Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-28 / 126. szám

Ötvenedik évfolyam. 126 ik szám. SZHTMI\R-NÉMETL 1918. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. SzerkesztőríDr. Stern Mér. KEDD, MÁJUS 28. A liétmilliős kölcsönt !átélték a napirendről NyoEcva»«t|ra^r marhát keli a városnak beszolgáltatnia «^11 város roncISítwüíi közgyűlése — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, máj. 27. A junius havi rendes közgyűlés ideje már kiviil esik azon a 30 napos terminu­son, ameiyet a Szatmár város által felvenni szándékolt hétmilliós kölcsönre ajánlatottevő pénzintézetek megjelöltek, amit amely határ­időig ajánlatukat fenntartják. Ezért dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester ma délutánra rendkivüli közgyűlést hivott össze, hogy a 30 nap lejárta előtt döntsön a kö csőn fel­vétele ügyében. A gazdasági szakbizottság délelőtti ülésén az a vélemény alakult ki, hogy a város által kiküldött háromtagú bizottság eljárása sem hozott olyan előnyős válto­zást az ajánlatok tárgyában, hogy a köl­csön felvehető lenne s ezért a bizottság azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a kölcsönt a város ne vegye fel s az ügyet vegyék le j a napirendről. j . A városi tanács magáévá tette a bi- j zotíság javaslatát azzal, hogy a kölcsön ; ügyét ne véglegesen, hanem csak egyelőre ve- | gyek le a napirendről, a tanács pedig utasittas- j sek, hogy kisérje figyelemmel a pénzpiacot j és ha javulást lát, akkor ismét tegyen elő- j terjesztést a kölcsön felvételére vonat- , kozólag. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármes- ! tér a dr. Papp Zoltán tanácsos által előter- j jesztett javaslathoz hozzáfűzte, hogy a pesti I pénzintézetek csodálatos ridegséggel fogad- j Iák a kölcsön ügyét. Azt a szerény ered- i ményt is, amit a személyes tárgyalások so­rán elértek, .tisztán Róth Lajosnak köszön­hetik, aki fáradságot nem kiméivé vetette , magát közbe a kölcsön megszerzése és a í felvételek javítása érdekében. A városi j kölcsönök típusa most van kialakuló- i ban. Ez a kialakulás 1—2 hónap alatt be­fejeződik s a városnak módjában van ezt j bevárni, mert ma még nincs abban a hely- j zetben, hogy bármilyen felvételt kénytelen legyen elfogadni. A közgyűlési térem minden oldaláról j felhangzottak a hangok, hogy a törvényha- j tósági bizottság elfogadja a tanács javasla- ; tát, de Unger István, az 0. M. B. szat­mári fiókjának főnöke mégis megkísérelte, hogy ellenkező állásfoglalásra bírja a köz­gyűlést. Ecélból-első sorban megrovásban részesítette a Szamost, amely vasárnapi cik­kében nem elég mélységes hálával köszönte meg azok munkálkodását, akik a kölcsön felvételének érdekében munkálkodtak. A fel- felszólalásnak erre a részére lapunk más helyén visszatérünk. — Bár a Szamos vasárnapi számának a kölcsön ügyéről Írott cikkében, mondotta Unger István, gúnyos hangon megkaptuk a köszönetét azért, mert a kölcsön körül és annak felvétele érdekében munkálkodtunk, mégis hozzászólok az ügyhöz. Beszégje to­vábbi során az erősítette, hogy nem szabad | elszalasztani olyan alkalmat, amely rosszabb i ugyan annál, amit vártunk, de jobb annál, j mint amit ezután, varhatunk. Kéri jegyző- í könyvben megörökiteni, hogy ő felelősségé- i nek tudatában a kölcsön felvétele érdekében ; foglal állást. Róth Lajos: Hogy a pesti bankok ma egy ilyen elsőrendű adósnak, mint a | város, nehezen hiteleznek, ez azt jelenti, | hogy aggodalommal néznek a jövőbe, ami­kor az állami, kereskedelmi, ipari és ma- í gánsziikségletek hagy mértékben igénybe i fogják venni a pénzpiacot. Rámutat arra, ; hogy a jelzálog Hitelbank, amely a város­nak mindig előzékenyen állott rendelkezé­sére, ma kénytelen voh nehéz feltételekkel előáilani Csatlakozik Unger István indítványá­hoz és az ő példájára szintén kéri jegyző­könyvbe venni állásfoglalását. Dr. Vajay Károly kir. tan. polgár­mester utal arra, hogy a kormányhatóság előtt indokolni kell, hogy miért veszi fel a város e kölcsönt. Azzal pedig igazán nem lehet indokolni, hogy a város egy 2 millió 60 ezer koronás kölcsönét akarja kifizetni és lombardirozott papírjait akarja kiváltani egy drágább kölcsönből. Ezt nem fogják