Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-07 / 108. szám
1918. május 7., 108. szám.) SZAMOS 3. oldal. szemben a várost az a kötelezettség terhelj hogy ha a város esetleg más helyről venne fel jelzálogos kölcsönt, akkor az intézetnek joga van ezt a körül-belül 8 millió koronát az uj kölcsönt megelőző rangsorban bekebelezni. Ha tehát a város a Magyar jelzálog Hitelbanktól veszi fel a községi kölcsönt, megtakarítja a8 millió bekebelezési költségeit. A Belvárosi Takarékpénztár a Szatmárvármegyei Takarékpénztár utján csupán elvben 96'/ä százalékos árfolyamon leendő elszámolásra kínálja fel a hét milliós kölcsönt 5.25 százalékos annuitás mellett. Ezt a látszólagos jutányos ajánlatot azonban ahhoz a feltételhez köti a Belvárosi, hogy az általa elvben felajánlott kölcsön első helyen legyen bekebelezve. Már pedig figyelembe véve a városnak a Magyar Jelzálog Hitelbankkal szemben fennálló és a bekebelezésre vonatkozó kötelezettségét, az a helyzet áll elő, hogy ha a város a kölcsönt a Belvárosinál akarná felvenni, régebbi kötelezettsége értelmében a Jelzálog Hitelbanknak kellene bekebelezési engedélyt adnia első helyre, amikor viszont a Belvárosi nem adná meg a kölcsönt, mert nem került első helyre. A fedezet tekintetében a Belvárosinak az a feltétele, hogy a város ingatlanai kétszeresen fedezzék az ő első helyre adandó hét milliós kölcsönét. Fedezzék pedig úgy, hogy az ingatlanok felbecsülésénél a 10 ezer hold városi erdőnek csupán a talajértéke jöhet fedezetként számításba, a fája nem. Kérdés, hogy ilyen értékelés mellett a város ingatlanai kellő fedezetet tudnának-e nyújtani a tulgondos Belvárosi Takaréknak. A Magyar Általános Takarékpénztár és a Szatmári Leszámitolóbank együttesen 96 V2 százalékos árfolyamos záloglevelekben 5’30 százalékos annuitás mellett hajlandók megadni a kölcsönt, ha az jelzálogos alapon lesz felvéve, — 923A százalékos árfolyamon adják 5-30 százalékos annuitással, ha községi kölcsön lesz tekintet nélkül a jelenleg fennálló kölcsönökre. Ennek az intézetnek az ajánlata mellett fekszik a Szatmári Leszámitoló Banknak külön egy levele, amelyben kijelenti, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár és az ő együttes ajánlatának elfogadása esetén hajlandó azt a két millió értékű 5Va százalékos állami pénztárjegyet, amelyet a város a felveendő kölcsönből óhajt vásárolni, 98V2 százalékos árfolyamon szállítani, holott annak kurzusa most 99 százalék fölött áll és a kölcsön folyósításáig még elérheti a 99 V2 százalékot. A Leszámitoló Banknak ez az ajánlata már ma 10 ezer korona külön előnyt jelentene a városnak. A tanács a beérkezett kölcsön-ajánla- tokat előkészíti a jövő heti közgyűlésre. ÉRTESÍTÉS. Egész héten éjje- lenkint Bródy Béla gyógyszertára, Deák-tér 3., tart inspekciót. Zenészeket, fúvóst és vonóst keres mielőbbi belépésre az Uránia-mozgó. Jelentkezhetni az előadások alatt. HIRDETMÉNY. A Szatmári Leszámítoló Bank r.-t. hadifoglyok részére pénzküldeményeket közvetít. Egy kolozsvári főhadnagy hiúsította meg a csehek árulását. Bécsből Írják : A balzanioi árulás részleteként azt jelentik, hogy a csehek árulását Schmaus Bertalan ötvenegyes kolozsvári főhadnagy hiúsította meg, aki nyolcvanhárom emberével bravúrosan megtámadta az árulással behatolt, túlsúlyban levő olaszokat és bátor támadásával megzavarta az ellenséget, részben elfogta, részben harcképtelenné tette a kétezer főnyi olaszokat. A főhadnagy az arany vitézségi érmet kapta és Conrad arra utasította, hogy a Mária Terézia rend iránt adja be kérvényét. Eljegyzés. Dr. Jordán Lajos ügyvéd, tart. hadnagy eljegyezte Feigl Elzát Budapestről. Szatmári bírák és ügyészek egyesülete. Vasárnap délelőtt Szatmáron megalakult az Országos Birói és Ügyészi Egyesület szatmári osztálya. A tisztikar a következőkép alakult meg: elnök Hunyor Ödön törvényszéki tanácselnök, társelnök Hegedűs Gyula törvényszéki tanácselnök, pénztárnok Kooós György járásbiró, titkár dr. Suta János törvényszéki jegyző, jegyzők: dr. Hirsch József és dr. Tóth János törvény- széki jegyzők. Ezenkívül megválasztottak egy 10 tagból álló választmányt. A Társadalomtudományi Társaság Marx emlékülése. A Társadalomtudományi Társaság szatmári fiókja f. hó 12-én vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza nagy tanácstermében tartandó emlékülésen adózik Marx Károly 100 éves születési évfordulója alkalmából, a szocializmus nagy apostola emlékének. Az ülésen dr. Tanódy Endre elnöki megnyitó beszéde után dr. Gutman Lajos emlékbeszédben méltatja Marx Károly érdemeit és végül Matolcsi József beszél Marxról, mint a mai szocializmus megteremtőjéről. Az ülésen mindenkit szívesen látnak — belépő dii nincs. Eljegyzés. Beivinkler Ferenc Ujfutak- ról eljegyezte Schlagetter Gabriellát, Schlaget- ter Bálint földbirtokos leányát Batizról. (Minden külön értesítés helyett.) Szatmár nem kap olcsó cipőt. Megírtuk annak idején, hogy a város kérést intézett a Népruházati Bizottsághoz, amelytől azt kérte, hogy juttasson olcsó cipőt Szatmár szegényebb sorsú lakossága részére. Ez ügyben dr. Papp Zoltán városi tanácsos személyesen is fennt járt a- bizottságnál, ahol e kérés teljesítésére vonatkozólag biztató Ígéreteket kapott. Ennek dacára a Népruházati Bizottság most arról értesítette dr. Vajay Károly kir. tan. polgármestert, hogy a város kérését tárgyalás alá véve, azt teljesíthetőnek nem találta. Hazamennek a csángók. Végre, hosszú itt tartózkodás után megjött a belügyminiszter rendelete, amelyet a csángók már oly régóta és oly nehezen vártak : a miniszter a hadvezetőséggel egyetértve megengedte, hogy a Szatmáron tartózkodó csángó-családok hazatérhetnek otthonaikba. A bukovinai magyarok, akik emlékezetesen keserű kürülmények között ették hónapokon át a magyar föld kenyerét, ma waggo- nirozták be holmijukkal együtt és elindultak haza Hadikfalva, Istensegits felé . . . Leégett egy templom. Beregszászból telefonálják a Szamosnak: Az itteni református nagytemplom, amelynek tetőzetén a rekvirált rézfedél lebontásán katonák dolgoztak, eddig még ösmeretlen okból kigyu- ladt és földig égett. A templomból semmit sem tudtak megmenteni, a belső berendezés teljesen a tűz martalékává lett, csak az üszkös falak maradtak meg belőle. A szélben szikrák több helyen okoztak tüzet, de ezeket sikerült idejében elfojtani. Halálra gázolta a kerékpár. Vasárnap délután 4 órakor a Széchényi-utcában, a gör. kath. templom előtt halálra gázolt egy kerékpáros fiú egy öregasszonyt. A szerencsétlenül járt 75 éves asszony Dus- nicza Ferencné Száraz Juliánná a gör. kath. templom előtt akart átmenni az utca másik oldalára. Eközben kerékpárjával sebeshajtással közeledett Jeney Antal szabó tanuló, aki pár nap óta tanul biciklizni. A fiú állítása szerint reá csengetett az öregasszonyra, aki nem tudott kitérni a kerékpáros fiú elől, aki leütötte. Az asszony élettelenül terült el a keramiton, mire a kerékpáros fiú tovább hajtatott és csak a csendőri nyomozás során sikerült kilétét kinyomozni. A szerencsétlen öreg asszonyt a mentők beszállították a közkórházba, hol azonban még azon éjjel meghalt. A rendőri boncolás megállapította, hogy az elgázolt nő súlyos természetű agyrázkódást szenvedett és ennek következtében állott be a halál. A gondatlan fiú ellen az eljárás megindult. Az Emerich-jéggyár kénessava. Felkérettünk annak a közlésére, hogy az Emerich-jéggyár részére megrendelt, a jég előállításához szükséges kénessavat a Me- dinder bécsi cég — ennek tegnap érkezett távirata szerint — még április 26-án elszállította Szatmárra, úgy, hogy annak megérkezése rövid idő kérdése. A cipcjrendelet. A hivatalos lap szombati száma közli azokat a rendeleteket, melyek a cipőuzsora megszüntetésére irányulnak. Az egyik rendelet intézkedik az egyes borfajták fölhasználásáról és forga- lombahozataláról. A rendelet értelmében a fölajánlási kötelezettség kiterjed mindazokra a bőrökre, melyek lábbeli készítésére alkalmasak. Á másik rendelet a polgári lakosság cipőszükségletének fedezéséről intézkedik és fontosabb pontjai a következők: Május tizenötödikétől kezdve cipőket a fogyasztók részére csak cipőutalvány ellenében szabad eladni. Az utalvány kiállításáért a hatóság csak megfelelő illetéket szedhet. Mérték után cipőket junius 30-ig még szabad készíteni, a megrendelők névsorát azonban b£ kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A meglevő cipőkészleteket birtokosai átadni tartoznak a miniszteri meghatalmazott által esetleg kijelölt személynek vagy hatóságnak. A polgári lakosság cipőszükségletének megállapítása végett minden törvényhatóság területén vármegyei népruházati bizottságot kell alakítani, ezek a bizottságok viszont a helyi viszonyokhoz képest járásonként vagy községenként népruházati kirendeltségeket (helyi szerveket) létesíthetnek. A cipőutalványhoz való igényjogosultságot ezek a bizottságok, illetve helyi szervek fogják meghatározni. Férficipőket ezentúl legfeljebb tizenhat centiméteres szárral szabad készíteni. Az uj cipőárak a következők: Munkáscipő teljes bőranyagból. Férfi cipő 54, 60 és 66 korona; női cipő 51, 57 és 63 korona. Fűzős cipő teljes bőranyagból. Magasszáru férfi (szeges) 68.25, (varrott) 77 korona, férfi félcipő 64.50 és 73.25 korona, magasszáru női cipő 65, 75 és 74, 50 korona, női félcipő 62 és 70.75 korona, magasszáru gyermek-, fiú- és női cipő nagyság szerint 37.20, illetve 43.50 koronától 49.50, illetve 58.30 koronáig. Varrott cipő mérték után rendelve, teljes bőranyagból. Férfi magasszáru cipő 140, 150 és 165 korona, férfi félcipő 130, 140 és 150 korona, női magasszáru cipő 135, 145 és 160 korona, női félcipő 125, 135 és 150 korona. Szöges- talpú cipő, mérték után, teljes bőrből. Férfi vagy női magasszáru cipő 120, 130 és 145 korona, férfi vagy női félcipő 110, 120 és 135 korona. Szegestalpu raktári cipő, teljes bőrből. Férfi magasszáru 95, férfi félcipő 80, női magasszáru 92, női félcipő 88 korona. A lényegesebb javítások ára a következő: Férfi vagy női cipő fejelés talpalással szeges 38 korona, varrott 46 korona, fiú- vagy leánycipőfejelés talpalással szeges 30 korona, varrott 38
