Szamos, 1918. május (50. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-26 / 125. szám

2 oldal

SZAMOS

(1918. május 26., 125. szám.)

A polgármester hétfőn d. e. 11 órára összehívta ez ügyben a gazdasági szakbizottságot, hogy a kölcsön felvétele tárgyában javaslatot tegyen a délután 3 órára egybehívott rendkívüli közgyűlésnek,

Boromisza Tibor képének kisorsolása.

Or. Ambrőzy Ágoston Boromisza

művészetéről

— A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, május 25.

Amikor Boromisza Tibor festőművész, huszárkapitány megnyitotta a 12. honvéd és az 5. közös gyalogezred özvegy és árvaalapja javára rendezett képkiállitását, egyik értékes, párisi boulevardot ábrázoló rajzát felajánlotta az alapok javára leendő kisorsolásra.

A rendezőség ecélból sorsjegyeket bo- csájtott ki, amelyek meglehetős kelendőségre tettek szert a művészet iránt érdeklődő közönség körében.

A sorsjegyekből még mindösse egy nehány kapható a Szamos szerkesztőségében, Lővy Miksa, Singer Testvérek és Huszár Aladár könyvesboltjában. Az utóbb említett üzletben van kiállítva a kisorsolásra kerülő kép is.

A rendezőség elhatározta, hogy a héten megejti a sorsolást.

Ebből az alkalomból közöljük dr. Ambrózy Ágostonnak Boromisza Tibor művészetéről a Szamos részére irt méltatását.

Dr. Ambrózy Ágoston, aki mint herceg Lónyay Elemér és Stefánia kír. hercegasszony jogtanácsosa az aranyosmegyesi vár megvétele alkalmából a képkiállitás idején járt Szatmáron, kiváló szeretettel foglalkozik művészeti és irodalmi kérdésekkel és e téren országszerte és különüsen képzőművészeti körökben elösmert neve van. Szerkesztője volt az Élet és Literatura cimü képzőművészeti folyóiratnak, amely egyik hangadó orgánum volt művészi és irodalmi kérdésekben.

Dr. Ambrózy Ágoston a következőket írja a Szamos részére küldött soraiban Boromisza Tiborról :

Mindig irigylem Szatmártól Borom- iszát és Bendinert. Két dús forrása egy * város számára kulturális fejlődési lehető- j ségeknek. Ámbár nem is tudom, van-e ) Szatmárnak oly önzőén okos városi po- 1 litikája, hogy kellően kihasználja ezeket a lehetőségaket. Félek, hogy nincs ; mert azt hallom, hogy Szatmárnak zeneterme nincs, hangversenykörzetbe nem tartozik, művészek nem igen keresik fel (ami csak úgy lehet, ha Bendinernek nincs szava a városházán). Meg azt is látom, hogy Boromisza maradó becsű képei nem találnak gazdát, holott ma a felhalmozódott pénz még harmadrangú piktorok selejtes mázolásait is felkutatja. Ámi megint any- nyit jelent talán, hogy Boromisza is mostohagyermek és nincs módja publikumot nevelni magának.

Érdekes dolog látó vagy legalább sejtő szemmel végigjárni azt a képkiál- litást. Boromisza feltűnést keltő budapesti kiállításánál is tanulságosabb ez, mert mintaszerűen retrospektiv. Egy rakoncátlan erő rendszeres hullámzása. A tenger hullámjának is megvan a természettörvényei szerint való emelkedése és esése, — a teremtő erőnek is.

Nem véletlen dolog, hogy 20 évvel ezelőtt nyugodtan lekopirozta a természetet (ebből a párizsi korszakból való az a három nagy vászon, megkapó naturalista képek); hogy 10 évvel ezelőtt lágy kontusokba, pastell színekbe, foglalta

mondanivalóit; hogy éveken át nem festette a természetet, hanem azt a maga féktelen temperamentumának a tükrében átformálta : hogy stilizáló művészete ma már hozzábékül a természethez és benne uj erőforrásokat fedez fel.

De Boromisza mai naturalizmusa hidegebb a réginél. Oly. erősek ezek a képek, mint a napsugár, de gőgösen egyéniek. A túlhajtott individualismus bölcseleté beszél belőlük a napsugarak nyelvén. Az ég haragos kék, a nap büszke fényes, a levegő kristályos. Ennek az embernek a lelke viharon ment át és tovább viharzik képein a legszebb fény- és szinprob- lemákban.

És mégis, én nem habozom meg- 1 mondani, hogy mikor a ragyogó legújabb \ képek előtt állok, egy kis melegség után j vágyom : a nagy „Tavasz“ derűs melege j után. Én a napsugarat melegen szeretem, j Nekem a nagybányai plenairek kedvesebbek.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy a fejlődés minden étape-ja egy-egy oly al- j kotassal záródik, amely az illető irányzat becses és jellegzetes vonásait a legerőteljesebben egyesíti, ügy látom, hogy éppen ezek közül a képek közül a legtöbb „magántulajdon“ ; bár ez talán már in- j kább annyit jelent, hogy festőjük nem ! akar megválni tőlük. De van köztük mégis \ eladó is : A fonó asszonyok, a Tavasz, \ A nagybányai hid, egy-egy holdas kép, j Levélhullás. Igazán szinte irigylésre méltó ' kulturális igénytelenségre vallana, ha ezek í sem kelnének el. Jól esik különben meg- j állapítani, hogy Szatmár város egy pom- i pásan megválasztott kép megvásárlásával ! mégis lerótta elismerése adóját a szat- ! mári művész előtt.

Ez az igénytelen pár sor egy Szat- ! máron töltött nap impresszióinak a naplójegyzete. Talán lesz némi érdekessége, í mert hü tükre azok- '"nyomásoknak, j amelyeket Szatmá1, Mete egy át- ;

utazó idegenre gya .rs benyomá- j

sok, ne hátha akat z egy szemer- ;

nyi megszívlelésre méi.u igazság.

Ambrózy Ágoston

Milyen ára kapható még j

a rendőrségen 1

__

Közszemlére teszik a vásárlók névsorát.

— A Szamos eredeti tudósítása. —

Szatmár, május 25. 1

A rendőrségen még mindig tart a Freund-féle raktárból forgalomba hozott áruk elárusitása.

Ma, vasárnap és hétfőn reggel 8 órától délig, kedden pedig egész nap kaphat mindenki a még raktáron levő gyengébb minőségű téli hosszuszáru női és rövid- szárú férfi harisnyákból, melyeknek párja 5-7-10 koronába kerül. Ezekből kaphat minden szatmári lakos, aki vásárlási könyvecskéjével igazolja magát és családtagjainak számát.

Csak tisztviselők, alkalmazottak, vagy azok a szegények, akik a jótékony egyesületektől igazolványt hoznak, kaphatnak kék barchetet, amelyet bőségesebb időben törlő ruhának szoktak használni, Ugyanezek vásárolhatnak a kevés papírral vegyitett férfi ruha szövetekből és a téli melegítő mellényekből.

A Freund-féle cipőraktárból eddig kapott 652 család 805 pár cipőt, a rövidáruból pedig részesült 499 család.

A főkapitány közölte velünk, hogy a vásárlók névsorát és az egyesek által vásárolt áruk kimutatását tartalmazó jegyzéket az elárusitások során két példányban

gépelteííe. Ezek közül az egyik példányt a rendőrség tartja meg, a másik példányt pedig átadja a közgyűlésnek közhirrététel végett.

Színes Hőnyi?.

Az az országos érdeklődés, amely Tompa Mihály hagyatékának, a Fekete Könyvnek a jászóvári premontrei pré5 postságon történt felbontását megelőzte és kisérte, azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy ha reflektálok arra, hogy emlékem ébren maradjon, valamelyes irodalmi hagyatékkal gondoskodnom kell annak fenntartásáról.

Tompa Mihály barna kötésű Fekete Könyve után csak a színekben kellett válogatnom. De a fehér színnel megelőzött nagynevű kartársam, Bródy Sándor, vörös könyv, kék könyv, sárga könyv, — ezeket mind kisajátitotta a háborús diplomácia. Hagyatékomat a hagyomány szerint papi kézbe óhajtván letenni — ecélból a Szatmári Hírlap szerkesztőségére gondoltam, de ettől nemcsak az a félelem tartott vissza, hogy a spárgát, amellyel hagyatékomat átkötöm, még életemben visszautalják egyéb irányú használatra, de tartottam attól is, hogy rögtön megadják a felekezeti színét is : sárga foltos könyv lesz belőle.

Legjobbnak azt láttam, ha úgy rendelkezem, hogy irodaimi hagyatékom halálom előtt 30—40 évvel bontandó fel.

Kérdés azonban, hogy az ország sajtója fog-e akkota érdeklődést tanúsítani hagyatékom felbontása iránt, mint a jászóvári országos ünnepség alkalmából s ezért engedtessék meg nekem, ha már most közlök belőle némely szemelvényeket.

íme:

Ő Felsége, dicsőségesen uralkodó IV. Károly király körülnézett országában az ő birodalmának jelesei között. És meg- látá azok között dr. Adler Adolf nagykárolyi ügyvédet, a vármegye tb. tiszti főügyészét, amint nagy halom akta közé temetkezve művelte a jogi tudományokat. A nagy csomó irás a hires Czerjék-pör volt, a vármegye közgyűlési tárgysorozatán állandóan szereplő tengeri kígyó.

Kereken 8 métermázsányi súlyra növelte a vármegye képviselője a hires pör aktáit, egyetlen biró két teljes esztendeig nem dolgozott más ügyben.

Meglepé a királyt dr. Adler Adolf nagy jogi tudása és a jogi tudományokban elért nagy sikereiért kinevezte őt királyi tanácsossá.

De amikor a Czerjék-pör 8 mázsányi aktacsomójára esett a tekintete, elhatározta, hogy amig a papirhiány tart, nem kér tőle tanácsot.

*

Gyermeknyaraltatási akció indult meg 1918. évben az orszában. A nép, amelynek minden szükségleti cikkre busásan volt jegye, óriási lelkesedéssel fogadta az eszmét.

Amikor megjelent a felhívás az akció támogatására, az emberek ostromot intéztek a jelentkező hely ellen és tömegesen felajánlották a nemes cél sikere érdekében — a gyermekeiket.

*

Olvasom, hogy Debrecenben a Bahnhof-Kommandóhoz beosztott egyik zászlós és a polgári utasok között incidens történt, mire a honvédelmi minisztert