jóváhagyni. Nem indokolt arra kedvezőtlen feltételek mellett felvenni egy kölcsönt csak azért, mert később esetleg rosszabbat fo­gunk kapni, v j Franki Mihály rámutat arra, hogy a pénzpiacon egymást váltja a krizis és a pénzbőség. Képesnek tartja a pesti pénzin­tézeteket arra, hogy ilyen feszültséget direkt inscenáljanak, hogy azt jobban ki tudják j használni. Várja ki a város, amig rá lesz utalva a kölcsönre, akkor senki sem tehet j szemrehányást, ha időközben rosszabbod­nak is a viszonyok, hogy a város nem vette : fel a kölcsönt akkor, mikor nem volt rá ! szüksége. De jól megérdemelt szemrehá­nyást tehetnek akkor, ha felvesszük most és a viszonyok időközben megjavulnak. A közgyűlés álláspontját nem változ­tatták meg a kapacitálások, ezek után is j elfogadták a tanács javaslatát. A közgyűlés tárgysorozatának máso- , dik, váratlanul beérkezett pontja volt Fe­re ncz Ágoston gazdasági tanácsos beje­lentése, amely szerint a katonaság 80 drb. két éven felüli, legalább 250 kgm súlyú szarvasmarha beszolgáltatására kötelezte a várost. A városi tanács az ügyet kiadta a me­zőgazdasági intézőbizottságnak, amely te­kintettel a. marhaállomány szükségességére és nagy értékére és tekintettel arra, b^ a hadsereg részére igénybevett vágómarhákat a forgalmi áron alól fizetik s így az igény- bevétel csak a beszerzendő 80 drb. állat tulajdonosát károsítja — még pedig érzé­kenyen és igazságtalanul — azt javasolja, ; hogy ennek a tehernek az egész állattartó gazdaközönségre való áthárítása céljából teremtsen a városi hatosag egy rekvirálási alapot olyan formán, hogy az állatösszeirás slapián vessen ki minden rekvirálásra szá­mos marha után 20 koronát és az igy be- gyüit összegből egyenlítse ki a rekvirálási és forgalmi ár közötti különbséget. A kivetett mennyiséget junius 15 ig ■ kell beszolgáltatni. Ha a gazdák önkéntesen nem ajánljak fel a beszolgáltatandó meny- nyiséget, úgy felhatalmazzák az intéző bi­zottságot, hogy a hiányzó mennyiséget sza- ; bad kézből vásárolja be. Erre acélra avá- j rostól kérnek 200 ezer koronát, hogy a be­vásárlásokhoz kellő tőkéjük legyen. A 20 koronák befizetése után az intézőbizottság a 200 ezer koronát visszafizeti. Róth Lajos igazságtalannak tartja, hogy minden áilattartó gazda fizesse a 20 koronákat, mikor az, akinek egy marhája ( van, nem köteles azt beszolgáltatni. Ezekre nem igazságos a kirovás. Veréczy Antal ugyanilyen értelemben szólalt fel. Ferencz Ágoston rámutat arra, hogy a legutóbbi összeírás során alig nehány olyan állattartót Írtak össze, akinek kettő­nél több marhája van. A katonaság tehát éppen úgy, mint a falvakon ezt megtették, elveszi az egyetlen marhát is. Bélteky Lajos: A gazdák maguk óhajtják ezt a megoldást, tehát nem lehet sérelmes rájuk. De a városnak sem érdeke, hogy a tejelő és vágómarhákat elvigyék, elljünk, hogy a gazdák ezt a módot vá­lasztják. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Petheő György is. Dr. Szűcs Sándor: Ha a hadsereg megállapítja az alacsony árakat, arra kel­lene törekednünk, hogy ez az ár általános legyen, hogy olcsóbban jussunk a húshoz. Az egész dolog egyébként a gazdák ügye, amihez nem kell a város segítsége, járják be a 'gazdák a vásárokat és vásárolják be a szükséges marhákat. Nincs semmi szank­ció arra, hogy a kivetett 20 koronák befoly­nak s a város megkapja a kölcsönadott 200 ezer koronát. Berencei Kováts Miklós azt indítvá­nyozza, hogy adja a város a 200 ezer ko­ronát, de kellő garancia mellett és igyekez­zek mindenki nem nagyon súlyos marhát adni, mert annál nagyobb a veszteség. Miután a polgármester megnyugtatta az aggódókat, hogy mindenki előre fizeti be a 20 koronákat, mert aki nem fizeti, az nem lesz mentesítve a rekvirálás alól, — a közgyűlés teljesítette a gazdasági intézőbi­zottság kérelmét. Dr. Nagy Vince érsz. képviselő betegsége. Sajnálattal olvassuk az Ország­gyűlési Eríesitőben, hogy a képviselőház pénteki ülésén dr. Nagy Vince országgyűlési képviselő betegsége miatt úgyis mint a kép­viselőház jegyzője öt hónapi szabadság engedélye:, ét kérte. A Ház Szász Károly elnök javaslatára a kért szabadságot enge­délyezte. Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents