi közművelődési egyesület központi szerve, Budapesten közgyűlést tartott, amelyen rendkívül érdekes politikai esemény történt. A Tanács, amelyben a magyar közélet kiválóságai foglalnak helyet, határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elő, hogy a magyarság kulturális védelme és jövője érdekében olyan törvényjavaslat elfogadását sürgessék a kormánynál és a törvényhozásnál, amely a választói jogosultságot a hat elemi iskolai végzettséghez, illetőleg a magyar irás-olvasás tudásához köti. A határozati javaslat tárgyalásán Károlyi Mihály grófnak kellett volna elnökölnie, a gróf azonban rémülten és kétség- beesetten tiltakozott az ellen, hogy ő hirdessen ki olyan határozatot, amely a választójogban a magyarság védelmét célozza, s amelynek a többsége kétségtelen volt. Károlyi Mihály tehát sietve bejelentette, hogy lemond az elnökségről, „más elfoglaltsága“ miatt nem vállalhatja a Tanácsban a vezetői tisztséget és már a közgyűlésen sem elnökölhet. Másik érdekessége a konferenciának az, hogy, a magyar választójog érdekében Falussy Árpád, az „egységes“ Apponyi-párt tagja, terjesztette elő a határozati javaslatot, ugyanaz a Falussy, aki néhány héttel ezelőtt — a 48-as alkotmány-párt emlékezetes döntő tanácskozásán — a megegyezés ellen szavazott. Apponyi hívei ilyen hűségesen tartanak ki az elveik mellett. És ezek után köti magát Apponyi Albert intranzigens álláspontjához ? ilnzix-liártya Balázs Árpádnak, az országos nevű nótafának, a „Gyere velem akáclombos falumba“, a „Rácsos kapu, rácsos ablak“ cimü népszerű dalok költőjének, akinek ez anzixot — belátom — hamarabb is eljuttathattam volna, ha az ember ma, a papirhiány keserves világában ura lenne annak, hogy melyik Írása mikor jelenjék meg az újságban. De hiszen nem késtem igy sem, mert nem közügyről van szó. Eszem ágában sincs, hogy nagyképűen a köz nevében üdvözöljem Balázs Árpádot szatmári tartózkodása alkalmából, mert könnyen úgy nézhetne ki a dolog — amit nem szeretnék — mintha ez az üdvözlet a nagy dalköltő távozásának szólna. Egy kis magánügyről van szó, egy kis alanyi költészetről prózában, amivel tisztán a magam személyében tartozom a szilágymegyei árvák atyjának, mint dalszerzőnek. Ki nem ösmeri a régi magyar urnák azt a ma már mind ritkább típusát, amely egy-egy szivhezszóló szép magyar nótán elbusulja az ősi ingatlanokat felvi- vén a hangot a magas „C“-ig — a telekkönyv lapjain. Valószínű, hogy a magyar gentry elföldtelenitése körül Balázs Árpád dalszerző lelkét is terheli némi felelősség, egy-egy parcella rámehetett az akáclombos nótára, a rácsos kapu, rácsos ablak esetleg magával vitte a felépítményt is, 1 amelynek .elválaszthatatlan tartozéka volt. De ha a nemzetnek az a bizonyos régóta szünetelő itélőszéke valamikor felelősségre vonja majd Balázs Árpádot ezen középosztály-ellenes működéséért — ezért írom jelen anzixom — lesz rá példa, hogy nemcsak viszi a nóta a kincset, hozza is. Valamikor régen, bár nem voltam nótás ember s az én telekkönyvi „C“-m kopott és fáradt volt, mint egy agyonénekelt koloratur-énekesnőé, — én is daloltam a rácsos kaput, rácsos ablakot. Édes-bus, szivek mélyén járó, andalító hangjai ott zsongtak a lelkemben, a szivemben. Ezt dúdoltam, amikor a Szamos részére véres gyilkosságokról riportot Írtam, amikor a haza ege fölött tornyosuló fellegekről vezércikkeztem, ezt suttogták a cinterem gesztenyefái, amikor a Rákóczi-utcai kis ház előtt vitt el „véletlenül“ az utam, ezt kongta a székes- egyház nagyharangja, ezt csikorogta az éles kanyarnál a kis vonatnak idegszak- gatóan daloló kereke, ezt olvastam a felperesi ügyvéd „levele, levele, utolsó levéléiből, amikor ügyfele megbízásából utoljára szólított fel, hogy az összeget és jelen levele diját stb., ezt pörögte a dob, amikor a kir. bir. végrehajtó kijött velem akáclombos falumba és úgy elintézett, hogy — miként a költő mondja: — csak csupán rózsalevél lett a párnám, ezt dúdolta a pap, amikor összeadott bennünket, ezt nyekeregte a kis pulyám, amikor éjszakai nagy gyakorlatokat tartott ennek a szomorú világnak a keserves hangulatából . . . Mert ez lett a vége a rácsos kapu, rácsos ablaknak. Szivem bálványa végre is belátta, hogy minél többször huzatom a kis ablaka alatt a cigánnyal, annál kevesebb marad közös háztartásunkra, jobbnak látta, ha prózára váltja a dalköltészetet: — eljött hozzám feleségűi. Azóta ő dalol, én csak táncolok. De azért adja a Dalköltészet nagy Istene, hogy minden házasságközvetitő nevét olyan szeretettel, hálával emlegessék a házastársak, mint ahogy én őrzöm a rácsos kapuról, rácsos ablakról Írott házasságszerző nóta költőjének nevét. [i] A város hétmilliós kölcsöne tárgyában beérkezett ajánlatokról szóló tudósításunkra vonatkozólag szerkesztőségünkön kívül álló helyről a következő sorok közlésére kértek fel bennünket: „A város 7 milliós kölcsönére beérkezett ajánlatok közül hatszázötvenhatezer koronával előnyösebb a Belvárosi Takarékpénztárnak a Szat- már Vármegyei Takarékpénztár által közvetített ajánlata, mint a Magyar Általános Takarékpénztáré. A Magyar Általános Takarékpénztár 5’30 százalékos annuitás, 96 60 árfolyamon, mig a Belvárosi Takarékpénztár 5‘25 százalékos annuitás, 96-50 árfolyamon tett ajánlatot. A Szatmár Vármegyei Takarékpénztár intézete tehát 0’05 százalékkal olcsóbb, ami a városnak évi 3500 korona, 50 év alatt 4 és fél százalékos kamatos kamat mellett 656-425 korona megtakarítást jelent. Nagyon természetes, hogy ily óriási előnyök mellett — ha a becsű alapján, a meglévő terhek utáni rangsorral is megelégszik az intézet — elsősorban és kizárólag ezen ajánlattal kell a városnak foglalkoznia.“ Megkegyelmeztek egy halálraítélt katonaszökevénynek. Budapestről távira- tozza tudósítónk: A budapesti statáriális biróság szökés miatt halálra ítélt Csephy Géza népfelkelő főtüzért. A katonai parancsnok azonban, tekintettel az elitéit fiatal korára és családjára, megkegyelmezett a tüzérnek és büntetését tiz évi súlyos börtönre változtatta át. (1918. május 8., 109 szám.) Az Urániában szerdán este 6 órától folytatólag amerikai filmszenzáció, a legkiválóbb amerikai szi* nészekkel. Látványos, mesterien rendezett remekmű:
