Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-05 / 107. szám
2 oldal (1918. május 5 , 107 szám ) SZAMOS nia arra kötelezte magát, hogy Besszarábiát j két hónapon belül kiüriti. Ha Románia be is kebelezi Besszarábiát, ezzel nem szünteti | meg azon szolidaritást, mely Besszarábia és Oroszország munkástömegeií egyesíti. Ribot kihallgatása a Czernin affér ügyében A francia külügyi bizottság nem helyeselte Ribot magatartását Genf, máj. 4. Ribot megjelent a kamara külügyi bizottsága előtt és kimerítő felvilágosítást adott arról, hogy milyen szerepet játszott Károly király levelével kapcsolatban. Cachin erről azt Írja a Heureban> hogy Ribot igen ügyesen védekezett, de nem igaz, hogy a bizottság egyhangúlag helyeselte volna viselkedését. A bizottság addig nem dönt ezen ügyben, amig az affér ö ;szes szereplőit meg nem hallgatta. Az antant újabb békeaján- latunkat várja Genf, máj. 4. A Temps írja: A központiak májusban valószínűleg megismétlik békeajánlatukat. Az ir katholikus klérus a hadkötelezettség ellen Genf, máj. 4. j Az írországi katolikus püspökök pásztorlevelet adtak ki, melyben felszólítják a papságot és hívőket, hogy harmadikától í hatodikáig istentiszteleteket tartsanak vala- j mennyi templomban a békéért. Az ir pap- i ság az egész országban az angol véderő- j törvény ellen agitál. l¥güjabb A román gazdasági szerződéseket aláírták. Bukarest, május 4. j Magyarország-Ausztria, Németország j és Románia meghatalmazottai tegnap aláírták a román békeszerződéshez tartozó pótszerzödés előzetes jegyzőkönyvét. Ezzel a békeszerződéshez tartozó valamennyi szerződést megkötötték. Szézat a gazdákhoz Irta: dr. Streicher Andor Nyugat-Európa még lángokban áll, a keleti részeken pedig még izzik ^ a zsarátnok, de azért már mindenfelől ! kalapácsütéseket hallani, melyek az uj Európát építik fel. A világ minden része tudatára éb- j redt jogainak s erejének. S igy mindenki igyekszik az őt megillető helyet I elfoglalni s azt magának minél jobban I biztosítani. Az egész világ forr s bár még erősen akadályozza a háború nyomása által, mégis már nagyban készül az uj életre s az uj küzdelemre, mely a ha- i talmi tényezőknek a végleges elhelyezkedését fogja meghozni. Minden párt, minden osztály szervezkedik, mi sem maradhatunk évszázados tétlenségünkben, fel kell nekünk is ébrednünk ősi tunyaságunkból! A világháború tanulságai fel kell, hogy rázzanak minket is és bizalommal s uj erővel kell, hogy eltöltsenek ! Szervezkedjünk tehát, minél gyorsabban s minél alaposabban, ne maradjon ki egy gazdatársunk se, sőt a gazdasági munkásoknak is a mi táborunkba kell jönniük, hiszen ők is velünk élnek és halnak. A mi elnyomásunkat ők is éppúgy érzik. A Gazda Szövetség mutatja a szervezkedésre az utat, a gazdáknak végre fel kell ébredniük. Tudatára kell végre jönnünk ■ annak, hogy tovább igy nem mehet s végre is saját magunknak keli saját dolgainkat intéznünk, ha csak nem akarjuk teljesen kizsákmányoltatni s elnyomatni magunkat. Mi vagyunk az ország többsége s igy addig ne . nyugodjunk, mig a parlamentben is nem leszünk többségben, mert csak ez a parlament lesz az ország igazi tükre. Nem akarunk mi a községi pártok ellen harcot indítani. Mi csak békés és igazságos munkálkodást akarunk, hogy szeretett hazánkat felvirágozhassuk s a háború által okozott veszteségeket minél előbb helyre hozzuk. Nem izenünk mi harcot senkinek, de azért figyelmeztetjük ellenségeinket, kik talán ma még erősebbek, hogy rövid időn belül eljön a mi időnk, mikor mi fogunk diktálni nekik. De mi ez esetben sem fogjuk az ők módszerüket használni, hanem mi meg fogunk maradni a méltányosság és igazságosság mezején s teljesíteni fogjuk az ők jogos követeléseiket is, még az esetben is, ha azért áldozatokat is fog kelleni hoznunk. Mert mi tudatában vagyunk, hogy mivel tartozunk a más- foglalkozásu ágaknak is. Ébredjünk fel gazdatársaim évszázados álmunkból! Ébresszük öntudatra a gazda osztályt, ébresszük gazdapolitikai öntudatra! Lehet, hogy ellenségeink meg fogják akadályozni szervezkedéseinket, lehet, hogy még ez a nagy megrázkódtatás sem volt elég a gazdatársadalomnak, de már semmiesetre sem lehet messze az az idő, amikor a végleges felébredés elkövetkezik. Az utolsó órákat éljük és ha most nem jutunk erőnk öntudatára, akkor ellenségeink végleg elnyomnak. Már is oly adóterveket készítenek, melyekkel teljesen megbénítják a gazdákat, nem hagyhatjuk tehát tovább magunkat s az igazságért harcba kell állnunk. Mit látunk, ha szétnézünk. A világháború dúl s a mi fiaink vérez- nek s azalatt itthon a nemzetköziek terrorizálják a kormányt s mindenfelé a kisebbségi erőszak dübörög szép jelszavak alatt. Ez nem tarhat igy tovább, el kell hogy jöjjön az ország igazi többségének az uralma s ez csak a földmüveHz özvegyekért és árvákért. Jékey Sándorné nemes célú akciója. Szatmár, máj. 4. Amikor Európa derűsen ragyogó égboltozatát elborították a szomorú fellegek, amelyekből még szakadatlan esztendőn keresztül ólomeső zápora viharzik, amikor ember, hitves, családapa, fiú gyilkos fegyvert fogott más ország férjei, szülői, gyermekei ellen, amikor a Hadak öldöklő Ura rászabadította az emberi lelkekre poklának minden ördögét, — ugyanakkor az Ur a földre küldé angyalát, a nemes Jótékonyságot, hogy terjeszsze szét szárnyait a vérviharos földön és gyógyítsa a sebeket, amelyeket ártatlanok testén-lelkén ütött a szörnyűséges istenítélet, törölje le az özvegyek, árvák könnyeit, csittitsa el jajjaikat és ami fájdalmat, keserűséget, szenvedést tépett a borzalmas világ-tragédia, arra nyújtson gyógyirt, orvosságot. A Jótékonyság angyala arany trombitáján megfujta a nemes cselekedetre hivó meleghangú riadót, amelynek nemesen érces hangja belopózott a szivekbe és amikor a halált nem kívánva, de életüket nem sajnálva a harci lobogó alá gyülekeztek a hősök, ugyanakkor nemes lelkesedéssel, páratlan áldozatkészséggel sorakoztak a Jótékonyság fehér zászlaja alá a szelíd lelkű asszonyok, fehér leányok, kiknek tevékenysége nyomán felszárad a vérfolt, elhallgat a jajszó, megszűnik a könnyek hullása. Ennek a páratlan nemes jótékonyságnak a jegyében indult meg és zajlik le az a nagyszabású mozgalom, amelyet a szat- márvármegyei, Szatmár városi, valamint a 12. honvéd és cs. kir. 5. gyalogezred özvegy és árva alapjának gyarapítása érdekében indított meg Jékey Sándorné urasz- szony, Szatmárvármegye és Szatmár város főispánjának nemes szivü, jótékony lelkű felesége. A vármegye első asszonya elfoglalta az őt megillető helyét a jótékonykodás oltáránál, az ő buzgósága, az ő jóságának példát adó megnyilatkozása köréje gyűjtötte a vármegye nemes előkelőségeit és ennek az egyöntetű agilitásnak — amely egy nagyarányú gyűjtésben domborodik ki — egyik első és legnagyobb eseménye az a tartalmában és külsőségeiben fényes estély, amely ma este zajlott le a szatmári városi színházban és amelyet vasárnap este megismételnek. A főispánné már helek óta fáradságot nem ösmerő buzgósággal dolgozott a mai estély előkészítésén, rendezésén, sikerén. A város már napok óta népes a készülődésekre, próbákra egybegyült várme- i gyei úri családoktól. A színházat pedig zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség: a vármegye és város szine-java. A műsort egy bűbájosán kedves mesekép nyitotta meg, amelyben az álmodó hadi árva előtt megelevenednek Andersen meséinek alakjai. A hadi árva alakját bér. Kováts Évi személyesítette meg. Csipke- rózsikát Kossuth Margit alakította pazar toalettben. Fabó Ica, mint tündér volt végtelenül kedves. Éneke közvetlen és finom volt. Bér. Kováts Dóra, Németh Lilly, Ké- pessy Annuska, Keresztszeghy Lajoska, Ve- réczy Manyi, Csaba László és a törpék szerepében Helmeczy Jóska, Helmeczy Palkó, bér. Kováts Sanyi, Pruzsinszky Zoli, Szilágyi Kálmán, Domahidy Sanyi és Domahidy Málika pompásan egészítették ki a millieut. Úgy ennek az előképnek, mint a műsort befejező nagyszabású Karneval-tabló- nak a művészi, ízléses rendezése Zolnay Géza tanár hozzáértését, gondosságát dicsérik. Vojnár János főhadnagynak sok érzéssel és nagy hatással előadott szavalata után Németh Jenőné adta elő zongorán Chopin G.-moll balladáját. Finom billentésü játéka, finom érzésektől áthatott közismert művészete zajos tetszést aratott. Zajos és derűs sikere volt „A mester darabot ir“ cimü jelenetnek, amelyet Szat- márnak humoros vénájáról ösmert és köz-
